szechenyi 2020

Híreink

Meghívó a 2018. évi Tavaszi Konferenciánkra (Fotó: Eger Televízió)

 

Magyar Vámügyi Szövetség 2018. április 20-21. között Egerben a Hotel Eger Park Szállóban rendezi meg hagyományos tavaszi vámkonferenciáját. Konferencián a vám, adó és környezetgazdálkodási szakmai munkát érintő legaktuálisabb témákról adunk aktuális tájékoztatást.

Kiemelt témák:

  • A NAV vám- és nemzetközi kihívásai és stratégiája 2018-tól
  • Átalakul az áruforgalom – átalakul az ellenőrzés is?
    • Milyen módon valósul meg az átalakítás az új szervezettel a szakterületeken?
  • Számlák Kötelező Elektronikus Adatszolgáltatása
    • a számla adatok kötelező elektronikus megküldésének kérdései
    • különösen a konszignációs raktárak és az áfaregisztrált külföldi vállalkozások esetén
  • 10 éves az AEO intézménye
    • hogy látja az Unió az eddigi működés tapasztalatait (TAXUD uniós vendég érkezik)
    • az AEO nemzeti alkalmazása és a biztosított előnyök értékelése
    • panelbeszélgetés a gazdálkodók tapasztalatairól
    • panelbeszélgetés a lehetséges továbbfejlesztésekről
  • A liberális gazdaságpolitika vagy a protekcionizmus lehet a jövő útja?
    • Kereskedelempolitika a globalizáció kihívásai tükrében
  • Uniós kitekintés az aktuális uniós témákról
    • A tanácsi és bizottsági munkacsoportokban tárgyalt legfontosabb javaslatok, bolgár és osztrák elnökségek prioritásai
  • Informatikai aktualitások (CDMS, MASP stb)
  • Az új jövedéki szabályozás gyakorlatai tapasztalatai
    • Interaktív párbeszéd lehetősége a Jövedéki Műhely keretében a NAV képviselői, valamint a gazdálkodók részvételével a legfontosabb gyakorlati nehézségekről és új szabályozási kérdésekről (várjuk az előzetes írásbeli kérdéseket)
  • A termékdíj szabályozás aktuális kérdései – a Körforgásos gazdaság
    • A jelenlegi kihívásai, lehetséges szabályozási válaszok

 

A változtatás jogát fenntartják!

A rendezvény előadói az NGM, a KKM, az FM és a NAV vezető munkatársai.

A konferencia programja kétnapos intervallumban kerül megrendezésre, kiemelt hangsúlyt fektet a vám-, jövedéki és termékdíj szakterületekre vonatkozó információk teljes körű átadására. Az első napi program a múlt őszi programhoz hasonlóan már délelőtt kezdődik!

Az egymást követő Jövedéki-, Termékdíj és Vámműhelyek során ezen szakterületek vonatkozásában aktuális információk megosztásra kerülnek, illetve a korábbi gyakorlatnak megfelelően  előzetesen koordinált gazdálkodói kérdések megvitatására interaktív módon konzultációs lehetőséget biztosítanak.

Kérik, hogy a vám, jövedék és termékdíj témakörökkel kapcsolatos szakmai kérdéseik előzetes megküldésével segítsék előadóik felkészülését. Az írásbeli kérdéseket a jelentkezési lappal együtt április 13-ig várják az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre.

A rendezvény helyszíne: Park Hotel Eger 3300 Eger, Szálloda u. 1-3

Bővebben: https://mvsz.eu/index.php/item/1235-meghivo-a-2018-evi-tavaszi-konferenciankra 

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kiemelkedő szakmai tevékenységéért miniszteri elismerésben részesítette Gál Antalt az RCH üzemviteli logisztikai szakértőjét. A vállalat munkatársa március 20-án ünnepélyes keretek között vehette át a kitüntetést a Magyar Nemzeti Bank épületében. Munkáját, szakmai életútját a következőképen méltatták:

„Gál Antal aktívan közreműködött a hazai, modern árufuvarozási üzemirányítás kialakításában. Negyven éves vasúti pályafutása során végigjárta a klasszikus vasúti ranglétrát. Szaktudásával hozzájárult a vágányzári tevékenységek hatékony tervezéséhez, továbbá a magyarországi pályahálózat üzemeltetőkkel közösen támogatta az építési munkálatok sikeres lebonyolítását. Felelősségteljes munkavégzésével elősegíti a magyar gazdaság szereplői részére a rendelkezésre álló árufuvarozási kapacitás leghatékonyabb kihasználását, hozzájárulva ezzel Magyarország gazdasági fejlődéséhez.”

