szechenyi 2020

Híreink

A Rail Cargo Hungaria 2017 végéig meghosszabbította az ukrán UZ vasútvállalattal kötött üzleti szerződést. Az erről szóló, úgynevezett Kiegészítő Megállapodást a két társaság Igazgatóságának elnöke, Dr. Kovács Imre és Wojcziech Balczun írták alá Kijevben. A megegyezésnek köszönhetően a két cég együttműködik a várhatóan növekvő forgalmak lebonyolításában.

 

A különböző gazdasági és más korlátozások ellenére a Magyarországra belépő forgalom 2016 év végén a megelőző évhez képest már 9%-os növekedést mutatott. A 2017. évben a vasútvállalatok várhatóan új, közös forgalmakat is lebonyolítanak majd.

 

Az ukrán mezőgazdasági vállalatok jelezték igényüket a Németországba irányuló organikus gabona, valamint nagyobb mennyiségű növényi olaj szállítási logisztikájának megszervezésére. Az Ukrajna nyugati határátmenetei közelében csak a záhonyi gabonaátrakó képes a biológiailag tiszta szemes termények minőségi átrakására. Várhatóan növekszik az Ukrajnából indított iparisó fuvarozás mennyisége. A Rail Cargo Hungaria és az ISD Dunaferr Zrt. hosszú távú megállapodása is további stabil forgalmat jelent majd az ukrán-magyar határátmeneten. Sikerült beindítani a rönkfaküldemények fuvarozását.

 

A Rail Cargo Hungaria Zrt. képviselői megemlítették, hogy Magyarországon nagy figyelmet szentelnek az Ukrajna által is preferált Traceca közlekedési folyosónak, amely az infrastruktúra teljes kiépítése után alternatív útvonalként fog megjelenni Kína, Irán, a közép-ázsiai és kaukázusi országok, valamint az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelemben.

 

Az Ukrzaliznica támogatja az ukrán közúti fuvarozók részéről felmerült igényt a RoLa forgalom elindítására Ausztria és Olaszország irányába. A technikai feltételek ehhez Záhonyban megvannak és a Csapon is hozzákezdenek a szükséges fejlesztésekhez a projekt sikeres bevezetése esetén.

 

Záhony és a Rail Cargo Terminal - BILK lehetőségei csábítóvá váltak a TransContainer vállalatcsoporthoz tartozó Far East Land Bridge (FELB) számára, ezért hamarosan ismét megjelennek majd a kínai konténervonatok. A konténer forgalom fellendítésének megerősítése céljából Kijevben a Rail Cargo Hungaria és az UZ vezetői megbeszélést tartottak a közvetlen együttműködés lehetőségeiről a TransContainer kijevi kirendeltségének vezetőjével. 

Tags:

Velence, 2017. január 27., péntek (MTI) - Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen javult a vasúti árufuvarozás helyzete, a legtöbb tranzitvonalon lassítás nélkül átjárható az ország - mondta a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója pénteken Velencén, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége nemzetközi közlekedéslogisztikai konferenciájának második napján. Dávid Ilona azt követően mondott beszédet, hogy az MLSZKSZ-től átvette a Logisztikai Érdemrend díjat.

