Megmozgatja a szállítmányozást az 5G

Posted by Bíró Koppány Ajtony

Alig érzi meg az európai légi szállítás zsugorodását a Budapest Airport Zrt., részben azért, mert jól időzítette logisztikai bázisának átadását – erről René Droese, az ingatlan- és cargoüzletág igazgatója, valamint Kossuth József cargovezető beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában.

Hogyan hat a Budapest Airport Zrt. (BUD) cargoforgalmára az európai gazdaság lassulása?

René Droese: Áruforgalmunk a múlt év végéig majdnem minden évben két számjegyű növekedést mutatott, a tavalyi mennyiség megközelítette a 150 ezer tonnát. Hasonló helyzetben vagyunk, mint a többi európai repülőtér, az idei volumenünk mégis náluk sokkal kevésbé, csak 7 százalékkal csökken. Ennek hátterében elsősorban a Cargo City néhány hete történt megnyitása áll, mert ennek eredményeként máris több légitársaság sűrítette a Budapestre indított cargojáratait, az új központ teljes beüzemelése után pedig további járatsűrítésekre számítunk. Kedvező az is, hogy megnőtt az ázsiai, elsősorban a kínai utasforgalmunk, mert a személyszállító repülők alsó fedélzete akár további 20-25 tonna cargokapacitást is biztosít. Mindezek alapján 2020-ra már újból növekedést várunk.

Kossuth József: Izgalmas időszakot élünk, a logisztikai iparágban világszerte jelentkező kihívások új megoldásokra ösztönzik az ágazat szereplőit. Mindezt figyelembe véve a mi 7 százalékos volumencsökkenésünk rendkívül szerény, ráadásul az októberi és a novemberi adataink már visszaerősödtek a valaha volt legforgalmasabb négy hónap szintjére. Ezt többek között az 5G-hálózat kiépítési projektjének is köszönhetjük, amelyhez kapcsolódóan több ezer tonna áru érkezik Magyarországra. Sok más folyamat alapján is sokkal jobbak a növekedési lehetőségek a térségünkben, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. Ilyen az európai légiáru-elosztó központok, vagyis a hubok rendszerének átalakulása. Hagyományosan elsősorban az amszterdami, a frankfurti és a párizsi csomópontokból látták el a földrész országait, de egy ideje már a régiónkban is formálódnak ilyen hubok, amelyek visszahódítják a saját térségük ellátásával kapcsolatos elosztó (és ezzel munkahelyteremtéssel járó) funkciókat a tradicionális központoktól. A Budapest Airport vonzáskörzetében 1,5 millió tonna áru mozog, ebből most 150 ezer tonnát kezelünk. Ezt a részesedést szeretnénk minél magasabbra emelni.

Kik között zajlik a verseny?

R.D.: A kelet-közép-európai régióban Bécs után a második helyen állunk a légi szállítmányozási piacon. Ennél tágabb értelemben véve versenytársak a nagy európai légiáru-szállító csomópontok is, például Amszterdam vagy Frankfurt.

A régiós, az európai vagy a globális folyamatok alakítják inkább a repülőtér mozgásterét?

R.D.: Az üzletág globális, de nekünk a régiós folyamatok a fontosabbak, mert elsősorban itt termelik azt az árut, amelyet továbbítunk. Az elmúlt néhány évben nagyon sokat erősödött Budapest vonzereje a légi szállítmányozási piacon is. Dinamikusan bővült az útvonalhálózatunk, ezzel jelentősen nőtt az áruforgalmunk, és a gyorsabb közvetlen útvonalak a szállítmányozóknak is nagy lökést adnak ahhoz, hogy Budapestet válasszák telephelyükül. A Cargo City logisztikai bázis is egy olyan katalizátor, amely megerősítheti Magyarország regionális vezető szerepét a globális áruszállításban, miközben hozzájárul a magyar vállalatok fejlődéséhez a nemzetközi piacon.

Forrás: vilaggazdasag.hu

Select your currency
HUF Magyar forint