szechenyi 2020

Híreink

Nyíregyháza – Növekszik a Záhonyon keresztül vasúton a Dunai Vasműbe fuvarozott nyersanyagok és az onnan kiszállított késztermékek mennyisége, a vasmű nyersanyagellátását biztosító megállapodást pénteken írták alá az ISD Dunaferr Zrt. és a Rail Cargo Hungaria Zrt. vezetői a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mándokon – tájékoztatta közleményben a vasúti árufuvarozó társaság az MTI-t.

 

A megállapodást Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója jelenlétében Jevgenyij Tankilevics, az ISD Dunaferr Zrt. cégvezetője, Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria (RCH) Zrt. igazgatóságának elnöke, valamint Vaso Janicic, az ISD Portolan Kft. ügyvezető igazgatója látta el kézjegyével.

 

Az aláírás feltételeit az a szerződésben rögzített keretrendszer tette lehetővé, amelyet tavaly év végén az ISD Dunaferr, az ISD Portolan és a Rail Cargo Hungaria mellett a térségben átrakó tevékenységet végző Záhony-Port Zrt., valamint a Kelet-Trans Kft. és Transit-Speed Kft. vezetői írtak alá. Az aláíró átrakó vállalatok elsősorban a Dunai Vasműbe érkező nagy mennyiségű vasérc, szén, buga és más anyagok záhonyi átrakásához biztosítanak kapacitást. Az átrakási tevékenységre határozatlan időre, míg a fuvarozási feladatok ellátására öt évre vállaltak kötelezettséget – olvasható a közleményben.

 

A térségi együttműködésnek köszönhetően a Dunaferr a tavalyi mennyiségekhez képest már az idén 50 százalékkal, várhatóan 1,7 millió tonnára növeli a Záhonyon keresztül vasúton a dunaújvárosi vasgyárba fuvarozott nyersanyagok és az onnan kiszállított késztermékek volumenét; ez a növekedés a 2015-ös évi forgalommal összevetve két és félszeres. A forgalom bővítését a Dunaferrben az elmúlt időszakban végrehajtott beruházások tették lehetővé; itt a termelés ismét két kohóval folyik, a meleghengermű motorjának cseréje hengerelési többletkapacitást biztosít, így a havi kibocsátás negyedével is nőhet.

 

A közlemény felidézi, hogy a Rail Cargo Hungaria és a Dunaferr hosszú távú szerződéseken alapuló együttműködése már egy évtizede tart. A Dunaferr-cégcsoport évente körülbelül 4 millió tonna forgalmat bonyolít le az RCH-val, amelynek összforgalmában ez több mint 12 százalékot tesz ki. A forgalom zavartalan és biztonságos lebonyolításának növelése érdekében néhány héttel ezelőtt Kovács Imre megállapodott az Ukrán Vasutak elnökével arról, hogy a két társaság az idei évre meghosszabbítja együttműködési szerződését.

A Dunaferr által igényelt többletteljesítmény megteremtheti a feltételeket Záhony felzárkózásához az átrakók közötti piaci versenyben, több száz munkahely megőrzését garantálja – olvasható a Rail Cargo Hungaria közleményében.

 

A különböző gazdasági és egyéb korlátozások ellenére az Ukrajnából Magyarországra belépő forgalom 2016 végére 9 százalékkal nőtt – jegyezték meg a közleményben.

– MTI –

Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia, Velence – Rohamtempóban foglalnak teret a digitális megoldások a logisztikában, egyre több helyről kiszorítva az emberi munkaerőt – hangzott el a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián. Az új, digitális technológia által vezérelt eszközök – például a drónok, automata targoncák – sokkal többet és pontosabban képesek dolgozni, mint az ember, így alkalmazásuk jóval olcsóbbá válik a cégek számára a humán munkaerőnél. A drónos csomagfuvarozás térhódításának kezdete ráadásul nem is a távoli jövő: mindössze egy éven belül várható.

 

A 2010 óta évről évre megrendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia a közlekedési és logisztikai ágazat egyik legfontosabb éves rendezvénye, amelynek célja felhívni a figyelmet a tisztességes piaci magatartásra, a törvényi keretek betartására, valamint az ágazati összefogás, az értékteremtés és a folyamatos fejlődés szükségességére. Az idei konferencián az ágazatpolitikai kérdések és kihívások mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a gyakorlati megoldások és a jövő technológiai trendjei.

