szechenyi 2020

Híreink

A Prologis az ipari ingatlanok piacán világszerte betöltött vezető pozíciójának megfelelően komolyan veszi a fenntarthatóságot. A vállalat tisztában van vele, hogy logisztikai épületei évekre a helyi környezet részévé válnak, hatással vannak az ott található közösségekre és emberekre, akik bennük dolgoznak.

Milyen fenntartható megoldásokat alkalmaz a Prologis a környezeti hatások minimálisra csökkentése és a maximális energiahatékonyság elérése érdekében a logisztikai ingatlanok kialakításánál? Ezekbe nyújt betekintést az alábbi infografika: 

us warehouseanatomy exploded 170503 hun final

interjú Potykiewicz Tamással a Magyar Posta korábbi HR igazgatójával

A GINOP 5.3.4-16-2018-00039 kódszámú és „Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatokban foglalkoztatottak részére” című Európai Uniós projekt kapcsán a munkavédelem fontosságát és a feladatok megfelelő szervezését hangsúlyozta Potykiewicz Tamás, aki 10 éven át dolgozott a Magyar Postánál, mint humán erőforrás gazdálkodási igazgató.

Jelenleg hol dolgozik, és milyen pozíciót tölt be munkahelyén?

A Munkástanácsok Országos Szövetségénél (MOSZ) több projektben vettem részt: a Jogpontok.hu projekt Dél-dunántúli és Nyugat-dunántúli régiók projektvezetőjeként és a jelenlegi projekt szakmai megvalósítójaként. A projektek mellett a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), Menedzsment és Vállalatgazdálkodási Tanszéken, mint külső óraadó, emberi erőforrás ismereteket tanítok.

Mióta foglalkozik munkavédelemmel? Milyen végzettséggel, tapasztalatokkal rendelkezik e téren?

1989 óta foglalkozom emberi erőforrás ügyekkel. 1989-től 1993-ig a Csőszerelőipari Vállalatnak voltam a személyügyi igazgatója és ott hozzám tartozott többek között a szakképzés is. Működtettünk egy szakképzési intézetet, amelyen belül volt a munkavédelmi képzés is.

Ezután egy kis kitérővel a Chinoin Rt.-hez kerültem, mint humánerőforrás adminisztrációs vezető. A Chinoin akkor már a francia Sanofi többségi tulajdonában volt, így a gyógyszeripar szigorú munkavédelmi rendszerei mellett megismerkedhettem a multinacionális nagyvállalat működésével is. A vegyiparban, így különösen a gyógyszeriparban a munkavédelem egészen különleges feltételeknek kell, hogy megfeleljen. A különböző tevékenységekhez speciális szakképesítés és fokozott üzem egészségügyi és balesetvédelmi felkészítés szükséges. A gyógyszeripari munkavállalók sokszor extrém munkakörülmények között, fokozott expozíciós kitettségek mellett végzik a munkájukat. Egészségük megóvása érdekében kimagasló munkavédelmi szolgáltatásokat kell működtetni, melyekben nem csak a munka- és védőeszközök biztosítása, a biztonságos munkakörülmények állandó fejlesztése, a rendszeres üzem egészségügyi vizsgálatok megszervezése, hanem az egészségvédelmi képzések és munkavédelmi oktatások rendszere is döntő szerepet kap. Feladataim között, így a professzionális munkavédelmi szervezet HR oldali támogatása, valamint a szakszervezetek munkavédelmi funkciójának,- a Kollektív szerződésen keresztül történő - segítése is szerepelt.

2000-ben munkahelyet váltottam és humánerőforrás gazdálkodási igazgatóként a Magyar Posta Zrt-nél folytattam a munkámat. Szervezetileg hozzám tartoztak az élőmunka költségek, úgy, mint a bérek, a személyi jellegű költségek, a létszámtervezés és a munkaügyi kapcsolatok rendszere. A közvetlen törzskaromhoz tartozott a stratégiai üzemegészségügy és munkavédelem. Ez alapvetően a szabályozási és irányítási munkák összességét jelentette, úgy, mint pl. a Postai Munkavédelmi Szabályzat (PMVSZ) kidolgozását, valamint egyeztetését és elfogadtatását a munkavállalói és munkaadói képviselőkkel. Az MP Zrt. üzem egészségügyi rendszerének működtetése és az egészségügyi szolgáltatókkal történő szerződéskötések ugyancsak a törzskari irányítási feladataim közé tartozott

