szechenyi 2020

Híreink

A logisztikai szolgáltató először érte el 6 milliárd EURO feletti forgalmat; a növekedés motorjául továbbra is az európai exportok és az élénk világkereskedelem szolgál.

A DACHSER a 2017-es gazdasági évben először ért el 6 milliárd EURO feletti forgalmat. A konszolidált bruttó árbevétel 7,2 %-kal, 6,12 milliárd EURO-ra nőtt. A 81,7 millió küldeményszám (2,1%-os növekedés) és a 39,8 millió tonna szállított tömeg (4,3 %-os növekedés) új rekordot is jelent. Az elmúlt évben a DACHSER világszerte 1 648 új munkahelyet teremtett.  

“A sikeres exportstratégiánkat az európai közúti forgalomban konzekvensen tovább folytattuk, amihez hozzájárult az egyre élénkülő világkereskedelem,“ nyilatkozta Bernhard Simon a DACHSER vezérigazgatója. „A történelmien magas számok eléréséhez a légi- és tengeri üzletágunk emelkedő forgalma is hozzájárult.”

Az üzletági fejlesztések részletei

A Road Logistics üzletágon belül, amely ipari alapanyag és késztermék (European Logistics), illetve élelmiszerek (Food Logistics) szállítását és raktározását alkotja, a DACHSER 2017-ben bruttó 3,1%-os bevétel növekedéssel elérte a 4,44 milliárd EURO forgalmat. A küldemények száma 2,1%-kal, a szállított tömeg pedig 3,6 %-kal nőtt. A European Logistics (EL) üzletágban a folyamatos exporttevékenységre történő koncentráció meghozta a gyümölcsét, ismét szilárd növekedési alapot biztosított a hálózaton belül. Ez különösen igaz az észak-közép-európai EL vállalati egységre, ahol 7,4 %-os növekedést értünk el, illetve EL ‚France & Maghreb‘ és a EL Ibéria régióra is, a contract logistics dinamikus fejlődésének köszönhetően. „Németország továbbra is a működésünk gerincét jelenti, de szárazföldi szállítmányozási üzletágunk második helyére Franciaország került. „Az elmúlt években konzekvensen ezen a stratégiai logisztikai tengely felépítésén dolgozunk“ – nyilatkozta Simon.

A DACHSER Food Logistics üzletága ismét átlag feletti növekedést ért el, ami elsősorban a németországi élelmiszerlogisztikai üzlet fejlődésének köszönhető, illetve új partnerek megszerzésével a küldeményszámok növekedését vonta maga után. „Öt évvel az European Food Network megalakulása után már mérleget tudunk vonni: jó döntésnek bizonyult egy erős partnerhálózat kialakítása rendszerszemléletünk alapján“ ­– nyilatkozta Bernhard Simon.

Az Air & Sea Logistics (ASL) üzletága összesen 15,7%-kal, 1,79 millió EURO-val növelte a 2017-es konszolidált bruttó árbevételt, különösen a légi szállítások növekvő volumenének köszönhetően. A három regionális ASL üzleti egység kétszámjegyű növekedést ért el, a legjobb eredményt, a több mint 20%-os forgalomnövekedést a DACHSER Ázsiai régió nyújtotta. Az üzletág küldeményszámai 6,7%-kal növekedtek, miközben a szállított tömeg 23,3%-os emelkedéssel elérte a 8,5 millió tonnát. „A légi- és tengeri szállítmányozás egy változékony üzletág, amelynek eredményei akár extrémitást is tükrözhetnek. Mindenesetre mi a fenntartható nyereségességre törekszünk. Ezért fűzzük egyre szorosabbra mindkét fő üzletágunk működését és helyezzük előtérbe a rendszerintegrációt.“

 

