szechenyi 2020

Híreink

Az Európai Unió és Oroszország közötti elhúzódó szankcióháború legnagyobb vesztesei a jelentős orosz exporttevékenységet végző és az őket kiszolgáló logisztikai cégek. A kérdés ma már nem az, hogy mekkorát veszít az EU az orosz embargón, hanem hogy mekkora és milyen tartós lesz a további piacvesztés mértéke. A konfliktus magyarországi vonatkozásai is súlyosak: az ukrán-magyar vasúti áruforgalom 70 százalékkal esett vissza, míg napjainkra az orosz-magyar irányú forgalom teljesen elkerüli Záhony térséget. Ez súlyos és visszafordíthatatlan folyamatot eredményez: a kelet-nyugati áruforgalom kezeléséből élő cégek bezárhatják kapuikat és akár 3000 munkahely szűnhet meg. Az október 8-9.-ei velencei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia fókuszában az orosz embargó és annak hatásai állnak, a kormányzati, logisztikai és közlekedési szakemberek együttesen keresik a kiutat a konzerválódó hazai piacvesztésből.

Az állami és a civil szféra logisztikai képességeinek jobb megismerése és hatékonyabb együttműködése céljából a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) szakmai konferenciát szervezett 2015. május 6-án. Az elmúlt években Magyarországon több olyan természeti katasztrófa, a szélsőséges időjárási helyzetből bekövetkező esemény történt, amelyek kezelésére teljesen új alapokra kellett helyezni az ország katasztrófavédelmi logisztikai biztosításának rendszerét. Az új kihívásokra adandó válaszok az állami és civil erőforrások együttes és hatékony alkalmazását igényelték, és az előadó szakértők szerint fogják igényelni a jövőben. A konferencia a maga nemében újdonság és egyben hiánypótló, mert korábban ebben a témában ilyen jellegű szakmai eszmecserét nem rendeztek.  

Az intermodális fuvarozás évente közel 82 milliárd forinttal csökkenthetné az útfenntartás költségeit.

DSC_0749

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) immár negyedik alkalommal teszi közé a magyarországi intermodális fuvarozás helyzetének elemzéséről és versenyképességének javításáról szóló megoldási javaslatait. Az MLSZKSZ szerint megfelelő intézkedésekkel a közúti áruforgalom 5-10 százaléka vasútra, vízre irányítható, aminek hatására éves szinten közel 82 milliárd forinttal csökkenhetnének az állami útfenntartás kiadásai és 9,6 millió tonna többletmegbízással nőne a vasúttársaságok forgalma, a Közlekedéstudományi Intézet kutatási anyagai alapján számolva. Az átterelés hatására a közúthasználati díjakból származó bevételek ugyan csökkennének, de a vasúti pályahálózatot működtetők bevételei akár 5-20 százalékkal nagyobb mértékben is nőhetnek, mint a csökkenés mértéke. E mellett a kikötők és a vízi fuvarozásban érdekelt cégek is forgalomnövekedésre számíthatnának. A Szövetség az uniós közlekedéspolitikai elvárások teljesítéséhez elengedhetetlen fejlesztések mielőbbi megkezdését javasolja.

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (BM OKF) nehézgépjármű mentési gyakorlatot tartott Budapesten 2015. március 10-én, amelyen a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) közreműködésével civil logisztikai szolgáltatók is részt vettek. A gyakorlat során arra készültek fel a résztvevők, hogy a katasztrófa helyszínéről minél gyorsabban, hatékonyabban és további járulékos károkozás nélkül el tudják vontatni a mozgásképtelen, sérült járműszerelvényeket olyan helyre, ahol azok már nem jelentenek további akadályt a mentést és kárelhárítást végzők számára. A Közép-Európában példa nélküli együttműködés a civil logisztikai szolgáltatók és a katasztrófavédők között 2012 októberében kezdődött az MLSZKSZ kezdeményezésére. 

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) üdvözli a kormányzat azon törekvését, hogy az EKÁER kéthónapos tesztidőszak tapasztalataira építve, a szakmával együtt átalakítja a működési feltételeket. A Szövetség jó iránynak tartja az EKÁER törvény módosítását, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által 2015. február 19-én megjelentetett EKÁER-t szabályzó rendelet tervezetét is, mivel ezáltal javulhatnak a jogszabályi megfogalmazások, átláthatóbbá válhat a rendszer működése és csökkenhetnek az adminisztrációs terhek. Az érintettek nem ismerik a rendelet végleges formáját, így nem tudnak időben felkészülni - például az informatikai rendszereiket átalakítani – az alig egy hét múlva induló éles üzemre. Ezért az MLSZKSZ a tesztidőszak meghosszítását, a társadalmi egyeztetések folytatatását és a rendszer finomhangolását kéri továbbra is a kormányzattól.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) és a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSZSZ) összegezte az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKAER) 2015. január 1-jei bevezetését követő időszak gyakorlati tapasztalatait, és a problémák megoldására ismételten javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a rendszer módosítására. A logisztikai szakma véleménye szerint az EKAER jelenlegi állapotában még nem alkalmas az éles üzemre, mivel nem egyértelműek a jogszabályi megfogalmazások, sok a tisztázatlan szakmai kérdés és a működési bizonytalanság. Megfelelő tesztidőszak nélkül nem látható, hogy az EKAER hogyan fogja teljesíteni a kitűzött kormányzati célokat. Ezért a logisztikai szakma indokoltnak tartja a türelmi időszak meghosszabbítását további két hónappal, és arra kérik a kormányzatot, hogy a tesztidőszak tapasztalataira építve a szakmával együttműködésben egy olyan komplex rendszert hozzon létre, amely nem okoz jelentős többletadminisztrációt, több adóbevételt generál és növeli az ország versenyképességét.

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

SiteFace Kft.

IT Divízió Kft.

Informatikai üzemeltetőnk:
IT Divízió Kft.

Hírlevél