A 2000-es években az MP Zrt. még közel 44 ezres létszámmal működött, hatalmas élőmunka igényes területei voltak, jellemzően nehéz fizikai munkát végző munkatársakkal. Elég csak megemlíteni azokat a kézbesítőket, akik a postai küldeményeket az időjárási körülményekkel és minden más nehézségekkel dacolva nap, mint nap eljuttatják a címzetteknek. Ugyancsak nagy fizikai és stressz terhelésnek voltak kitéve a feldolgozásban dolgozók és a gépjárművezetők. A munka és egészségvédelmi feladatok, így hatványozódva jelentek meg a területemen és akkor még nem is említettem a munka-, a védő- és a formaruha naponta megjelenő problémáit.

Miért kezdte el a munkavédelem érdekelni? Mi volt az a pont az életében, ami ebbe az irányba terelte?

Az első találkozásom a munkavédelemmel az a pillanat volt, amikor még a Csőszerelőipari Vállaltnál műszaki előkészítő és művezető voltam. Nagy építkezések (Hilton Szálló, Hotel Intercontinental, Skála Metro) résztvevőjeként naponta találkoztam balesetveszélyes körülményekkel. Az ilyen helyzetekben nekem egyrészt munkavédelmi oktatást kellett tartani, másrészt harcolni kellett a generálkivitelezővel a biztonságosabb munkaterület kialakításáért

Eddigi karrierem során, amilyen munkákat végeztem, az mindig emberekkel volt összefüggésben. Alapvetően műszaki ember vagyok - a BME Gépészmérnöki karán műszaki tanárként végeztem - mindig is a humán ismeretek vonzáskörében éltem, az oktatást és képzést tartottam elsődlegesnek. A pályám kezdetén ez még nem volt világos, de a korszerű HR ezt nevezi többek között az emberi erőforrások fejlesztésének. A Csőszerelőipari Vállaltnál 1989-ben kineveztek a Személyzeti Osztály vezetőjévé, aztán amikor a vállalat átalakult részvénytársasággá, akkor lettem én a személyügyi és munkaerő-fejlesztési igazgatója annak a csapatnak. A későbbiek során a munkavédelemmel összefüggő ismereteimet és tapasztalataimat nemzetközi szinten is kamatoztathattam. 2001-től én képviseltem az MP Zrt.-t az Európai Postai Párbeszéd Bizottságban. Magyarország Európai Uniós csatlakozása után megbíztak egy új munkabizottság megalakításával és egyben vezetésével is, melynek feladata az európai posták balesetmegelőzési tapasztalatait összegyűjtve ajánlások megfogalmazása volt a postai munkáltatók és munkavállalók felé.  A munkabizottság az Accident Prevention Workgroup – vagyis balesetmegelőzési munkabizottság nevet viselte és tíz munkáltatói- és tíz munkavállalói tag volt benne, képviselve a legnagyobb európai postákat és szakszervezeteket.

A munkabizottságot 2004-2010 között vezettem és igyekeztem működése alatt a legtöbb gyakorlati hasznot kihozni belőle, mind a nemzetközi postai szintéren, mind a Magyar Posta tekintetében. 2006-ban már Budapesten rendeztünk egy két napos konferenciát, ahol ott volt a teljes európai postai munkavédelem, hogy megossza egymással tapasztalatait. 2009-ben nagy viták után a munkabizottság egy közös nyilatkozatot készített elő, melyben az európai uniós posták munkáltatói és munkavállalói együttesen határozták meg feladataikat a postai balesetek megelőzése terén. A nyilatkozat tartalmát később beemelte saját programjába az Posteurop nemzetközi postai szövetség, így annak tartalma ajánlásként nem csak az Európai Unió tagpostáihoz, hanem az összes európai postához eljutott ajánlásként

 

A korábban említett postai nagy felmérésnek mi lett a konklúziója?

A felmérést a Posta üzem egészségügyi főorvosával - aki a törzskari szervezetemben stratégiai feladatokat látott el - közösen indítottuk, mert a szakszervezeti oldalról nagy nyomás volt rajtunk, hogy korkedvezményes nyugdíjat próbáljunk kiharcolni a postásoknak.

Szívesen láttunk az előkészületeknek, mert nem csak a szakszervezeti kérést tudjuk megvalósítani, hanem végre egy reprezentatív kutatás eredményeit is felhasználva képesek leszünk új humánstratégiai célokat kitűzni a Magyar Posta Zrt. elé.