Gál Antal a kitüntetéssel kapcsolatban örvendezett, hogy ezáltal az üzemviteli logisztikai, illetve az üzemirányítási tevékenység is elismerésben részesült, hiszen ez egy olyan terület, melyet csak csapatmunkában lehet eredményesen, az ügyfelek elvárásainak megfelelően végezni.

A Rail Cargo Hungaria büszke arra, hogy a csapatát erősítő kollégák szakmai felkészültségét időről időre állami szinten is elismerik.

Forrás RCH

Magyarországon 2017-ben 231 millió eurót fektettek be a befektetők ipari ingatlanokba

Az európai befektetők számára az ipari, és különösen a logisztikai ingatlanok váltak a legkedveltebbé, első alkalommal megelőzve az irodákat – derült ki a CBRE legfrissebb európai befektetési felméréséből. 2017-ben Párizs, Madrid, Amszterdam, Frankfurt és London volt az öt legkeresettebb európai város, a befektetők pedig egyre inkább az alternatív befektetések irányába fordulnak az elérhető ingatlanok szűk kínálata és az agresszív árazás miatt.

 

A világ legnagyobb ingatlan-tanácsadója, a CBRE minden évben felmérést készít az ingatlanpiaci befektetők szándékairól és preferenciáiról az EMEA-térségen (Európa, Közel-Kelet és Afrika). A kutatás szerint idén először az ipari ingatlanok bizonyultak a legvonzóbbnak, az irodaingatlanok pedig a második helyen (26%) állnak. Az európai befektetők olyan piacokat keresnek, amelyek erős gazdasági fundamentumokkal rendelkeznek, folyamatos a bérleti díj emelkedése és jelentős a likviditás. 2017-hez képest a lakóingatlanok népszerűsége meredeken emelkedett és már minden ötödik befektető (21%) a lakáspiacot nevezte meg kedvenc ingatlanszektorának.

Tavaly az európai ingatlanpiac meghatározó jellemzője a nagy portfóliók, különösen a "platform" ügyletek értékesítésének növekedése volt. Olyan jelentős tranzakciók születtek, mint a Logicor-portfólió eladása a China Investment Corporation-nek 12,2 milliárd euróért a Blackstone részéről, vagy Brookfield 2,8 milliárd dolláros IDI Gazeley-értékesítése a Global Logistics Properties-nek.  A vevők - jellemzően a nagy ázsiai befektetők – nemcsak, hogy beléptek a kontinens ingatlanpiacára, de az ingatlanok (és kezelésük) megvásárlásával a befektetők infrastrukturális és irányítási szakértelmet szereztek az ingatlanok kezelésére és a portfolió továbbfejlesztésére.

"2017 volt az az év, amikor az ipari és a logisztikai szektort vitathatatlanul újraértékelték, ezt bizonyítja az üzletek száma és nagyságrendje is. A logisztikai ingatlanok által biztosított hozamok továbbra is prémiummal rendelkeznek más szektorokhoz képest. A szektor jövedelmezőségének fenntarthatósága erős bérlői piacra épül, amely globális befektetőket vonz."- hangsúlyozta Jack Cox, az CBRE európai ipari és logisztikai tőkepiaci vezetője.

Az agresszív árazás és prémium ingatlanok szűk kínálata miatt a befektetők egyre gyakrabban keresnek alternatív befektetési lehetőségeket: a válaszadók 72%-a már fektetett be alternatív ingatlanpiaci eszközökbe, 70%-uk pedig most is aktívan keres új lehetőségeket. Az alternatív eszközök az utóbbi tíz évben évi 45%-os növekedést mutattak a befektetési forgalomban, ez 2016-ban 23,6 milliárd eurót jelentett. A befektetők leggyakrabban a diákkollégiumokat (53%), nyugdíjasotthonokat (38%) és ingatlanadósságot (37%) keresnek.