 

Tóth Levente, a Telenor marketing igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a digitális fejlődés exponenciális: egyre rövidebb idő alatt, egyre nagyobb teljesítményű, komplexebb, intelligensebb informatikai megoldások születnek. Nagyon közel van az az időpont, amikor az emberi agyhoz hasonló tudású és képességű szuperszámítógép születik, és nincs messze az az idő, amikor lesz olyan számítógép, amely a Föld összlakosságának tudásával bír. Tóth Levente bemutatta azokat a technológiai megoldásokat (adattárolás, genetikai kód, 3D nyomtató, vezető nélküli megoldások a közlekedésben, autonóm robotok stb.), amelyek nagyon gyorsan fejlődnek. Ezen technológiák előállítása, üzemeltetési költsége a fejlesztési idő exponenciális növekedésével ellentétes irányú, tehát fejlesztésük egyre olcsóbbá válik. Így az ezeket alkalmazó vállalatok nagyon erős versenyelőnybe kerülnek majd versenytársaikkal szemben. Mindennek következtében az új, olcsó technológiákkal szemben egyre jobban kiszorul majd az ember, egyre több területről.

 

Üveges Zoltán, a DHL üzletfejlesztési vezetője a drónos technológia látványos fejlesztési eredményeit ismertette a kiscsomag-szállítás területén. A drónok bevetése kiváló lehet olyan területeken, amelyek nehezen megközelíthetők, ám akár naponta többször is gyors kiszolgálást igényelnek. Ezeknek a szerkezeteknek köszönhetően fontos szállítmányokat, például gyógyszereket is eljuttathatunk ilyen területekre. A konferencián két drónos csomagfuvarozó technológiát mutatott be Üveges Zoltán: az egyik a helikopterre hasonlító, forgószárnyas alapú, amely kisebb hatótávval bír, és kisebb csomagok szállítására használható. A másik típus a merevszárnyas alapú, úgynevezett parcelcopter, amely nagyobb küldemények szállítására is alkalmas. Ez utóbbi drónokat nagyobb hatótáv jellemzi, így akár vidékre, vagy földrajzilag elszigetelt területekre, mostohább időjárási körülmények között is lehet alkalmazni őket. A drón technológiát már raktárakban is használják leltározásra – a drónok ugyanis gyorsabban, pontosabban végzik munkájukat, mint a humánerő. A drónos csomagfuvarozás térhódításának elindulása egy éven belül várható, hiszen már több piaci szereplő is aktívan foglalkozik ezek fejlesztésével.

 

Bakos Dániel, a Colibree Design & Development igazgatója bemutatta a GLABS informatikai megoldást, amely jelentős segítséget ad az időkapus fuvarozást végző közúti fuvarozó cégeknek. A rendszernek köszönhetően jelentősen javul a folyamatok tervezhetősége, lehetővé válik a szállítmányok ütemezése és optimalizálása, javul a nyomonkövethetőség, valamint jobb lesz az adminisztrációs terhek elosztása. A rendszer emellett hatékonyabb információáramlást tesz lehetővé, illetve megoldást kínál a nyelvi problémákra is. Azok a cégek, akik eddig kipróbálták a GLABS-t az állásidők nulla közeli értékre csökkenését tapasztalták, illetve a várakozási idők kiegyenlítettségéről számoltak be. 

 

Michael Gruböck, a Palfinger értékesítési vezetője olyan targonca megoldásokat (Crayler) mutatott be, amelyek segítségével kiszolgálhatók az infrastruktúra nélküli ügyfelek. Ezek a targoncák nehéz terepen történő munkavégzésben egyedülálló képességekkel rendelkeznek – távirányíthatók, strapabírók, sokoldalúak, terepakadály leküzdő képességük kiváló, szélsőséges időjárási körülmények között is használhatók. Az előadás keretében Dr. Csorba Kázmér, a KUHN Rakodógép ügyvezetője a jövőt képviselő, Mitsubishi automata targonca megoldásairól beszélt, amelyeknek már nincs szüksége vezetőkre. Ennek köszönhetően a hibalehetőségek száma radikálisan csökkenthető, a járművek üzemideje 0-24 órás, holtidő nélkül. 