A kutatás nagymintás volt, majdnem tizenkétezer postás vett benne részt. Óriási munka volt, több mint másfél évig tartott. A szakszervezet által megfogalmazott eredményt a kutatás nem érte el, mert – bár végigjártunk minden fórumot, így az akkori Közlekedési Minisztériumot, a Munkavédelmi Főfelügyelőséget, az OEP-et stb. – nem mutatott ki olyan különleges foglalkozási megbetegedéseket, amelyek alapján a hatóságok kezdeményezték volna egyes postai munkakörök korkedvezményes lajstromozását.

Jellemzően mozgásszervi betegségek, érrendszeri és keringési problémák, a táplálkozással összefüggő egészségügyi zavarok jöttek ki, amelyek a magyar társadalomra egészségügyileg alapvetően jellemzőek voltak. A korkedvezményes nyugdíjazással összefüggő eredménytelenség ellenére a kutatásra sikerként tekintettünk, mert mégis össze tudtunk állítani egy olyan reprezentatív egészségügyi adatbázist, amelynek segítségével jobban oda lehetett koncentrálni a prevencióra. Ez egyébként később azt is jelentette, hogy többedmagunkkal és munkáltatói segítséggel megalakítottuk a Magyar Posta Egészségbiztosítási Pénztárát.

Ön szerint, egy ilyen Európai Uniós projekt, mint a GINOP-534 konstrukció, hogyan segíti elő a munkavédelem ügyét az érintett ágazatban?

Nemrég jelent meg a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának a 2018 I-III. negyedévi ellenőrzési jelentése, mely alapján, egyet kell, értsek a liganet.hu weboldalon közölt címmel: ”A munkavédelmi szabályok betartása nem jellemző”. A Munkavédelmi Főosztály jelentése alapján 2018 1-9 hónapjában 154 db bejelentett munkabalesetből 67 db volt halálos. Én halkan kérdezem; hány munkabalesetet nem jelentettek be? Amit én látok, hogy a munkavédelmet hajlamosak elhanyagolni egyes cégek, pedig a munkavédelemre fordított költségek nem mérhetők a munkavállalók egészségéhez, és főleg az életéhez. Ugyanakkor a munkabiztonságra fordított befektetés olcsóbb, mint a bírság. A munkavédelmi szervezetet ugyan felállítják, de nem adnak neki olyan hatáskört, amellyel érdemben tudna tenni érte vagy ellene. Vannak vállalkozások ahol a munkabiztonsági feladatokat rendészeti feladatként kezelik. Egyes munkáltatók esetében a munkabalesetek megtörténte után, a munkavédelmi jegyzőkönyvek fel vétele helyett, inkább a dolgozók kiszorítása jellemző a jogaik érvényesítéséből. Tehát ez a „nehogy rossz legyen rólam a kép” attitűd, vagy egy átgondolatlan vélt költségcsökkentés sokszor háttérbe szorítja a valódi munkavédelmi kötelezettségek teljesítését. A pályázat ezen sokat tudna segíteni. Az információk eljuttatásával, tananyagok, szakmai kiadványok vagy akár egy ilyen interjún keresztül is.

Hogyan lehetne valahogy ezen változtatni, valahogy kiállni, - akár a pályázat segítségével - a dolgozók mellett, és a prevenciót népszerűsíteni?

A legfontosabb az, hogy tudjanak róla. Tehát, hogy van ilyen lehetőségük. Azt gondolom, hogy egy ilyen projektnek az lenne a feladata, hogy minél szélesebb körben hirdesse a munkavédelem fontosságát! Ennek egyik eszköze lehet a kutatás és eredményeinek közzététele.

Fontos lenne figyelembe venni, hogy az alsóbb szintű munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetők, valamint a munkahelyeken dolgozók tudják a legjobban, hogy milyen munkahelyi baleseteknek lehetnek kitéve, és mit tehetnek ennek megelőzésére. Tennének is érte, de hát ők a szervezeti struktúra alján helyezkednek el. Nem nagyon tudnak mit csinálni. Fontos lenne nekik is lehetőséget biztosítani, hogy bele tudjanak szólni, név nélkül, ismeretlenül.