Kiemelte, hogy a következő években folytatódnak a villamosítási projektek, így valamennyi szomszédos ország felé elérhető lesz a minőségi, olcsó vasúti árufuvarozási szolgáltatás. Emlékeztetett arra, hogy a szerbiai irány volt sokáig az egyetlen kivétel, mert a Belgrád felé vezető korridor nem volt az uniós hálózat része, és így 2030-ig nem lett volna forrás a fejlesztésére. Elmondta: a Budapest-Belgrád vasútvonalat végül kínai forrásból fejlesztik egy nagy nemzetközi projekt részeként, hogy a görög Pireusz kikötőjébe a kelet-ázsiai hajókon érkező konténereket vasúton szállítsák tovább Nyugat-Európa felé. Úgy vélte, Magyarországon át számos szárazföldi logisztikai terminál gyorsabban elérhető, mint egyes nyugat-európai kikötőkből. Dávid Ilona beszélt arról is, hogy a MÁV - bár a Cargo üzletág privatizációja óta nincs korszerű logisztikai tevékenysége - jelenleg is sokféle szolgáltatást kínál a logisztikai piacnak. Példaként említette a közcélú rakodóterületeket, ahol komoly árufuvarozási tevékenység zajlik, főként cukorrépát, gabonát, faanyagot és követ szállítanak azok segítségével. Ígéretet tett arra, hogy a jövőbeni vasúti infrastruktúrafejlesztéseknél figyelembe veszik az árufuvarozási igényeket és a rakodóterületeket is korszerűsíteni fogják.

 

Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója és Kovacsics Iván tanácsadó a kínai áruk magyarországi logisztikai elosztásának lehetőségéről beszélt. Mint mondták, a beérkező áruforgalmat tekintve Magyarország a környező országokkal összevetve első helyen áll, de a teljes konténerforgalomban csak huszadik Európában. Ennek oka, hogy az országnak nincs tengeri kikötője, így a vasúti fuvarozásra kell koncentrálni a jövőben.Közölték, hogy az elmúlt évek erőfeszítéseinek eredményei már kezdenek látszani: márciusban érkezhet Budapestre az első olyan irányvonat, amely Kínából származó, konténerekbe rakott árukat hoz vasúton.

 

Pablo Hoya, az Europlatform (European Logistics Platforms Association) spanyol elnöke elmondta, hogy Magyarország a szervezet legújabb tagja, miután nemrégiben csatlakozott a másik hét résztvevőhöz (Németország, Dánia, Finnország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Portugália). Az érdekképviseleti szövetség 1991 óta több mint 100 európai logisztikai platformot képvisel együtt az összes árufuvarozási korridorral.

 

John A. Foord, a FONASBA (Federation of National Associations of Ship Brokers and Agents) elnöke a tengerhajózásban nehéz időszakot élnek, mert a személy- és teherhajók túlterheléssel küzdenek, miközben nagyon alacsonyak a fuvardíjak, ami hosszútávon nagy hátránnyal jár. Szólt arról is, hogy a tengereken egyre kevesebb a hajó, de egyre több az akár 20 ezer TEU (20 láb hosszúságú fém konténer) befogadóképességű óriás uszály. A meghatározónak számító távol-keleti irányba szinte csak ilyen óriáshajók közlekednek, ezért reális a veszélye annak, hogy a nyolcezer TEU-s vagy annál kisebb hajók néhány éven belül eltűnnek.

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) 2014 és 2020 között mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre hazai közlekedésfejlesztésre, amely teljes egészében le van már kötve, az összeg kétharmada pedig a vasúti fejlesztéseket célozza majd – mondta Erb Szilvia a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia mai nyitónapján. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gépjármű-közlekedési és vasúti főosztályának vezetője hangsúlyozta: a források felhasználásának kiemelt célja, hogy a személyszállításban érdekelt vállalatokat felkészítsék a 2020-as belső piacnyitásra – többek közt olyan járműparkot hozzanak létre, amellyel versenyképessé tudnak válni.

 

Erb Szilvia elmondta, hogy új személetet honosítanak meg a közlekedésfejlesztés területén. Egyrészt a közútról a vasúti fejlesztésekre kerül a hangsúly, másrészt fókuszba kerül az intermodalitás: a fejlesztéseknél fontos szempont lesz, hogy azok előnyeiből a hazai logisztikai szektor is részesüljön. Komoly kihívások előtt áll a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), amely január elsejétől beolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba – mondta dr. Győri Gyula. Az NKH volt elnöke hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszakban a legfontosabb feladatnak azt tekintik, hogy az ügyfelek semmit ne érezzenek a szervezeti változásokból, az ügyeket továbbra is zökkenőmentesen tudják intézni. Ez meg is valósul, jelenleg is napi 6-700 határozatot hoznak az NFM-ben.