A jövőt célzó hálózati és munkaerő-befektetések

A kedvező világgazdasági helyzet ellenére, ami 2018 első negyedévére is jellemző volt, van olyan tényező, ami negatívan hat a növekedésre, mint például a kapacitások szűkössége és az egyre csökkenő sofőrlétszám. 2017-ben szerezte meg az első 22 hivatásos tehergépkocsi-vezető a DACHSER Service und Ausbildung GmbH.-nál a képesítését, további 106 ember kezdte el képzését a 35 német telephely egyikén. “Kiemelkedő fontosságúak ezért számunkra a szakképzések, szeretnénk a gyakorlati programban résztvevő tehergépkocsi vezetők létszámát minden évben növelni és minőségi koncepciónkat más európai országokra is kiterjeszteni”– nyilatkozta a DACHSER ügyvezetője. 2017-ben a DACHSER megemelte a telephelyhálózati, flotta, technikai és IT rendszerfejlesztési beruházásokra szánt összegét 5%-kal, 136 millió EURO-ra. „Az előző évben különösen a német élelmiszerlogisztikai terület kapacitását bővítettük jelentősen“ – mondta Simon. 2018-ban a DACHSER további 188 millió EURO-t beruházást jelentett be, ezúttal az ipari termékekre fókuszálva.

 

Bevételek összesítve:

Árbevétel (millió EUR)

2017

2016

Változás

Road Logistics

4,441

4,307

+ 3.1 %

European Logistics

3,570

3,495

+ 2.1 %

Food Logistics

871

812

+ 7.3 %

Air & Sea Logistics

1,785

1,542

+ 15.7 %

Konszolidálás
(Az 50%-nál kisebb tulajdoni hányadú részesedések árbevételével csökkentve)

- 108

- 143

 

Konszern

6,118

5,706

+ 7.2 %

Adózott árbevétel:

Adózás utáni árbevétel (millió EUR)

2017

 2016

Változás

Road Logistics

4,187

3,898

+ 7.4 %

European Logistics

3,316

3,086

+ 7.5 %

Food Logistics

871

812

+ 7.3 %

Air & Sea Logistics

1,190

1,013

+ 17.5 %

Konszolidálás
(Az 50%-nál kisebb tulajdoni hányadú részesedések árbevételével csökkentve)

- 98

- 105

 

Konszern

5,280

4,806

+ 9.9 %

A DACHSER-ről:

A világon közel 29 100 fővel, 396 telephellyel működő DACHSER 2017-ben 6,12 milliárd EUR árbevétel generált. A logisztikai szolgáltató összesen 81,7 millió darab, 39,8 millió tonna össztömegű szállítmányt mozgatott. A DACHSER jelenleg 44 országban van jelen. További információért keresse DACHSER központi weboldalát, a  www.dachser.com –ot.

DACHSER Magyarország

A LIEGL & DACHSER Szállítmányozási és Logisztikai Kft.  1999 óta van jelen a magyar piacon, a szállítmányozási és logisztikai piac meghatározó szereplője. Pilisvörösvári székhelyén az ország egyik legmodernebb logisztikai bázisát üzemelteti. Belföldi hálózatát 9 vidéki telephely alkotja, összesen több mint 300 munkatársat foglalkoztat. A kiemelkedő színvonalú szállítmányozási és logisztikai produkció magas színvonalú adminisztratív háttérszolgáltatásra támaszkodik. Az elmúlt évek eredményei alapján a vállalat töretlen és dinamikusan fejlődő szereplője a szolgáltatási szférának. 2017-ben 7,4%-os forgalom növekedést ért el, ez 75,9 millió EUR árbevételt jelent.

Forrás: Dachser

A logisztikai iparág versenyképessége a tét!

 

A logisztikai pályázatok feltételrendszerének kiigazítását kéri a Kormánytól a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) annak érdekében, hogy az iparág meg tudja őrizni nemzetközi versenyképességét. A Szövetség jónak tartja a kormányzat iparfejlesztési törekvéseit, az Ipar 4.0 programot, ugyanakkor az MLSZKSZ szerint az nem lesz kellően hatékony, ha a logisztika nem fejlődik az iparral párhuzamosan. A korábbi uniós ciklusban a pályázatok eredményeképpen több mint 80 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések az iparágban, a 2014-2020-as időszakban kiírt pályázatok azonban egyelőre nem hatottak ösztönzőleg a logisztikai beruházásokra, mert nem a logisztikai ágazat sajátosságainak figyelembevételével készültek. Az MLSZKSZ szerint a jelenlegi pályázatok egyes feltételeinek módosításával érdemben növekedhetne a pályázó cégek és a megvalósult fejlesztések száma.