Közeledünk az ünnepekhez, amely kiemelt szezon a postai, raktározási ágazatban, a szolgáltatás igénye ebben az időszakban meghaladja az átlagos értékeket. A határidők nyomása ránehezedik az iparági munkaadók és munkavállalók vállára. Ki tudna emelni olyan stresszkezelő módszert/javaslatot/technikát, amely segítség lehet az iparági munkaadók és munkavállalók számára?

A stressz kapcsán egy 2013-as postai esettanulmány (melyet Dr. Grónai Éva főorvos készített) kimutatta, hogy a vizsgát munkavállalók - jellemzően kézbesítők - átlagos stressz szintje közepes 35% volt. A dolgozók 30%-a az ún. „A” pszichológiai csoportba tartoztak. Náluk a stressz hatására könnyebben alakulhatnak ki ún. pszichoszomatikus betegségek, úgy, mint magas vérnyomás, infarktus, cukorbetegség, fekély, depresszió stb. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a stressz kialakulásához bizonyos pszichoszomatikus expozíciók is nagyban hozzájárulhatnak, melyeket főleg szervezeti szinten lehet keresni.

Sok problémát megoldhat, ha a munkáltató törekszik legújabb technológiák alkalmazására. Tehát, ha én innovatív technológiát tudok alkalmazni, azok már önmagában megóvnak bizonyos veszélyhelyzetektől és munkabalesetektől. Azonban ne mentsük fel a munkavállalót se, van neki is dolga abban, hogy megóvja, saját egészségét! Legyen tisztában a munkájával járó veszélyekkel, használja a munkáltató által biztosított védőfelszerelést, tartsa be a technológiai folyamatokat és munkautasításokat. Legyen tehát tisztában jogaival, de tegyen eleget kötelességeinek a balesetmentes munkavégzés érdekében. A projektben dolgozók számára már az is kézzelfogható eredménynek fog számítani, ha a munkavédelmi-munkabiztonsági ismeretek és feladatok nagyobb hangsúllyal jelennének meg a jövőben mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon.

A projekt hivatalos honlapján a későbbiekben további hasznos információkat talál: http://www.postaesfutarbiztonsag.hu/

infoblokk kedv final CMYK  ESZA

A magyar Liegl&Dachser logisztikai szolgáltató ismét új vezetőket üdvözöl csapatában, hiszen az elmúlt hónapokban két fontos pozícióra is új kollégákat neveztek ki. A pilisvörösvári Dachser telephely új vezetője mellett a raktározási ágazat élén is új kollégát köszöntött idén a logisztikai és szállítmányozási vállalat.

Szabó Péter

Szabó Péter, a Liegl&Dachser pilisvörösvári telephelyének új vezetője több mint 18 éve dolgozik a logisztikai szektorban. Széles körű szakmai tapasztalatait – különös tekintettel a contract logistics üzletágra – a Kühne + Nagel-nél, a DHL-nél, valamint a CEVA Logistics-nál szerezte.

Munkája során a Liegl&Dachser European Logistics üzletágának fejlesztését felügyeli majd.

Szabó Péter kiválóan ismeri a vállalatot, minden szükséges szakértelem rendelkezésére áll, hogy a cég magyarországi fejlesztéséhez hozzájáruljon. „A Liegl&Dachser Kft. sikere kirendeltségeinek vállalkozószellemén alapul Magyarországon” – vallja Péter. Személyes küldetésének tartja a vállalatnál, hogy a Dachser intelligens logisztikai megoldásainak irányításával minél magasabb szintű partnerkiszolgálást valósítson meg a magyarországi piac számára.

Halmschláger Gergely 1

Halmschláger Gergely, a European Logistics üzletág raktározásért felelős új operatív vezetője számára a DACHSER volt az első munkahely, 2008-ban kezdett logisztikai ügyintézőként. 2013-tól CHEP projektvezetőként tevékenykedett egészen 2016-ig, amikor – akkori pozíciója mellett – a Logisztika operáció vezetését is átvette. Ez évtől a European Logistics üzletág logisztikai vezetője Pilisvörösváron – a logisztikai raktár és a CHEP raktár operatív vezetője. Hosszú távú célja a folyamatos, fenntartható operáció biztosítása egy biztonságos, egészséges munkakörnyezetben, továbbá minél magasabb szintű és minőségű szolgáltatások nyújtása mind a meglévő, mind a jövőbeni partnerek számára. 