 

Szatmári Péter, az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának közúti közlekedéspolitikai munkatársa elmondta, hogy a közeljövőben több célzott módosítás is várható a közúti közlekedésre vonatkozó uniós szabályozásokban. Változások lesznek többek közt az útdíjra, a fuvarozói szakma gyakorlására, valamint a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályokban is. A módosítások oka, hogy a közös szabályokat az egyes tagországok eltérően értelmezik, esetenként szigorú helyi szabályokat vezetnek be, amely torzítja a piaci versenyt és rontja az átláthatóságot a nemzetközi fuvarozásban.  Kifejtette, hogy az elektronikus útdíj bevezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem teljesült az a cél, hogy a fuvarozók egy fedélzeti egységgel és egy úthasználati szerződéssel végezhessenek nemzetközi fuvarokat. A szabályozás túl sok teret enged olyan értelmezéseknek, amelyek aláássák a méltányos és hatékony útdíjak alkalmazását.

 

Czinege Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakfőigazgatója előadásában kiemelte, hogy bár az EKÁER indulása kapcsán sok volt a kétkedő hang, a NAV két új informatikai rendszerének – az online pénztárgépeknek és az EKÁER-nek – a bevezetése 440 milliárd forintnyi új adóbevételt hozott a központi költségvetésnek. „Ez az összeg a szürke- és a feketegazdaságból érkezett a legálisba” - mondta.  A fuvarozás területén a NAV kiemelt figyelmet fordít a virtuális szállítások megakadályozására, amelyek áfatartalma meghaladja az 57 milliárd forintot. „Ha Magyarországon ma egy fuvar útnak indul, arról egy percen belül beérkezik az információ a NAV-hoz, és egy komplett számítógépes kockázatelemzés is készül. Amennyiben a rendszer kockázatot észlel, az ellenőrök azonnal kiszállnak a helyszínre, vagy a közúton megállítják a fuvarozót” – emelte ki a főigazgató. Hozzátette: a NAV új megközelítést alkalmaz 2017-ben: a korrekt módon és legálisan működő vállalkozás életét nem nehezíteni, hanem támogatni fogják.

 

Jelentősen javította a hazai logisztikai szolgáltató központok nemzetközi megítélését, hogy mára Közép-Európában egyedülálló, három szintű, objektív logisztikai minősítési rendszer (LSZK) jött létre Magyarországon, összesen 29 logisztikai szolgáltató központtal – hívta fel a figyelmet előadásában Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a logisztikai szolgáltató központok kiemelt szerepet játszanak hazánk külgazdasági kapcsolatainak előmozdításában és napi kereskedelmének bonyolításában, a szövetség tagságának éves gazdasági teljesítménye meghaladja az 1100 milliárd forintot, közel három százalékát adva ezzel a hazai GDP-nek. A szövetség az ágazat szereplőivel közösen hamarosan átfogó javaslatot nyújt be a kormány számára a hazai logisztikai szektor versenyképességének további növelése és piacvédelmének erősítése érdekében. 

 

A 2010 óta évről évre megrendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia a közlekedési és logisztikai ágazat egyik legfontosabb éves rendezvénye, amelynek célja felhívni a figyelmet a tisztességes piaci magatartásra, a törvényi keretek betartására, valamint az ágazati összefogás, az értékteremtés és a folyamatos fejlődés szükségességére. Az idei konferencián az ágazatpolitikai kérdések és kihívások mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a gyakorlati megoldások és a jövő technológiai trendjei.

Tags:

Az Ekol Logistics növekedési stratégiájának eredményeként bővíti az intermodális csatlakozások számát Európában. Ennek megfelelően, a cég egy új irányvonatot indít az olaszországi Trieszt és a németországi Kiel között. Az Ekol nemcsak vasúti, hanem egy tengeri vonalat is kialakít Kiel és Göteborg (Svédország) között, melyet a Stena Line-nal közösen valósít meg. A 2017 január 25-én induló szolgáltatás lesz az első vasúti kapcsolat a triszti kikötő és a balti-adriai csatorna között.