Szektoriális preferenciák mellett a felmérés a földrajzi megfontolásokat is elemzés alá vette. Az öt legkeresettebb európai város Párizs, Madrid, Amszterdam, Frankfurt és London a befektetők számára. Párizs az ötödik helyről az első helyre ugrott, szemben a 2017-es évhez képest -  annak az elvárásnak megfelelve, hogy a 2017-es évek politikai és gazdasági lendülete pozitív hatással lesz az ingatlanpiacon. London továbbra is a legfontosabb cél az Európán kívüli befektetők számára, és kétségtelenül továbbra minden más európai városhoz képest vonzóbb befektetői célpont marad.

"Bár az érzelmi hozzáállás nem mindig jelent azonnali befektetői aktivitást, a preferenciák jelzik, hogy melyek lesznek azok a piacok, ahol nő a forgalom a következő 12 hónapban. Néhány hónap alatt Franciaországban már észlelhető egyfajta elmozdulást Macron elnök megválasztása és az ezt követő gazdasági lendület miatt. A fundamentumok javulásának köszönhetően Madrid is jelentős befektetői érdeklődésre tarthat számot. A német gazdaság jelenlegi erőssége és a kínálat hiánya továbbra is befolyásolja a befektetői keresletet valamennyi kulcsfontosságú piacon. "- tette hozzá Jonathan Hull, a CBRE európai befektetési igazgatója.

Magyarországon tavaly összesen 231 millió eurót fektettek be az ipari ingatlanpiacon, amelynek többsége az első félévben érkezett, főleg az európai szintű Logicor-portfólió megvásárlása kapcsán. Az első osztályú ipari ingatlanok hozama 50 bázisponttal 7,75 százalékra változott az év során és 2018-ban is erős nyomás alatt áll majd. A jelentős befektetői érdeklődés mellett az ipari ingatlanok rendkívül korlátozott kínálata alakítja a piacot – az ingatlanállomány szűkössége pedig a konzervatív fejlesztési aktivitás és a jelentős tulajdonosok hosszú távú ingatlan-birtoklásának eredménye.

„A helyzet valószínűleg továbbra is fennmarad és ez jelenti a legnagyobb kihívást a magyarországi ipari ingatlanszektort figyelő befektetők számára. Mindazonáltal, a folyamatosan javuló fejlesztői hangulat és a valószínű tranzakciók segíthetik a szektor növekvő befektetési forgalmát.” – mondta Tim O’Sullivan MRICS, a CBRE magyarországi tőkepiaci főigazgatója.

Annak ellenére, hogy a 2017-es év a 291 milliárd eurós forgalmával rekordév volt az európai ingatlanbefektetések piacán, a befektetők 2018-ban várhatóan még több tőkét helyeznek el 2018-ban. Az EMEA-régióban befektetők harmada (33%) arra számít, hogy idén többet költ, mint 2017-ben, szemben a tavalyi 26%-kal. 2017 után 2018-ban is az ingatlanok rendelkezésre állása (34%) az aggodalom elsődleges forrása a befektetők számára, ez pedig globális szinten is a legnagyobb kihívás.

Az EMEA-régióban megfigyelhető befektetői szándékokról szóló 2018-as tanulmányunk weboldalunkról letölthető: https://www.cbre.com/research-and-reports/EMEA-Investor-Intentions-Survey-2018

Forrás: CBRE

Mindössze néhány hét telt el azóta, hogy az Ekol Logistics bejelentette, egy 16. országban – Svédországban – is megnyitja irodáját, a társaság tovább fejleszti intermodális csatlakozásait is. Jelenleg az Ekol nem csupán két kikötő (az egyik az olaszországi Triesztben, az újabb pedig az Isztambulhoz közeli Yalovában található), 6 Ro-Ro hajó és több mint 5.500 szállítóeszköz tulajdonosa, de ezen kívül hetente 48 dedikált irányvonattal is rendelkezik. Az Ekol stratégiája az intermodális szállítások fejlesztése és környezetbarát megoldások biztosítása.