 

Az MLSZKSZ támogatja a Kormány azon törekvéseit, hogy az Ipar 4.0, az uniós támogatások és más intézkedések segítségével az ország gazdaságát fenntartható fejlődési pályára állítsa. A magyar kormányzat fejlesztési céljai az ipari és a termelő szféra tekintetében világosak, ugyanakkor az ország versenyképességének növeléséhez ezt feltétlenül össze kell hangolni a logisztikai fejlesztésekkel. A Szövetség álláspontja szerint mivel az ipar és a logisztika kéz a kézben járnak, ezért nem lesz kellően hatékony az iparfejlesztés és versenyképes az ipar, ha a logisztikai iparág nem fejlődik ezzel párhuzamosan. „Ha a két elem közül a logisztika hátrébb szorul, illetve másodlagos szerepet kap, akkor az az ipari/termelői rész gyengítését fogja eredményezni már rövidtávon is” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke szerint az országba érkező potenciális befektetések kapcsán ugyanis nemcsak az ipari/termelői képességek versenyeznek egymással, hanem a logisztikai ellátási láncok is. „Ezért is fontos kérdés, hogy milyen helyezést tudhat magáénak az ország a nemzetközi logisztikai rangsorban” – tette hozzá.  

 

A Világbank 2016-os logisztikai teljesítményindexe (LPI) szerint Magyarország a globális logisztikai rangsorban négy év alatt 11 helyet javítva a 31. helyre lépett előre – mondta Fülöp Zsolt. A szakember szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy a korábbi uniós költségvetési időszakban (2008 és 2015 között) a teljes logisztikai ágazatnak 32,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg, amelynek eredményeképpen összességében mintegy 81,6 milliárd forintos fejlesztés valósulhatott meg hazánkban. Ehhez ugyanebben az időszakban még 52 milliárd forintnyi dunai kikötőfejlesztés is társult – tette hozzá.

Az MLSZKSZ szerint ugyanakkor a 2015 óta megjelent logisztikai pályázatok nem tudtak ugyanolyan sikeresek lenni, mint a korábbi ciklusban kiírtak, így lényegesen kevesebb uniós fejlesztési pénz talált gazdára az ágazatban. Ennek oka elsősorban az, hogy a pályázatok egyes feltételei nem az iparág sajátosságainak figyelembevételével lettek meghatározva, ami az elmúlt években sok céget eltántorított attól, hogy egyáltalán elinduljanak a pályázatokon. A hosszú, olykor egy évig is eltartó bírálati folyamat – a beruházási árak gyors változása miatt – sok esetben tarthatatlanná tette a benyújtott fejlesztési terveket. Az MLSZKSZ álláspontja szerint ahhoz, hogy a magyar logisztikai iparág elért helyezését és versenyképességét megőrizze, feltétlenül szüksége van fejlesztési forrásokra – elsősorban az iparági sajátosságokat figyelembe vevő logisztikai pályázatok formájában. „A hazai logisztikai ágazat ugyanis nem rendelkezik akkora tőketartalékokkal, hogy az új ipari és termelői üzletek megszerzéséhez és kiszolgálásához szükséges fejlesztéseket önerőből fedezze” – hangsúlyozta az MLSZKSZ elnöke. Hozzátette: a logisztikai piacon is folyamatos a fejlesztési igény és kényszer, minthogy a nemzetközi tranzitszállítási útvonalak, és az útvonalakat kiszolgáló logisztikai csomópontok között éles nemzetközi verseny folyik.

Az MLSZKSZ ezért azt kéri a Kormánytól, hogy módosítsa logisztikai pályázatok – így GINOP 1.2.5-15 jelű, a „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása” című pályázat – feltételeit néhány lényeges ponton:

  • A pályázat pénzügyi értékelési szempontjait szükséges lenne összehangolni a logisztikai iparág finanszírozási/gazdálkodási sajátosságaival, mert a cégek jelentős része nem tud megfelelni bírálat feltételeinek. Pályázaton belül nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a korszerű, jövőbemutató, hatékonyságot jelentősen növelő 4.0-s logisztikai technológiák gyorsabb térnyerésére, így erősítve az Ipar 4.0-s folyamtokat.
  • Rövidíteni szükséges a pályázat elbírálásának folyamatát a jelenlegi egy évről lehetőség szerint maximum három hónapra, hogy a tervezett fejlesztések/beruházások üzleti tervei tarthatóak legyenek a gyorsan változó piaci környezetben.
  • A pályázat korábban lecsökkentett keretösszege - 4 milliárd forint - messze elmarad a logisztikai ágazat fejlesztési igényeitől, a pályázati feltételek testreszabásával ennek többszörösét tudná hatékonyan felhasználni a logisztikai ágazat.

