Részmunkaidős munkaviszony járulékai az új Tbj. törvény szerint

Posted by Bíró Koppány Ajtony

A július 1-től hatályos 2019. évi CXXII. törvény alapján a részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatottak után akkor is legalább a minimálbér 30%-a utáni járulékot kell fizetni, ha a tényleges jövedelem egyébként ezt az összeget nem éri el.

Ez a rendelkezés annak ellenére nem kavart nagy port, hogy elég sok embert érint, és havi akár 15.000 forintos többletterhet jelenthet.

Nézzük a részleteket!

A 6. § (1) bekezdése alapján biztosított az a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő személy, aki munkaviszonyban (és több azzal azonos megítélésű jogviszonyban) áll, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.

Az, hogy valaki biztosított egyrészt jogosultságot jelent a különböző ellátásokra, másrészt viszont járulékfizetési kötelezettséggel jár.

Az a személy, aki részmunkaidőben (jellemzően) másodállásban lát el egy munkakört 2020. július 1. előtt a tényleges adóköteles jövedelme után fizetett járulékot.

Az új Tbj. törvény szerint azonban belép a JÁRULÉKFIZETÉSI ALSÓ HATÁR fogalma (27. § (2)), amely szerint minden munkaviszonyban havonta legalább a minimálbér 30%-át elérő összeg után köteles a biztosított járulékot fizetni.

A Szocho törvény (2018. évi LII. tv.) 1. § (10) alapján a foglalkoztató is ugyanezen összeg után köteles az adót megfizetni.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ügyvezetői jogviszony munkaviszonyban, főállás mellett

Az új szabályozás szerint pl. az a magánszemély, aki főállása mellett heti egy órás munkaviszonyban látta el induló vállalkozásának ügyvezetését, eddig erre tekintettel legalább a minimálbér arányos összege után kellett járulékot fizetnie. Azaz a heti 1 órára a 161.000 Ft/40= 4.025 Ft-os havi összeg után – az összehasonlíthatóság kedvéért a jelenlegi 18,5%-os tb járulékot és 15,5%-os szochot alkalmazva – 745 Ft egyéni járulékot és 624 Ft szociális hozzájárulási adót kellene fizetnie.

Az új Tbj. törvény alapján azonban hiába nem dolgozik a munkaidő 30 %-át elérő időben (azaz heti 12 órában), mégis az arra jutó minimálbér után kell a járulékokat megfizetnie. Vagyis 161.000*0,3=48.300 Ft után fizet 8.936 Ft egyéni járulékot és 7.487 Ft szociális hozzájárulási adót.

Vagyis a tényleges bér szerinti 1.369 Ft kötelezettség helyett összesen 16.423 Ft lesz a tb járulék és szocho összege. Ez havi 15 ezer forint extra kiadás.

Másodállás – azért dolgozunk, hogy járulékot fizessünk?

Ugyanígy érintheti azokat is a módosítás, akik főállásuk mellett alkalmanként vállaltak néhány órás másodállást. Amennyiben ezt munkaviszony keretében végzik, bizony azzal a kellemetlen helyzettel kerülhetnek szembe, hogy ha az adott havi keresetük nem érte el a minimálbér 30%-át, akkor a fizetésükből extra levonások lesznek. Kérdés, hogy a munkáltatók hajlandóak lesznek-e ilyen “beugró” embereket, kismamákat stb. foglalkoztatni, hiszen az extra szocho teher náluk is jelentkezik, ha nem éri el a bér a havi 48.300 forintot.

Módosítás (!):

Átmeneti jó hír, hogy egy július 15-i módosítás alapján a július és augusztus hónapokra nem kell megfizetni a fentiek szerinti plusz terheket.

Ha Ön se szeretne feleslegesen fizetni, de szeretné a jogszabályokat maximálisan betartva teljesíteni járulék- és adókötelezettségeit keressen minket ezen az elérhetőségen! Mi mindig tudjuk, hogy az a bizonyos “részlet hol rejlik”.

Select your currency
HUF Magyar forint