Új pozíciójáról és a kihívásokról így beszél: „Először úgy éreztem, az új pozíció némileg kívül esik a komfortzónámon, ám a logisztikai csapat nem volt ismeretlen számomra, hiszen sokat dolgoztunk már együtt korábban. Úgy is mondhatjuk, közülük és az ő segítségükkel nőttem fel a feladathoz az évek során. A közös hang megtalálása után időről-időre egyre magabiztosabbá válok. Remélem, ez a jövőben is folytatódik.”

Gergely szabadidejében horgászik és futballozik, a Pilisvörösvári UFC felnőtt csapatát erősíti.

A háztartás- és szórakoztató elektronikai áruházakat üzemeltető MediaMarkt 18 800 m2 raktárkapacitás bérbevételéről kötött szerződést a BILK Logisztikai Nyrt.-vel. Az új raktárbázissal a MediaMarkt hosszú távra tervez, ezért kikötötte az ötéves futamidejű megállapodás további öt évre történő meghosszabbításának lehetőségét. A létesítménynek a közeljövőben nyíló új áruházainak áruellátásában is szerepet szán.

A MediaMarkt speciális logisztikai igényei szerint létesülő raktárkapacitás kiépítését a BILK Logisztikai Nyrt. megkezdi. A lekötött logisztikai területek egy 20 ezer m2-es raktárcsarnokban helyezkednek majd el. A beruházás értéke az épülethez vezető utakkal, a közművekkel és a parkolókkal együtt összesen 3,5 milliárd forint.

Az online kereskedelem térnyerése a MediaMarktnál is jelentős forgalomnövekedést hozott, és a vásárlók száma a korábbi évekhez képest a többszörösére emelkedett. Ez magával vonta azt is, hogy lényegesen megnőtt az áruházlánc logisztikai szükséglete. A vállalat 2014 és 2016 között megduplázta bérelt raktárterületeinek méretét, miközben ugyanekkora külső kiegészítő raktárt is használ már egy éve. Azért, hogy a vásárlók számára még nagyobb készletet és még gördülékenyebb kiszolgálást biztosítson a vásárlók számára, a műszaki áruházlánc egy új raktárbázis kiépítése mellett döntött. A vállalat ennek érdekében versenypályázatot írt ki és a tender követelményeinek a BILK által ajánlott épület felelt meg leginkább. A MediaMarkt az új logisztikai kapacitástól a vevőkiszolgálás minőségének további javulását várja.

A legforgalmasabb hazai autópályák közötti dél-pesti régióban, az M0 körgyűrűhöz közvetlen lehajtóval és összesen 186 ezer m2 raktár- és irodakapacitással rendelkező BILK Logisztikai Nyrt. területén épülő raktárbázis megfelel majd az online áruházi igényeknek és segíteni fogja az országban működő MediaMarkt áruházak áruellátását, a teljes országot lefedő házhoz szállítások rugalmas kezelését.

Magyarország egyik legnagyobb intermodális logisztikai központjában „A” kategóriás logisztikai-, gyűjtő-, illetve hűtött raktárcsarnokok, ADR-minősítésű és közvetlen iparvágány kapcsolatú raktárak állnak a bérlők rendelkezésére. Ezeket egészíti ki a raktárváros területén működő 1. típusú vámudvar, állvány és targoncabérlési lehetőség a logisztikai kiszolgáláshoz. A raktárváros közvetlen tömegközlekedési kapcsolattal rendelkezik. A BILK Logisztikai Nyrt. közvetlen szomszédságában működik a konténerterminál.

Budapest, 2018. november 21. – A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) november 14. és 16. között immár 26. alkalommal rendezte meg az év legnagyobb logisztikai eseményét, az MLBKT Kongresszust. A három nap alatt közel 700 jelenlegi és jövőbeni ellátási lánc menedzsmenttel foglalkozó szakember látogatott el az eseményre, hogy meghallgassa a közel 60 szakavatott előadó gondolatait, tapasztalatait. Az idei előadások és beszélgetések az összekapcsolt ellátási láncokban rejlő lehetőségekre és a Logisztika 4.0 különböző témáira fókuszált.

„Folytatva az elmúlt évek hagyományait, a legfontosabb kérdésekre összpontosítottunk, hiszen naprakész tudás nélkül felgyorsult világunkban lemaradnánk. Éppen ezért idén ismét az egyik legösszetettebb témakört, az Ipar 4.0 logisztikára gyakorolt hatásait jártuk körbe. A témaspecifikus szekciók előadásai mellett díjátadóval, gálavacsorával, szimulációs játékkal, hallgatói konferenciával és számos kiállítóval készültünk, így mindenki megtalálta a neki való programokat” – mondta Kőhegyi Anita, az MLBKT ügyvezető igazgatója.