Az MLSZKSZ elnöke szerint a javasolt változtatásokkal – amelyek az irányító hatóságok hatásköre és kompetenciája keretében megvalósíthatók lennének – érdemben növekedhetne a pályázó cégek száma, valamint az ágazatba érkező források volumene.  „Meggyőződésünk, hogy ha a fenti szempontok mentén állítják össze a logisztikai pályázatokat, akkor Magyarország logisztikai vonzóképessége, a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban is tovább fog nőni. Ehhez a folyamathoz az MLSZKSZ kész érdemi segítséget adni gyakorlati megoldásokkal és naprakész tapasztalatokkal.” – tette hozzá Fülöp Zsolt.

Forrás: MLSZKSZ

Az érdekképviseletek – MKFE, NiT, FUVOSZ, MLSZKSZ és MSZSZ – ismételten előterjesztett aggályai és javaslatai ellenére 2018. június 1-én megkezdi éles működését a Nemzeti Tengelysúlymérő rendszer. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a mai TSM-egyeztetésen kijelentette, hogy a rendszer hibáit az elmúlt hetekben kijavították, és ez egyben biztosíték lehet arra is, hogy a jogkövető fuvarozók egyetlen esetben se kaphassanak bírsághatározatot.

Széleskörű egyeztetés zajlott ma az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkárával és az államtitkárság vezető munkatársaival a TSM-rendszer éles üzemű indításáról. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az érdekképviseletek levélben fordultak Palkovics László miniszterhez annak érdekében, hogy a TSM-rendszer hibáinak kijavításáig maradjon hatályban a tesztüzem, illetve a figyelmeztető „nullás” határozatok küldése. Ezen érdekvédelmi nyomás hatására rendezte meg az ITM a mai megbeszélést, amelyen az államtitkár már bevezetőjében kijelentette, hogy az érdekképviseletek aggályai, észrevételei és a mérésekkel kapcsolatos dokumentumok bemutatása ellenére, a rendszert 2018. június 1-től éles üzembe helyezik. Tehát az eddigi nullás határozatok helyett a továbbiakban bírsághatározatokat kapnak majd az engedélyezett tengelysúlyt vagy össztömeget meghaladó járművek üzembentartói.

Mosóczi László ugyanakkor arról is beszélt, hogy az érdekképviseletek által beküldött TSM mérési eredmények és más hitelesített mérlegek mérlegjegyei közötti ellentmondást feloldandó, a mérőpontok megfelelő kalibrálását és műszaki megfelelőségét még az elmúlt napokban is ellenőrizték. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő időszakban csak azokról a mérőpontokról kapnak majd bírsághatározatot a fuvarozók, amelyekkel szemben nem merül fel semmilyen rendszerhibára utaló körülmény. Ígérete szerint csak megfelelően működő mérőpontokról érkezhetnek bírsághatározatok. Az érdekképviseletek előtt nyilvánosan is felhívta vezető munkatársai figyelmét arra, hogy a következő egy hónapban a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel vizsgálják meg a detektált túlsúly eseteket, és csak a bizonyítottan jól működő mérőpontok adatai alapján hozzanak bírsághatározatot.

Mosóczi László arra kérte a fuvarozókat, hogy a június 1. után érkező, és vitatott bírsághatározatok esetében a vállalkozások mindig indítsák meg a bizonyítási indítvány eljárást, amelyet a hatóság alapos, a TSM-pont működésére is kiterjedő vizsgálatban fog értékelni és elbírálni.

Az MKFE elnöke, Szabó György felajánlotta, hogy a TSM-rendszer működésének elemzéséhez az Egyesület rendelkezésre bocsátja a Nagy Mérési Napok eredményeként összegyűjtött adatokat, amelyet az államtitkár köszönettel elfogadott.