ÚJ CSATLAKOZÁSOK VASÚTON

Stratégiánk, hogy egyre több irányvonattal rendelkezzünk Európában. Szeretnénk egyúttal Ro-Ro kapacitásunkat is növelni hálózatunkban és ezt is tesszük. Örömmel jelentjük be, hogy a Franciaország és Törökország közötti hajócsatlakozásaink száma heti kettőre emelkedett, csakúgy, mint a Sete és Párizs közötti heti vasúti csatlakozások száma. Mindezeken felül egy teljesen új vasúti csatlakozást is kialakítottunk, amely Sete városát köti össze a belgiumi Zeebrugge városával. Ilyen módon lehetőségünk nyílik összekötni Franciaországot, a Benelux államokat, Svédországot és az Egyesült Királyságot Dél-Európával, Törökországgal, a Közel-Kelettel és a Magreb régióval. Ugyanakkor e lépésnek köszönhetően Sete a fő elosztó központunkká válik a dél-európai régióban. Ezt az új útvonalat a Dél-Európa és Svédország, illetve a skandináv országok közötti jövőbeli szállítások esetén lehet kiaknázni. Mindez elősegíti továbbá a növekedést az Ekol „legfiatalabb” országában is, ahol a társaság jelen van – Svédországban.” – nyilatkozta Alaa Jennane, az Ekol Engineering Business Development igazgatója.

A távolság több mint 1.200 km ezen városok között, az Ekol új vonata pedig közel 22 óra alatt teszi meg a Sete-Zeebrugge vonalat. Hetente két alkalommal közlekedik, és vonatonként 44 vagon kapacitással bír. Sete városából szerdánként és vasárnaponként 18:30-kor indul, majd csütörtöki és hétfői napokon 16 órakor érkezik Zeebrugge-ba. A vonat Zeebrugge-t kedden és pénteken 11:30-kor hagyja el és szerdán, valamint szombaton 7:50-kor érkezik.

Ez a vonat egy Trieszt és Zeebrugge közötti másik vonatot fog helyettesíteni, csak nagyobb kapacitással rendelkezik.

Sete és Párizs között az Ekol már a második, hetente közlekedő vonatát indítja el (az első néhány hónapban csupán hetente egy járat volt). Közel 14 órát vesz igénybe a Sete és Párizs útvonal megtétele, vonatonként maximum 50 vagon kapacitással, mellyel ez lesz a leghosszabb vonat az Ekol hálózatában.

Fontos hangsúlyozni, hogy mindkét vasúti csatlakozás (Sete - Párizs és Sete - Zeebrugge) kialakítása a vonatokat üzemeltető VIIA társasággal együttműködésben történik.

Az új vasúti csatlakozás létrehozásával, valamint a meglévők gyakoriságának növelésével az Ekol havonta 914.000 kg CO2-kibocsátást „takarít meg” és több mint 41.000 fát ment meg, mely megfelel egy 97 db futballpálya méretű erdőnek.

ÚJ HAJÓ ÉS ÚJ CSATLAKOZÁS 

Az Ekol Logistics használatba vette új, FADIQ névre keresztelt, és 280 trailer kapacitással rendelkező hajóját. A kapacitás 340 trailerre is növelhető, mivel lehetőség van a konténerek duplán (egymásra) történő rakodására is. 201 méteres hosszúságával, valamint bruttó 32.770 tonna szállítási kapacitásával a FADIQ 21,3 csomó csúcssebességre képes.

                       

                     

A Setéből induló és oda érkező, Spanyolországot Törökországgal és a Közel-Kelettel összekötő, hetente két alkalommal közlekedő második hajónk elindítása teljesen átformálja majd az ezen országok közötti piacot.” - mondta Jordi Perez, az Ekol Spanyolország üzletfejlesztési menedzsere.

Az első lépést négy évvel ezelőtt egy csatlakozás létrehozása jelentette, az egyik Ekol hajó, az AYSHE bevonásával. Ez a leggyorsabb Ro-Ro hajó a világon, mely lehetővé tette az Ekol számára, hogy a Sete-Izmir útvonalat mindössze 56 óra alatt tegye meg. A hajó csütörtök esténként indul Setéből és vasárnap reggelente érkezik Izmirbe, a Setébe tartó útvonalat pedig kedd esténként fejezi be. Ez lehetővé tette számos török, marokkói és tunéziai ügyfél számára, hogy növelje értékesítési számait és folytassa beszerzési stratégiájának megváltoztatását: nagyobb tételben vásárlás rövidebb ciklusokban.

A márciusban elinduló második hajó vasárnap esténként indul majd Setéből és szerda esténként érkezik Izmirbe. Izmirből kedd reggelente indul, vasárnap reggeli érkezésekkel Setébe. Fontos hangsúlyozni, hogy az Ekol hálózatában az izmiri területet és az isztambuli régiót gyakori komp-szolgáltatás kapcsolja össze a két kikötő között.