“Az Ekol növekedési stratégiáját alátámasztva -mely a folytonos terjeszkedést vette célül, nagyon örülünk, hogy egy új intermodális megoldást kínálhatunk, mely hidat képez Skandinávia, Észak-Németország és Oroszország balti-tengeri régiója és Dél-Európa valamint a Közel-Kelet (pl Törökország, Irán) között. Biztosak vagyunk abban, hogy ezt az új, innovatív megoldást sokan fogják értékelni, lévén, hogy ez lesz a legjobb közvetlen szolgáltatás, mely új gazdasági és üzleti lehetőségeket fog nyitni ezen régiók számára.” – mondta Alaa Jennane, az Ekol műszaki üzletfejlesztési igazgatója.

Ez az új szolgáltatás biztosítja, hogy az Ekol kezdeményezésével Trieszt kikötője – ahol az Ekol a közelmúltban szerzett többségi részesedést az EMT Terminálból -, tovább tudja bővíteni saját belföldi piacát.

A vonat minden szerdán 11 órakor indul majd Triesztből, és a következő nap délután 4 órakor érkezik Kielbe. A visszaút vasárnap 13 órakor indul, és hétfőn délután 5 órakor ér vissza Triesztbe.

“Ez a Kielbe érkező vasúti összeköttetés lehetővé teszi majd, hogy különböző régiókba, például Götebogba is továbbítsunk szállítmányokat, melyek már péntek reggeltől kiszállíthatóak lesznek. Emellett természetesen Észak-Németországban és Dániában közúton, szintén péntek reggeltől más célállomásra is szállíthatók lesznek a rakományok. Az Ekolnál arra törekszünk, hogy mindig a legjobb szolgáltatást nyújthassuk. Éppen ezért, amikor erről az új, Trieszt-Kiel közötti intermodális szállításról beszélünk, akkor már tervezzük a heti kétszeri indulás minél hamarabbi bevezetését . Ügyfeleink számára ez egy nagyon jó hír, ugyanis ezzel a jelenleginél is  még jobban tudjuk optimalizálni a tranzit időt.”mondta Wilfried Klein, az Ekol project fejlesztési menedzsere.

Ez az új megoldás lehetőséget fog nyújtani arra, hogy különböző típusú eszközöket is szállíthassunk, például mega trailereket, konténereket, csereszekrényeket is.

“Ez a projekt bizonyítja Trieszt nagyszerű elhelyezkedését vasúti szempontból is.” – nyilatkozta Zeno d’Agostino a Trieste Port Authority elnöke. – “nemcsak úgy tekintünk erre a kikötőre, mint Közép- és Kelet-Európa preferált ’bejárati kapujára’, hanem úgy, mint ami képes kiterjeszteni a piacunkat a kontinens északi részére, elérve ezzel Észak-Németországot, Dániát, Finnországot és Svédországot Kielen keresztül.”

Ez az intermodális megoldás különböző vállalatok együttműködésével jön létre: a TX Logistik AG és a Mercitalia a vasúti összeköttetésért felel, az Alpe Adria SpA és a TX Logistik AG valamint az MTO felelős a multimodális szállítmányozás működtetéséért, továbbá Kiel kikötője és a STENA Line biztosítja a tengeri szállítmányozást Kiel és Göteborg között.

A vasúti távolság Tieszt és Kiel között 1360 km, melyhez hozzáadódik a 234 mérföldes tengeri út Göteborgig. A vonat 16 darab dupla zsebes vasúti vagonból áll majd, mely így képes lesz 32 intermodális egység (45’ vagy 13,6 m) szállítására.