Mosóczi László ígéretet tett arra, hogy az érdekképviseletek által javasolt riasztási funkció rendszerbe építését rövid határidőn belül megvizsgálják, továbbá a felrakóhelyek felelőssége visszaállításának jogi lehetőségére vonatkozó javaslatokra is nyitottak, ennek előkészítésére várják az érdekképviseletek munkaanyagát.

A túlsúllyal közlekedő külföldi fuvarozók TSM-beli bírságolásával kapcsolatban az államtitkár jelezte, hogy a jövőben a megerősített ellenőri egységek szigorúan lépnek majd fel a kontroll mérésekre kiterelt járművek vezetőivel szemben.

A mai tárgyaláson az Egyesületünk által is ismételten jelzett problémákra tekintettel Mosóczi László intenzív együttműködést és folyamatos egyeztetést ígért, amelynek keretében a már eddig begyűjtött rendszámokhoz tartozó súlyadatok kielemzése után, és a következő hetekben beérkező adatok ismeretében újabb egyeztetésre kerül sor az ITM és az érdekképviseletek között, várhatóan két héten belül.

A TSM-rendszer éles üzemi működésének kiértékelése érdekében kérjük Tisztelt Tagjainkat, hogy a következő hetekben is küldjék meg a kézhez vett bírsághatározatokat valamint az érintett fuvarfeladathoz tartozó mérlegbizonylatokat, továbbá minden vitatott esetben adjanak be bizonyítási indítvány kérelmet a hatóság felé.

MKFE kommunikáció

2018. június 1-jétől éles üzemben, a fokozatosság elvének figyelembe vételével elindul a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer, így bírság kiszabására számíthatnak azok a fuvarozó üzembentartók, akik a hitelesített mérőpontok által mért adatok szerint járműveikkel vagy szerelvényeikkel túllépik a tengelyterhelésre, vagy össztömegre vonatkozó értékeket.

 

2018. május 30-án kora délután az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárával, Mosóczi Lászlóval folytattunk egyeztetést a jelenleg tesztüzemben működő Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM) 2018. június 1-jére tervezett éles üzemének elindításával kapcsolatos jelentős fuvarozói aggályokról.

A megbeszélésen szervezetünket Füle László, a NiT Hungary elnöke és Dr. Bálint Annamária jogtanácsos képviselte. Jelen voltak az egyeztetésen az MKFE és a FUVOSZ, továbbá a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) és Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) képviselői is.

A szervezetek egybehangzó véleménye volt, hogy az automatizált mérésen alapuló rendszer jelenleg nem alkalmas objektív ágon történő szankcionálásra, és fuvarozói oldalról nincs meg a bizalom a jelenlegi rendszerrel szemben. A tárgyalás során hangoztatott kategorikus álláspontunk szerint a TSM éles üzemének elindítását legalább az év végéig el kell halasztani. A halasztás lehetőséget kínálna arra, hogy a még fennálló nyitott kérdések szakmai egyeztetések mellett szabályozásra kerüljenek. Hasonló prioritást élvező elvárásunk volt a tárgyalás során a korábban hatályos jogszabályokban biztosított 500 kilogrammos tengely- és össztömeg tolerancia visszaállítása. A javasolt halasztást alátámasztó érveket a fuvarozói szervezetek 2018. május 23-án írásban is eljuttatták az új szaktárca részére.

A NiT Hungary a mai tárgyalások során érvanyagában felhasználta azokat a jellemző tagi tapasztalatokat is, amelyek az elmúlt időszakban tagvállalkozásainktól beérkeztek, és amelyek rávilágítanak arra, hogy a rendszer működése pontatlan, a mérőpontok által rögzített mérési eredmények jelentős súlyhatár-túllépést mutatnak a fel- és lerakóhelyi, vagy a Magyar Közút által üzemeltetett hídmérlegek mérési eredményeihez képest, így határozott álláspontunk szerint a rendszer jelenlegi állapotában alkalmatlan az objektív ágon történő bírságkiszabásra.

A fuvarozói aggályok és korábbi javaslataink ezúttal nem találkoztak a szakminisztérium álláspontjával. A közúti fuvarozói érdekképviseletek jelentős fenntartásai és szakmai véleménye ellenére a tesztidőszak nem kerül meghosszabbításra.