Az ügyfelek egy ügyféltől-ügyfélig szolgáltatást fognak kézhez kapni – a vámszolgáltatásokat is beleértve – mely szolgáltatás mindegyikét az Ekol biztosítja. A tranzitidő még a légi szállítmányozásénál is gyorsabb. Valamennyi szektor képes lesz kihasználni ezt az előnyt, mely révén még versenyképesebbek és sikeresebbek lesznek. Fontos megemlíteni, hogy az Ekol Spanyolország több mint 100 fontos területet kapcsol össze Európában és a terveink között szerepel egy szolgáltatás bevezetése Sete és a görögországi Lavrio között, hetente két alkalommal.”– tette hozzá Perez.

Dimitris Batakis, az Ekol Görögország ügyvezetője nagyon lelkes az új szolgáltatással kapcsolatban:

Ennek az új hajónak köszönhetően összekapcsolhatjuk Törökországot Setével hetente két alkalommal és az útvonal részét képezi majd egy megálló az Athénhoz közeli Lavrioban is. Ez azt jelenti, hogy nem csak a hajózás gyakoriságát növelhetjük, de még jobb összeköttetést biztosíthatunk Görögország és Spanyolország, Franciaország, Törökország és a Közel-Kelet között. Például a szerdai napon Párizsból, Lyonból, Barcelonából, Madridból vagy Valenciából felvett árukat már hétfőn az athéni boltokba szállíthatjuk.” – nyilatkozta Dimitris Batakis, az Ekol Görögország ügyvezetője.

Forrás: Ekol

Budapest, 2018. március 19. – Bár közel 120.000 négyzetméter új ipari / logisztikai terület került átadásra 2017-ben - amely csaknem duplája a 2016-os értéknek – így is előfordulhat, hogy az év végére nem marad 5.000 négyzetméternél nagyobb területű, kiadható raktár Budapesten és környékén, derül ki a Colliers International legújabb, ipari ingatlanpiaci jelentéséből.

A fejlesztési aktivitás pozitív irányba mozdult el, mivel 2017-ben tíz új projekt került átadásra, összesen 118.700 m² bérelhető területtel, amely több mint 50%-kal meghaladta a 2016-os évet. Ennek köszönhetően a nyilvántartott modern logisztikai ingatlanállomány közel 6%-kal növekedett 2016-hoz képest, és a tavalyi év végére meghaladta a 2 millió m²-t. Az új projektek azonban javarészt konkrét igényre épültek, vagy szinte azonnal bérlőre találtak, így gyakran ezekből sem maradt szabad, kínálható terület.

Az ipari ingatlanállomány 2012-2014 között stagnált, majd 2015-től növekedésnek indult, melynek üteme 2016-tól felgyorsult. Ez a növekedés azonban nem tudott lépést tartani az egyre növekvő igényekkel, így az üresedési ráta tovább csökkent, elérve a budapesti piacon szokatlanul alacsony 4%-ot. A Colliers várakozásai szerint az üresedési ráta kismértékben ugyan, de tovább csökkenhet, mivel a kereslethez viszonyítva továbbra is kevés lesz az új spekulatív fejlesztés.

A szakértők 2018 során is növekvő érdeklődést várnak vidéken a jó minőségű ipari ingatlanok iránt (bérletre és vételre egyaránt), vagy a jól előkészített fejlesztési területekre, amelyek zöldmezős beruházásra alkalmasak.

„Jelenleg a nyilvántartások szerint több mint 130.000 négyzetméter ipari ingatlan áll fejlesztés alatt, mely 2018-ban előre láthatólag átadásra kerül, avagy év elején már átadásra is került. Ezeken kívül további fejlesztői projektek elindulása is várható az év során a budapesti piacon, de a pontos nagyságrendjük és időzítésük, elkészültük jelen pillanatban nehezen becsülhető meg.

Fontos megjegyezni, hogy mind az épülő, mind az év során induló raktár projektek javarészt előbérleti avagy BTS konstrukcióban le vannak kötve, illetve az építés során jó eséllyel elkelnek, így a bérbe adható területek esetében már erős hiány mutatkozik a piacon. Előfordulhat, hogy az év végére szinte nem maradnak párezer négyzetméternél nagyobb, egybefüggő kiadható területek Budapesten és környékén.” – mondta Beck Tamás a Colliers International ipari ingatlan üzletágának igazgatója.

