szechenyi 2020

Híreink

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége elnökségének mai állásfoglalása szerint 2016-ban soha nem látott szükség van a logisztika iparág kormányzati támogatására. Az élesedő nemzetközi versenyben a megfelelő erőforrások nélkül hazánk leszakad és elveszti az esélyét, hogy régiós logisztikai központ legyen. Ezért a Szövetség egyik fő feladatának tartja, hogy a logisztikai és ipari parkok fejlesztését célzó pályázatokat olyan feltétrendszer mentén írja ki a kormányzat, amelyek a magyar logisztikai szakma érdekeit a legjobban szolgálják, valamint a hazai logisztikai szolgáltatók versenyképességének további javítását célozzák meg. A Szövetség ezért arra kérik a kormányzatot, hogy a szakma javaslatait figyelembe véve dolgozza ki a logisztikai pályázatok rendszerét és kiírást. A versenyképes, erős magyar logisztikai ipar ugyanis nemcsak a szakma érdeke, hanem Magyarország gazdasági fejlődésének alapja, nélküle nincs ipari fejlődés.

Az engedély kiváló lehetőséget biztosít Záhony fejlődésére

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) üdvözli a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azon határozatát, amelyben II. típusú vámszabadterületté jelölte ki Záhony térségét 2015. október 28-tól. Az MLSZKSZ 2014 májusában kezdeményezte a Kormánynál egy területi alapon működő vámszabadterület létrehozását a térségében, mert a Szövetség véleménye szerint Záhony térség fejlődésének ez az egyik esélye. A Szövetség célja, hogy a térségben minden jelenlevő és a jövőben betelepülni szándékozó cégnek legyen lehetősége vámszabadterület üzemeltetési engedélyhez folyamodni. Az MLSZKSZ az NGM határozatát követően kezdeményezte a vámszabadterület működési rendjének kidolgozását valamennyi érintett fél bevonásával

Az Európai Unió és Oroszország közötti elhúzódó szankcióháború legnagyobb vesztesei a jelentős orosz exporttevékenységet végző és az őket kiszolgáló logisztikai cégek. A kérdés ma már nem az, hogy mekkorát veszít az EU az orosz embargón, hanem hogy mekkora és milyen tartós lesz a további piacvesztés mértéke. A konfliktus magyarországi vonatkozásai is súlyosak: az ukrán-magyar vasúti áruforgalom 70 százalékkal esett vissza, míg napjainkra az orosz-magyar irányú forgalom teljesen elkerüli Záhony térséget. Ez súlyos és visszafordíthatatlan folyamatot eredményez: a kelet-nyugati áruforgalom kezeléséből élő cégek bezárhatják kapuikat és akár 3000 munkahely szűnhet meg. Az október 8-9.-ei velencei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia fókuszában az orosz embargó és annak hatásai állnak, a kormányzati, logisztikai és közlekedési szakemberek együttesen keresik a kiutat a konzerválódó hazai piacvesztésből.

Az állami és a civil szféra logisztikai képességeinek jobb megismerése és hatékonyabb együttműködése céljából a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) szakmai konferenciát szervezett 2015. május 6-án. Az elmúlt években Magyarországon több olyan természeti katasztrófa, a szélsőséges időjárási helyzetből bekövetkező esemény történt, amelyek kezelésére teljesen új alapokra kellett helyezni az ország katasztrófavédelmi logisztikai biztosításának rendszerét. Az új kihívásokra adandó válaszok az állami és civil erőforrások együttes és hatékony alkalmazását igényelték, és az előadó szakértők szerint fogják igényelni a jövőben. A konferencia a maga nemében újdonság és egyben hiánypótló, mert korábban ebben a témában ilyen jellegű szakmai eszmecserét nem rendeztek.  

Az intermodális fuvarozás évente közel 82 milliárd forinttal csökkenthetné az útfenntartás költségeit.

DSC_0749

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) immár negyedik alkalommal teszi közé a magyarországi intermodális fuvarozás helyzetének elemzéséről és versenyképességének javításáról szóló megoldási javaslatait. Az MLSZKSZ szerint megfelelő intézkedésekkel a közúti áruforgalom 5-10 százaléka vasútra, vízre irányítható, aminek hatására éves szinten közel 82 milliárd forinttal csökkenhetnének az állami útfenntartás kiadásai és 9,6 millió tonna többletmegbízással nőne a vasúttársaságok forgalma, a Közlekedéstudományi Intézet kutatási anyagai alapján számolva. Az átterelés hatására a közúthasználati díjakból származó bevételek ugyan csökkennének, de a vasúti pályahálózatot működtetők bevételei akár 5-20 százalékkal nagyobb mértékben is nőhetnek, mint a csökkenés mértéke. E mellett a kikötők és a vízi fuvarozásban érdekelt cégek is forgalomnövekedésre számíthatnának. A Szövetség az uniós közlekedéspolitikai elvárások teljesítéséhez elengedhetetlen fejlesztések mielőbbi megkezdését javasolja.

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

SiteFace Kft.

IT Divízió Kft.

Informatikai üzemeltetőnk:
IT Divízió Kft.

Hírlevél