A Club Feroviar nevű romániai vasútszakmai szervezet a Romániai Vasútipari Egyesülettel közösen már 11. alkalommal osztott ki díjakat különböző kategóriákban.

 

A két szervezet úgy ítélte meg, hogy a jelentős forgalomnövekedés, és a 2016-ban lebonyolított 7 millió eurós beruházás miatt – amelynek köszönhetően – megduplázódott a terminál kapacitása, a Railport Arad nagyban hozzájárult a romániai intermodális szállítmányozás fejlődéséhez.

 

A díjat 2016. december 8-án Bukarestben, az úgynevezett Vasúti Gála keretén belül, az Athenee Palace Hilton Hotelben adták át Wagner István, a Railport Arad ügyvezető igazgatójának. A díjátadón a kürtösi konténerterminált a Club Feroviar tiszteletbeli elnöke, Octavian Udriste, köszöntőbeszédében Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb intermodális létesítményeként említette.

A Rail Cargo Hungaria 2017 végéig meghosszabbította az ukrán UZ vasútvállalattal kötött üzleti szerződést. Az erről szóló, úgynevezett Kiegészítő Megállapodást a két társaság Igazgatóságának elnöke, Dr. Kovács Imre és Wojcziech Balczun írták alá Kijevben. A megegyezésnek köszönhetően a két cég együttműködik a várhatóan növekvő forgalmak lebonyolításában.

 

A különböző gazdasági és más korlátozások ellenére a Magyarországra belépő forgalom 2016 év végén a megelőző évhez képest már 9%-os növekedést mutatott. A 2017. évben a vasútvállalatok várhatóan új, közös forgalmakat is lebonyolítanak majd.

 

Az ukrán mezőgazdasági vállalatok jelezték igényüket a Németországba irányuló organikus gabona, valamint nagyobb mennyiségű növényi olaj szállítási logisztikájának megszervezésére. Az Ukrajna nyugati határátmenetei közelében csak a záhonyi gabonaátrakó képes a biológiailag tiszta szemes termények minőségi átrakására. Várhatóan növekszik az Ukrajnából indított iparisó fuvarozás mennyisége. A Rail Cargo Hungaria és az ISD Dunaferr Zrt. hosszú távú megállapodása is további stabil forgalmat jelent majd az ukrán-magyar határátmeneten. Sikerült beindítani a rönkfaküldemények fuvarozását.

 

A Rail Cargo Hungaria Zrt. képviselői megemlítették, hogy Magyarországon nagy figyelmet szentelnek az Ukrajna által is preferált Traceca közlekedési folyosónak, amely az infrastruktúra teljes kiépítése után alternatív útvonalként fog megjelenni Kína, Irán, a közép-ázsiai és kaukázusi országok, valamint az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelemben.

 

Az Ukrzaliznica támogatja az ukrán közúti fuvarozók részéről felmerült igényt a RoLa forgalom elindítására Ausztria és Olaszország irányába. A technikai feltételek ehhez Záhonyban megvannak és a Csapon is hozzákezdenek a szükséges fejlesztésekhez a projekt sikeres bevezetése esetén.

 

Záhony és a Rail Cargo Terminal - BILK lehetőségei csábítóvá váltak a TransContainer vállalatcsoporthoz tartozó Far East Land Bridge (FELB) számára, ezért hamarosan ismét megjelennek majd a kínai konténervonatok. A konténer forgalom fellendítésének megerősítése céljából Kijevben a Rail Cargo Hungaria és az UZ vezetői megbeszélést tartottak a közvetlen együttműködés lehetőségeiről a TransContainer kijevi kirendeltségének vezetőjével. 

Tags:

Velence, 2017. január 27., péntek (MTI) - Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen javult a vasúti árufuvarozás helyzete, a legtöbb tranzitvonalon lassítás nélkül átjárható az ország - mondta a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója pénteken Velencén, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége nemzetközi közlekedéslogisztikai konferenciájának második napján. Dávid Ilona azt követően mondott beszédet, hogy az MLSZKSZ-től átvette a Logisztikai Érdemrend díjat.