A Colliers legújabb, ipari ingatlanokkal foglalkozó piaci jelentése letölthető az alábbi linkre kattintva. 

Forrás: Colliers International

A logisztikai ágazatnak néhány piaci növekedést hozó évre, emellett megfelelő támogatási rendszerre lenne szüksége ahhoz, hogy az Ipar 4.0 ritmusát felvéve fejlődhessen

Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke szerint a hazai ipari-logisztikai beruházások ígéretesen alakulnak. A fejlődés a következő egy-két évben bizonyosan folytatódik, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzetközi események hatását sem – állítja.

–  Kezdjük a statisztikánál: hány ipari park és logisztikai központ működik ma Magyarországon?

–  Az ipari parkok kormányprogram részeként működnek, adatszolgáltatási kötelezettséggel, így pontosan tudni, hogy jelenleg 196 található itthon. A logisztikai központok minősítését a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége végzi önkéntes alapon, itt az adatszolgáltatás kicsit nehézkesebb. Logisztikai központból egyébként kétféle létezik: az egyik a vállalati típusú, amelyek hazai száma 200-250-re tehető, a másik a több cégnek szolgáltatást nyújtó, bárki számára elérhető logisztikai központ. Ezekből az MLSZKSZ által kidolgozott minősítési rendszer szerint tizenhét intermodális, nyolc regionális, tizenhat helyi logisztikai szolgáltató központ működik hazánkban.

–  Mekkora telítettséggel üzemelnek ezek a szolgáltató bázisok általában?

–  Vannak százszázalékos kihasználtsággal működő ipari és logisztikai bázisok. Ezek többnyire a fővárosban, valamint Győrben, Székesfehérváron, Debrecenben, Záhonynál és Kecskeméten, a nagy ipari kibocsátók, fontos határátlépési pontok közelében találhatók. A nagyobb ipari régiók közelében már nagyon nehéz szabad, fejlesztésbe bevonható, jó elhelyezkedésű ingatlant találni, a vidéki ipari parkokban és logisztikai központokban azonban még van szabad kapacitás – akad, ahol az ötvenszázalékos értéket sem éri el a kihasználtsági mutató.

–  Mekkora területű egy-egy ipari-logisztikai létesítmény átlagosan?

–  Az ipari parkok mérete húsz hektártól és tíz betelepült cégtől indul. Az MLSZKSZ minősítéssel rendelkező logisztikai szolgáltató központok közül az intermodális tizenöt hektártól és tízezer négyzetméteres raktárfelülettől, a regionális tíz hektártól és ötezer négyzetméter raktárfelülettől, míg a helyi három hektártól és háromezer négyzetméternyi raktárfelülettől indul. A felső kategóriában nem ritkák a száz hektár fölötti létesítmények sem.

–  Jelenleg az országon belül hova koncentrálódnak ezek a központok?

–  Fajlagosan a legtöbb ipari park a Közép-Magyarország régióban, Budapesten és a főváros vonzáskörzetében található. Utána, sorrend nélkül Győr, Székesfehérvár, Debrecen és Kecskemét térsége következik. A logisztikai szolgáltató bázisok szintén Budapest körzetébe koncentrálódnak, Magyarország logisztikai kapacitásának hetven százaléka ebben a régióban található. Ha térképen nézzük, akkor az ipari parkok országos lefedettsége nagyjából egyenletes, logisztikai téren viszont erősen „Budapest-nehéz” hazánk.

–  Hol lenne a legnagyobb igény és merre van lehetőség fejlesztésre?

–  Több fő szempont határozza meg a beruházási irányokat. Iparipark-fejlesztés esetén a megfelelő befektetői szándék mellett további három fontos szempontot vizsgálnak: van-e megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő, jó elhelyezkedésű-e a terület, és az adott térségnek milyenek az infrastrukturális adottságai. Ha ebből egy is hiányzik vagy nem megfelelő minőségű, akkor ott már biztosan nem indul el a beruházás. Logisztikai fejlesztések esetében a három alapkritérium vizsgálatát megelőzi a megfelelő árualap felmérése is. Különböző okokból az ország teljes területén előfordulhatnak akadályok. Budapest környékén nagyon nehezen lehet jó elhelyezkedésű, megfelelő méretű ingatlant találni. Vidéken ingatlan még lenne, de minőségi munkaerőből komoly hiány van, sok helyen különböző infrastrukturális hiányosságok is vannak, amelyek behatárolják a mozgásteret, azaz hogy milyen ipari és logisztikai fejlesztést bír el az adott térség.