Fontos kiemelni, hogy az Ekol 2016 év végén indította el egyik új szolgáltatását, amely heti shuttle járatokat jelent Sète kikötője és a párizsi Noisy-le-Sec területe között. Ez a jelenlegi beruházás tehát egy újabbb példa arra, hogy az Ekol milyen fontosnak tartja az intermodális megoldások fejlesztését Európában.

A közlekedési és logisztikai ágazat nemzetközi és hazai irányítóinak, valamint szakmai vezetőinek részvételével 2017. január 26-27-én Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferenciát rendez Velencén a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ). Az eseményen többek közt áttekintik az iparág helyzetét, a közlekedési és logisztikai ágazat előtt álló kihívásokat, valamint a hazai közlekedéspolitika szabályozási és irányítási környezetének legfontosabb aktuális változásait. A konferencián az iparág jövőjét meghatározó új digitális technológiákat és megoldásokat mutatnak be, továbbá az ágazat versenyképességének növelése érdekében sor kerül egy nemzetközi együttműködés elindítására is a világ meghatározó logisztikai szervezetei között.

 

A 2002 óta évről évre megrendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia a közlekedési és logisztikai ágazat egyik legfontosabb éves rendezvénye, amelynek célja felhívni a figyelmet a tisztességes piaci magatartásra, a törvényi keretek betartására, valamint az ágazati összefogás, az értékteremtés és a folyamatos fejlődés szükségességére. Az idei konferencián – amely nemzetközi és hazai logisztikai vezetők igazi csúcstalálkozója lesz – az ágazatpolitikai kérdések és kihívások mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a gyakorlati megoldások és a jövő technológiai trendjei.

 

A konferencia fővédnökeként Dr. Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes-államtitkára mond beszédet a közlekedés aktuális kérdéseiről. A tengeri világkereskedelem változásairól, jövőbeli kihívásairól John A. Foord, a  Hajóbrókerek és Hajózási Ügynökök Világszövetségének  (FONASBA - The Federation of National Associations of Ship Brokers and Agents) elnöke tart előadást, míg a kontinens logisztikai szolgáltató központjainak jelenéről, kilátásairól, illetve várható kihívásairól Pablo Hoya, az Európai Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (EUROPLATFORMS - The European Logistics Platforms Association) elnöke beszél majd.

 

A rendezvényen emellett Czinege Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési szakfőigazgatója ismerteti az eSzámlával, eCMR-rel, EVÁER-rel, illetve az EKÁER-rel kapcsolatos terveket, Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke pedig az NKH átalakulásáról, új feladatairól fog beszélni. Szatmári Péter, az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának közúti közlekedéspolitikai munkatársa a tervezett közúti szabályozás felülvizsgálatának főbb irányvonalairól – különös tekintettel az útdíj szabályozására – tart előadást.

 

A globális kihívások és az ágazatpolitikai kérdések mellett a konferencia nagy hangsúlyt fektet a szakma gyakorlatias megoldásainak bemutatására: a résztvevők megismerkedhetnek a legújabb iparági trendekkel, az összefogás és a hatékonyságnövelés lehetőségeivel, valamint a logisztika jövőjét meghatározó legújabb technológiai megoldásokkal. Szó esik többek közt a drónos csomagküldésről, a vállalatok digitális transzformációjáról (automatizáció, termékportfolió digitalizálása, ügyfél utak digitalizálása, munkavállalók), valamint a logisztikai szolgáltatók mindennapjait megkönnyítő új megoldásokról.

 

A konferencián emellett olyan további aktuális témakörök kerülnek napirendre, mint a migránsválság, az orosz embargó, az amerikai elnökválasztás, vagy a török belpolitikai válság, amelyekről Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő tart majd előadást. Görög Ibolya protokoll szakértő érdekességeket ismertet az üzleti protokoll világából; Szűts Ildikó HR szakértő pedig az x, y és z generációk aktuális problémáiról, illetve azok megoldásairól fog beszélni.