A résztvevők rendhagyó, gyakorlatorientált és esettanulmányokat bemutató előadások révén kerülhettek közelebb a Logisztika 4.0 világához. A legmodernebb VR technológián keresztül tekinthettek be például az Ipar 4.0 mintagyár kiemelt projekt AR (Augmented Reality), AGV (Automated Guided Vehicle), és belső helymeghatározás megoldásaiba. Emellett hasznos információkkal gazdagodtak az atipikus munkaerőpiac kihívásaival, az integrált tervezéssel, a beszerzés területét érintő trendekkel, a kiscsomag logisztika változásaival, az automatizált betegszintű gyógyszereléssel, valamint az önvezető járművek fejlesztésének motivációival kapcsolatban is. A konferencia kitért a forecasting jelentőségére a készletezéstől egészen az értékesítésig; a manapság oly népszerű blockchain technológia alkalmazási lehetőségeire és az adatelemzés fontosságára, mely segítheti a munkaerő megtartást és az ügyfélelégedettség növelését is.

A szervezet elnöksége a kongresszus első napján adta át a szakmai díjait. Az Év Logisztikai Menedzserének 2018-ban Vécsey Balázst választották, aki a Robert Bosch Kft. Transport Management Center alelnökeként tevékenykedik. Az Év Beszerzési Csapata 2018-ban a Bonafarm csoport beszerzési szervezete lett, míg Logisztikai Kiválóság Díjat nyert az L-Mobile Hungary.

Forrás: MLBKT

Tags:

A logisztikai iparág versenyképessége a tét

A kormányzattal közös munkacsoport létrehozását, és a tervezett európai uniós jogszabályok kedvező alakítása érdekében a visegrádi országok közös fellépését kérik a magyar logisztikai iparág meghatározó szereplői abban az átfogó helyzetértékelésben, amelyet november elején nyújtottak be a Magyar Kormánynak.  A szervezetek álláspontja szerint – az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan - átfogó intézkedésekkel növelni kell a magyar logisztikai ágazat versenyképességét. A Nemzeti Logisztikai Összefogás elnevezésű dokumentumban szereplő problémák megoldása a szakmai becslések szerint legalább 100 milliárd forint nemzetgazdasági többletbevételt eredményezne.

A logisztikai iparág, mint Magyarország stratégiai ágazata a magyar GDP 6,3%-át állítja elő a közúti, vasúti, vízi, légi, csővezetékes fuvarozás, illetve a raktározás területén, valamint a szektorban dolgozik a magyar munkavállalók 3,5 százaléka, azaz több mint 200.000 munkavállaló. Magyarország logisztikai versenyképességének megőrzése és erősítése nemzetgazdasági érdek, ami a kormányzat és a szakma összefogását, együttgondolkodását és a szükséges döntések, intézkedések mielőbbi meghozatalát igényli. Az elmúlt évtizedben ugyanis egyre erősebb versenyhelyzet alakult ki az európai és a hazai logisztikai piacon, mind az uniós, mind az unión kívüli országok nagy hangsúlyt fektettek saját piaci pozíciójuk erősítésére.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) kezdeményezésére eddig soha nem látott összefogás valósult meg a logisztikai ágazat szakmai szervezetei között. A Nemzeti Logisztikai Összefogás résztvevői – a Magyar Szállítmányozók Szövetsége, a Magyar Hajózási Országos Szövetség, a Magyar Vámügyi Szövetség, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a Magyarországi Dunai Kikötők Szövetsége, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület – november elején második alkalommal nyújtották be közösen készített ágazati helyzetértékelésüket a magyar kormánynak.

A Nemzeti Logisztikai Összefogás szervezetei hangsúlyozzák, hogy a 2017 tavaszán előterjesztett javaslatcsomag óta több részterületen is történtek pozitív változások, ugyanakkor továbbra is fontosnak tartják az álláspontok folyamatos egyeztetését. A szakmai szereplők a dokumentumban a közúti, vasúti és vízi fuvarozás, a logisztikai szolgáltatások, valamint a vám területéről is összegyűjtötték a legfontosabb feladatokat és az azokhoz tartozó megoldási javaslatokat, amelyek számottevően segíthetik a kormány közlekedési, logisztikai és iparfejlesztési politikáját,szakmai becslések szerint 100 milliárd forintos nagyságrendű nemzetgazdasági többletbevétellel járnának, és amelyeknek jelentős adóbefizetési és munkahelyteremtési vonzatuk is lenne.