–  Mennyi ideig készül egy ilyen fejlesztés?

–  Ha nulláról indul a beruházás, akkor az előkészületekhez sok esetben két-három év is szükséges. Ha már megvan az ipari park vagy logisztikai szolgáltató központ alaprendszere, és működik, akkor a bővítés akár egy év alatt is megvalósítható.

–  A túlzott keresleten segít esetleg a Modern Városok Program?

–  Ha átgondolt és komplex ipari-logisztikai fejlesztési programot készít az adott város, hozzáértő szakemberekkel, akkor igen, másképp nem, vagy csak jelképes lesz az eredmény. Nem megfelelően kidolgozott program esetén fennáll a veszélye annak, hogy úgy fejlesztik a raktárakat, ipari területeket, hogy azzal nem a helyi cégeket erősítik, hanem konkurenciát építenek, és tönkreteszik a korábban jól működő cégeket.

–  Milyen hatással bír egy ipari-logisztikai park építése egy-egy település számára?

–  Fontos hatása van többek közt az adóbevételekre és munkahelyteremtésre, de fejlődésnek indulhatnak általa más területek is.

A legjobb példák erre Budapest, Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Kecskemét vagy Miskolc. Ezeken a településeken azok, akik dolgozni akartak vagy akarnak, találtak és jelenleg is találnak munkát. Emellett több olyan kisebb település is van, ahol a helyi foglalkoztatási igényeket jól kiszolgálja egy-egy ipari park és kisebb logisztikai szolgáltató központ.

–  Hogyan állunk az unión belül e fejlesztések tekintetében?

–  Itt két csoportot tudunk megkülönböztetni: az egyikbe a külföldi, tőkeerős cégek fejlesztései tartoznak, amelyek időben, műszaki tartalom tekintetében „hozzák” az uniós szintet. A másik csoportba a hazai cégek által életre hívott beruházások tartoznak, itt már jelentkezhetnek a tőkehiányból eredő problémák. A fejlesztések ezek esetében lassabban, csak az adott feladathoz feltétlenül szükséges mértékben és csupán akkor valósulnak meg, ha már elengedhetetlen. Ezek esetében jelentős elmaradások vannak az uniós átlaghoz képest, ami kihatással lehet a cégek versenyképességére. A szakma úgy véli, egy jó pályázati rendszer ezen sokat segíthetne.

–  Mire számítanak a piacon egy-két éves távlatban és középtávon?

–  A jelenlegi piaci növekedés várhatóan a következő egy-két évben is folytatódik, amennyiben nem történik valamilyen váratlan esemény globális szinten. A jövőkép sajnos a nemzetközi térben érzékelhető események miatt bizonytalan. Ilyen kérdés például, hogy a kínai gazdasági fejlődés lufinak bizonyul-e és kipukkadhat-e, hogy milyen irányt vesz a szíriai konfliktus, miféle hatása lesz a Brexitnek, hogyan teljesít a német gazdaság, miképpen alakul az észak-koreai helyzet, miként az is, mi lesz az orosz–ukrán ellentét kimenetele. Ezek mind hatással vannak a jövőképre. Ezzel magyarázható a hazai cégek fejlesztési óvatossága, hogy alacsony a kockázatvállalási hajlandóságuk, ami valahol érthető, hiszen ott van még a fejekben a 2008-as gazdasági válság emléke. A szakma egyöntetűen úgy látja, a logisztikai iparágnak szüksége lenne még néhány csendes, piaci növekedést hozó évre, az igényeket jól kezelő támogatási rendszerre ahhoz, hogy az Ipar 4.0 ritmusát felvéve fejlődhessen, erősödhessen.

Forrás: Gazsó Rita, Magyar Hírlap

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

SiteFace Kft.

IT Divízió Kft.

Informatikai üzemeltetőnk:
IT Divízió Kft.

Hírlevél