Kiemelte, hogy a következő években folytatódnak a villamosítási projektek, így valamennyi szomszédos ország felé elérhető lesz a minőségi, olcsó vasúti árufuvarozási szolgáltatás. Emlékeztetett arra, hogy a szerbiai irány volt sokáig az egyetlen kivétel, mert a Belgrád felé vezető korridor nem volt az uniós hálózat része, és így 2030-ig nem lett volna forrás a fejlesztésére. Elmondta: a Budapest-Belgrád vasútvonalat végül kínai forrásból fejlesztik egy nagy nemzetközi projekt részeként, hogy a görög Pireusz kikötőjébe a kelet-ázsiai hajókon érkező konténereket vasúton szállítsák tovább Nyugat-Európa felé. Úgy vélte, Magyarországon át számos szárazföldi logisztikai terminál gyorsabban elérhető, mint egyes nyugat-európai kikötőkből. Dávid Ilona beszélt arról is, hogy a MÁV - bár a Cargo üzletág privatizációja óta nincs korszerű logisztikai tevékenysége - jelenleg is sokféle szolgáltatást kínál a logisztikai piacnak. Példaként említette a közcélú rakodóterületeket, ahol komoly árufuvarozási tevékenység zajlik, főként cukorrépát, gabonát, faanyagot és követ szállítanak azok segítségével. Ígéretet tett arra, hogy a jövőbeni vasúti infrastruktúrafejlesztéseknél figyelembe veszik az árufuvarozási igényeket és a rakodóterületeket is korszerűsíteni fogják.

 

Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója és Kovacsics Iván tanácsadó a kínai áruk magyarországi logisztikai elosztásának lehetőségéről beszélt. Mint mondták, a beérkező áruforgalmat tekintve Magyarország a környező országokkal összevetve első helyen áll, de a teljes konténerforgalomban csak huszadik Európában. Ennek oka, hogy az országnak nincs tengeri kikötője, így a vasúti fuvarozásra kell koncentrálni a jövőben.Közölték, hogy az elmúlt évek erőfeszítéseinek eredményei már kezdenek látszani: márciusban érkezhet Budapestre az első olyan irányvonat, amely Kínából származó, konténerekbe rakott árukat hoz vasúton.

 

Pablo Hoya, az Europlatform (European Logistics Platforms Association) spanyol elnöke elmondta, hogy Magyarország a szervezet legújabb tagja, miután nemrégiben csatlakozott a másik hét résztvevőhöz (Németország, Dánia, Finnország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Portugália). Az érdekképviseleti szövetség 1991 óta több mint 100 európai logisztikai platformot képvisel együtt az összes árufuvarozási korridorral.

 

John A. Foord, a FONASBA (Federation of National Associations of Ship Brokers and Agents) elnöke a tengerhajózásban nehéz időszakot élnek, mert a személy- és teherhajók túlterheléssel küzdenek, miközben nagyon alacsonyak a fuvardíjak, ami hosszútávon nagy hátránnyal jár. Szólt arról is, hogy a tengereken egyre kevesebb a hajó, de egyre több az akár 20 ezer TEU (20 láb hosszúságú fém konténer) befogadóképességű óriás uszály. A meghatározónak számító távol-keleti irányba szinte csak ilyen óriáshajók közlekednek, ezért reális a veszélye annak, hogy a nyolcezer TEU-s vagy annál kisebb hajók néhány éven belül eltűnnek.

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) 2014 és 2020 között mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre hazai közlekedésfejlesztésre, amely teljes egészében le van már kötve, az összeg kétharmada pedig a vasúti fejlesztéseket célozza majd – mondta Erb Szilvia a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia mai nyitónapján. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gépjármű-közlekedési és vasúti főosztályának vezetője hangsúlyozta: a források felhasználásának kiemelt célja, hogy a személyszállításban érdekelt vállalatokat felkészítsék a 2020-as belső piacnyitásra – többek közt olyan járműparkot hozzanak létre, amellyel versenyképessé tudnak válni.