 

Az MLSZKSZ a velencei konferenciával kezdődően egy olyan nemzetközi együttműködést indít el a világ meghatározó logisztikai szakmai szervezeteivel, amelynek eredményeként a tagságát képviselő logisztikai szolgáltatók rendszeres információkat kaphatnak a világkereskedelem történéseiről, az azokat befolyásoló folyamatokról, ezáltal hamarabb értesülhetnek az újdonságokról, felkészülhetnek a változásokra és erősödhet logisztikai versenypozíciójuk. 

Tags:

2017. január 19. Tatabánya - Hatezer négyzetméteres raktárcsarnokot avatott a Trans-Sped Kft., amely közel egymilliárd forintos zöld mezős beruházás keretében, kevesebb, mint 1 év alatt épült fel a Tatabánya-Környe Ipari Parkban.

A debreceni székhelyű, magyar tulajdonú logisztikai szolgáltató cég országosan több mint 700, a térségben közel 200 főt alkalmaz. A most felavatott raktárcsarnokkal összefüggésben a vállalatnál helyben dolgozók létszáma várhatóan 30 %-kal növekszik. Az elkészült raktárcsarnokot a Trans-Sped Kft. az AGC Glass Hungary Kft.-vel kötött hosszú távú raktározási és szolgáltatási szerződésben felmerült ügyféligényre reagálva építtette meg. A két vállalat együttműködése 9 évvel ezelőtt indult, amely mára stratégiai együttműködéssé nőtte ki magát. A felépült raktárcsarnoknak köszönhetően az AGC képessé lesz helyi gyárát néhány százméteres távolságból ellátni, így lehetővé válik a rugalmas (just-in-time) alapanyag ellátás. - A Trans-Sped Csoport számára kiemelkedő eredmény, hogy magyar logisztikai szolgáltatóként egy multinacionális autóipari cég stratégiai partnere lehet. A vállalat a csarnoképítésre, mint a jövőbeni lokális beruházások első lépésére tekint, hiszen a vásárolt terület lehetővé teszi a további fejlesztések megvalósítását is - nyilatkozta Bátki Sándor, a Trans-Sped Kft. ügyvezető igazgató helyettese a megnyitó ünnepségen. A két cég együttműködése a fuvarozás területén is folytatódik: az AGC síküvegének tárolásán felül annak szállítását is magyar vállalkozások fogják bonyolítani az idei év júniusától, ami havonta több mint 400 kamiont jelent, és ennek több mint felét a Trans-Sped Kft. fogja biztosítani.

Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped Kft. ügyvezetője kiemelte azt a többoldalú bizalmat, mely a beruházás megvalósítását lehetővé tette: ahhoz, hogy az új raktárcsarnok elkészülhessen hatékony összefogásra volt szükség. Az eredményhez kellett a helyi vezetés értékítélete, a banki háttér, a kivitelezők profizmusa és gyorsasága, a Trans-Sped kollégáinak folyamatos támogatása, valamint a város és a hatóságok részéről kapott bizalom. Ezek mind hozzájárultak a sikerhez és ahhoz, hogy a jövőben további fejlesztéseket valósítson meg a vállalat a térségben.

A debreceni székhelyű Trans-Sped Cégcsoport 1990 óta van jelen a logisztikai piacon. Országos szállítmányozási irodahálózattal, csaknem kétszáz közúti gépjárművel, valamint a most megépült raktárcsarnokkal együtt 180 ezer négyzetmétert meghaladó raktárkapacitással, és több mint hétszáz logisztikai szakemberrel áll a megbízók rendelkezésére.

Az AGC Glass Hungary Kft. autóipari beszállítóként személygépkocsikhoz gyárt oldal és hátsó üveget, valamint napfénytetőt a világ legnagyobb autógyárai számára. Termékeik 93 százalékát exportálják, a többi a győri Audihoz, a kecskeméti Mercedeshez és az esztergomi Suzukihoz kerül.

Tags:

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

SiteFace Kft.

IT Divízió Kft.

Informatikai üzemeltetőnk:
IT Divízió Kft.

Hírlevél