 

Ugyanakkor az érdekképviseletek ígéretet kaptak arra, hogy a rendszer éles üzeme első két hetének adatait és tapasztalatait a szakmai szervezetek és a minisztérium ugyanebben a körben közösen tekinti át, és közösen vizsgálják az esetleges problémás kérdésekben a megoldási lehetőségeket.

 

A szaktárca a rendszer további fejlesztése tekintetében bejelentette, hogy megkezdi a szükséges fejlesztést egy, az UD rendszerben már sikerrel alkalmazott bírságriasztási funkció informatikai fejlesztése érdekében, illetve vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a felrakóhelyi felelősség milyen módon illeszthető a TSM működését meghatározó jelenlegi jogi környezetbe.

A minisztérium az érdekképviseletek határozott kérésére megerősítette, hogy hatósági jogkörben fokozott figyelmet fog fordítani a külhonos fuvarozók által elkövetett jogsértések felderítésére és a velük szemben alkalmazott szankciók hatékony alkalmazására.

Jelen helyzetben arra kérjük tagvállalkozásainkat, hogy törekedjenek a jogkövető magatartásra, és szokásos fórumainkon továbbra is osszák meg szervezetünkkel a TSM működésével kapcsolatos tapasztalataikat, esetleges beérkezett bírsághatározataikat! Amennyiben az lehetséges, rakott járműveikkel végeztessenek a felrakóhelyen, vagy a Magyar Közút hitelesített hídmérlegein méréseket, és a mérési eredményt abban az esetben is kérjék ki, amennyiben az nem mutat tengely- vagy össztömeg-túlsúlyt. 

 

 

Előzmények:

A NiT Hungary a TSM bevezetésének kezdete óta prioritásként kezelte azt, hogy az Európában egyedülálló, automatizmuson alapuló, és a szankciók tekintetében objektív ágra terelt súlykontroll-rendszer ne járjon a hazai közúti fuvarozók érdekeinek sérelmével, és versenyképességük veszélyeztetésével.

Fontosnak tartottuk, hogy a rendszertől elvárt célok, a közlekedésbiztonság szempontjai és az útvagyon fokozottabb védelme érvényesüljön. Ugyanakkor kiemelten kezeltük egy olyan rendszer kialakítását, amelyben a szankciók szempontjából a hazai fuvarozókat nem éri hátrányos megkülönböztetés, és versenyhátrány a külhonos fuvarozókkal szemben.

Azt is elvártuk a rendszertől, hogy az a közúti áru- és személyszállítás kialakult több évtizedes jellegzetességeit és szokványait, illetve a járműpark jellemzőit is figyelembe véve áttekinthető, betartható, alkalmazható és méltányos legyen a fuvarozói oldal számára.

Fontos szempontként kezeltük a képviselt tagság folyamatos és hiteles informálását, illetve az interaktív információ-áramlást is, amelynek interaktív online eszközeink, és tagi rendezvényeink során folyamatosan és maradéktalanul eleget tettünk.

A TSM jogi környezetének kialakításában az eddigi jogalkotói konstruktivitás révén minden problémakör közös gondolkodás és szakmai alapú egyeztetések tárgya volt, melyben úgy a szaktárca, mint a közút kezelője partnerséget tanúsított. Ennek a konstruktivitásnak volt példája a 2017 nyarán szervezetünk részvétele mellett elvégzett helyszíni próbamérések sorozata, és az is, hogy 2017 szeptemberében, majd októberi tagi találkozó-sorozatunk állomásain a Magyar Közút és a NÚSZ Zrt. szakemberei részt vettek és közvetlen tájékoztatást adtak a rendszer működéséről. Tagságunk így még a rendszerindítás előtt a lehető legszélesebb körben, és a leghitelesebb forrásból jutott információkhoz.

2017 őszi tagi találkozóink tapasztalatainak felhasználásával a NiT Hungary a fuvarozói szervezetek közül egyedüliként egy olyan, a rendszer hiányosságaira és a problémákra rávilágító, 20 pontból álló komplex javaslatcsomaggal támogatta a jogalkotó munkáját, amelyet nem csak álláspontunk alapjának, hanem a 2017. november 10-étől megkezdett szakmai egyeztetések alapjának, gerincének is tekinthetünk.