A szakmai szervezetek közúti fuvarozás esetében a legfontosabb feladatnak a hazai engedélygazdálkodási gyakorlat és az okmánybiztonság felülvizsgálatát tartják. Szerintük új alapokra kell helyezni az engedélyek kiadását, hogy az unión kívüli „harmadik országok”, valamint az újonnan csatlakozott uniós tagországok fuvarozói jogosulatlanul ne kerülhessenek előnybe magyar társaikkal szemben. Emellett a közúti fuvarozás vonatkozásában az adózási jogszabályok módosítását – a fordított áfa fizetés bevezetését – javasolják annak érdekében, hogy a magyar cégek ne legyenek anyagilag érdekeltek a külföldi fuvarozók megbízásában, és a magyarországi árut elsősorban hazai fuvarozók szállíthassák el. Továbbá a visegrádi országok közös diplomáciai fellépését szorgalmazzák azon tervezett uniós jogszabályok (Mobilitási Csomag) kapcsán, amelyek elfogadása nemcsak az áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító uniós alapjogot kérdőjelezik meg, hanem elsősorban a nemzetközi árufuvarozásban érdekelt közép-kelet-európai fuvarozó vállalatok tevékenységét érintené hátrányosan. A közúti fuvarozás versenyképességére vonatkozó javaslatok kiterjednek olyan részterületekre is, mint a gépjárművezető-hiány és a képzésfejlesztés, vagy a haszonjárművek kötelező felelősségbiztosítási rendszerének átláthatósága.

A vasúti fuvarozás esetében az infrastruktúra-fejlesztéseket átgondoltabb formában kell megvalósítani: meg kell kezdeni a rendező pályaudvarok korszerűsítését, valamint el kell érni, hogy a vasúti árufuvarozási piac mozdony flotta igényét minél nagyobb részarányban hazai forrásból biztosítsák. Emellett tovább kell gondolni az egyes kocsi forgalom, valamint a kombinált fuvarozás támogatási rendszerét, és a mai kor követelményeihez szükséges igazítani az érvényben lévő utasításokat és szabályokat. A megfelelő képzettségű, elhivatott szakember megtartása és utánpótlása érdekében pedig feltétlenül szükséges az oktatási rendszer fejlesztése, továbbá a vasúti életpályamodell kidolgozása.

A vízi fuvarozás területén, az elmúlt években a kikötők komoly – 52 milliárd forintnyi – fejlesztést kaptak. A Duna hajózhatóságának optimális kihasználásához azonban vízlépcsők építése, továbbá a vízi fuvareszköz-állomány felújítása is szükséges – ez a terület az elmúlt években semmilyen támogatást, segítséget nem kapott.  

Logisztikai szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban ösztönözni kell a komplex, rendszerszintű és környezetbarát megoldásokat, felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell az esetenként túlzó tűzvédelmi szabályokat. A szervezetek álláspontja szerint – noha a NAV szervezeti struktúrája magas színvonalú jogalkalmazást tesz lehetővé –, finomítás szükséges a vámeljárások területén is annak érdekében, hogy a vámkezelésben a hatósági szervek az ország minden pontján egységesen értelmezzék és alkalmazzák közösségi vámszabályokat.

A szervezetek ennek érdekében kezdeményezték a honos megbízó, a logisztikai szolgáltató, a fuvarozó és a Magyar Kormány közös együttműködési rendszerét; azt a Nemzeti Logisztikai Összefogást, amely hosszú távon is garantálja a magyarországi logisztikai szolgáltatók és fuvarozók európai versenyképességét. A versenyképességi csomag egyik legfontosabb alapelve a partnerség és a közös érdekből fakadó együttgondolkodás a szakmai érdekképviseleti szervezetek és a kormányzat között.

A Nemzeti Logisztikai Összefogás által javasolt intézkedésekről részletesen is szó lesz a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége által szervezett 2019 januári Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián.

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

ADATVÉDELEM

SiteFace Kft.

ITD Informatika Zrt.

Informatikai üzemeltetőnk:
ITD Informatika logo vektor horizontal feher 01

Hírlevél