 

Erb Szilvia elmondta, hogy új személetet honosítanak meg a közlekedésfejlesztés területén. Egyrészt a közútról a vasúti fejlesztésekre kerül a hangsúly, másrészt fókuszba kerül az intermodalitás: a fejlesztéseknél fontos szempont lesz, hogy azok előnyeiből a hazai logisztikai szektor is részesüljön. Komoly kihívások előtt áll a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), amely január elsejétől beolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba – mondta dr. Győri Gyula. Az NKH volt elnöke hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszakban a legfontosabb feladatnak azt tekintik, hogy az ügyfelek semmit ne érezzenek a szervezeti változásokból, az ügyeket továbbra is zökkenőmentesen tudják intézni. Ez meg is valósul, jelenleg is napi 6-700 határozatot hoznak az NFM-ben.

 

Szatmári Péter, az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának közúti közlekedéspolitikai munkatársa elmondta, hogy a közeljövőben több célzott módosítás is várható a közúti közlekedésre vonatkozó uniós szabályozásokban. Változások lesznek többek közt az útdíjra, a fuvarozói szakma gyakorlására, valamint a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályokban is. A módosítások oka, hogy a közös szabályokat az egyes tagországok eltérően értelmezik, esetenként szigorú helyi szabályokat vezetnek be, amely torzítja a piaci versenyt és rontja az átláthatóságot a nemzetközi fuvarozásban.  Kifejtette, hogy az elektronikus útdíj bevezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem teljesült az a cél, hogy a fuvarozók egy fedélzeti egységgel és egy úthasználati szerződéssel végezhessenek nemzetközi fuvarokat. A szabályozás túl sok teret enged olyan értelmezéseknek, amelyek aláássák a méltányos és hatékony útdíjak alkalmazását.

 

Czinege Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakfőigazgatója előadásában kiemelte, hogy bár az EKÁER indulása kapcsán sok volt a kétkedő hang, a NAV két új informatikai rendszerének – az online pénztárgépeknek és az EKÁER-nek – a bevezetése 440 milliárd forintnyi új adóbevételt hozott a központi költségvetésnek. „Ez az összeg a szürke- és a feketegazdaságból érkezett a legálisba” - mondta.  A fuvarozás területén a NAV kiemelt figyelmet fordít a virtuális szállítások megakadályozására, amelyek áfatartalma meghaladja az 57 milliárd forintot. „Ha Magyarországon ma egy fuvar útnak indul, arról egy percen belül beérkezik az információ a NAV-hoz, és egy komplett számítógépes kockázatelemzés is készül. Amennyiben a rendszer kockázatot észlel, az ellenőrök azonnal kiszállnak a helyszínre, vagy a közúton megállítják a fuvarozót” – emelte ki a főigazgató. Hozzátette: a NAV új megközelítést alkalmaz 2017-ben: a korrekt módon és legálisan működő vállalkozás életét nem nehezíteni, hanem támogatni fogják.

 

Jelentősen javította a hazai logisztikai szolgáltató központok nemzetközi megítélését, hogy mára Közép-Európában egyedülálló, három szintű, objektív logisztikai minősítési rendszer (LSZK) jött létre Magyarországon, összesen 29 logisztikai szolgáltató központtal – hívta fel a figyelmet előadásában Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a logisztikai szolgáltató központok kiemelt szerepet játszanak hazánk külgazdasági kapcsolatainak előmozdításában és napi kereskedelmének bonyolításában, a szövetség tagságának éves gazdasági teljesítménye meghaladja az 1100 milliárd forintot, közel három százalékát adva ezzel a hazai GDP-nek. A szövetség az ágazat szereplőivel közösen hamarosan átfogó javaslatot nyújt be a kormány számára a hazai logisztikai szektor versenyképességének további növelése és piacvédelmének erősítése érdekében. 

 

A 2010 óta évről évre megrendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia a közlekedési és logisztikai ágazat egyik legfontosabb éves rendezvénye, amelynek célja felhívni a figyelmet a tisztességes piaci magatartásra, a törvényi keretek betartására, valamint az ágazati összefogás, az értékteremtés és a folyamatos fejlődés szükségességére. Az idei konferencián az ágazatpolitikai kérdések és kihívások mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a gyakorlati megoldások és a jövő technológiai trendjei.

Tags:

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

SiteFace Kft.

IT Divízió Kft.

Informatikai üzemeltetőnk:
IT Divízió Kft.

Hírlevél