A szervezeti érdekérvényesítés és a szaktárcával való együttműködés eredményeképpen az év végéig keresztülment a jogalkotási folyamaton néhány olyan, általunk indítványozott jogszabály-módosítás, amelyek enyhítettek a TSM jogszabályi hátterének addigi kötöttségein. Az objektív és közigazgatási ágon történő szankcionálás tekintetében a tesztüzem 2018. május 31-ig meghosszabbításra került, a túlsúlyos járművek üzembentartói mindeddig csak tájékoztató, figyelmezető jellegű határozatokat kaptak, amelyek azonban tartalmazták a pontos, és a háttér-adatbázisokban online úton is ellenőrizhető mérési adatokat, segítséget nyújtva ezzel a vállalkozói oldalról szükséges alkalmazkodáshoz és érdekvédelmi szempontból a rendszer működésének kontrolljához és a ma megtartott egyeztetés során a szakmai érveléshez.

Az éles üzem első két hetének tapasztalatairól és a következő minisztériumi szintű egyeztetés fejleményeiről beszámolunk!

Forrás: Nit Hungary

Június 13-án a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), üzemeltetési témájú szakmai napot szervez. Ennek keretében a logisztikai létesítményeket érintő, az üzemeltetők napi életére érdemi ráhatással bíró témákban (hatékonyság, költségcsökkentés, optimalizálás, jó megoldások stb,) lesznek előadások, gyakorlati bemutató.

Szakmai nap házigazdája: Kärcher Hungária Kft.

Cím: 1118 Budapest, Budaörsi út 62.

A június 13-i nap programját a következők mentén szervezzük:

9:30-10:00 érkezés/kezdés

10:00 – 12:00 előadások:

  • Miért érdemes professzionális tisztítási technológiákat használni, hol éri meg (számok, megoldások, esettanulmány jelleggel)? Puskás József, Kärcher Hungária Kft.
  • LED-s világítás költségtakarékos megoldásai (megoldások, számok, esettanulmány jelleggel). Breza József, Innorain Kft.
  • 500 mWh-s mini naperőművek telepítési lehetőségei lapostetős ipari épületekre - esettanulmány jelleggel, számokkal. Miért érdemes ilyen irányban gondolkodni? Madarász András, Goodwill Consulting Kft.
  • B kategóriás logisztikai létesítmények üzemeltetési kérdései, jó megoldásai. Bátori Zoltán, INDOTEK Befektetési Zrt.

12:00 – 12:30 gyakorlati bemutatók

  • különböző rendeltetésű tisztítógépek, technológiák megtekintése

12:30 – büfé ebéd a résztvevőknek

„Üzemeltetési Nap” rendezvényen való részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. emailre kérjük szépen megküldeni, megjelölve a cég nevét és résztvevő személyek számát.

Visszajelzéseiket június 8-ig várjuk.

Megtisztelő részvételükre számítunk!

Üdvözlettel:

MLSZKSZ, Karcher Hungaria, INDOTEK, Innorain, Goodwill Consulting nevében

Egyeztettek az érdekképviseletek.

2018. május 23-án közúti fuvarozói érdekképviseleti szervezetként a NiT Hungary, a FUVOSZ és az MKFE, valamint a Magyar Szállítmányozók Szövetsége és Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége egyeztetést folytatott. Az összefogás és a tárgyalás témája a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM) tesztüzemének közeledő kifutása és a közúti fuvarozókat 2018. június 1-jétől fenyegető súlyos pénzügyi szankciók veszélye volt.

A résztvevők két sarkalatos kérdésben döntöttek:

  • elengedhetetlen a TSM tesz üzemének meghosszabbítása legalább 2018. december 31-ig,
  • elengedhetetlen a korábban a Bírságrendeletben is biztosított 500 kg túlsúly és túlterhelés tolerancia érték újbóli bevezetése.

Az érdekképviseletek a két halasztást nem tűrő kérdésben írásban fordultak az illetékes tárcához, várva és remélve, hogy mielőtt bármilyen további közös lépések/fellépések megtételére sor kerülne, a megoldásra döntéshozói szinten is nyitottság mutatkozik.

Rólunk

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége meghatározó, véleményformáló, szakmai érdekképviselet.

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

SiteFace Kft.

ITD Informatika Zrt.

Informatikai üzemeltetőnk:
ITD Informatika logo vektor horizontal feher 01

Hírlevél