szechenyi 2020

Híreink

Tizenhét munkacsoportot hozott létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium a logisztikai ágazat problémáinak megoldása érdekében azt követően, hogy tavaly novemberben az iparág meghatározó szereplői átfogó helyzetértékelést nyújtottak be a Magyar Kormánynak – hangzott el a 10. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián, Herceghalmon. A rendezvényen Pomázi Gyula iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormány kész együttműködni a szakmai szereplőkkel, de akkor tudja egy ágazat problémáit hatékonyan kezelni, ha az adott iparág projekt és programszinten is meg tudja fogalmazni a legfontosabb kihívásait – ahogy ezt a logisztikai ágazat is tette. A logisztikai szakma szereplői úgy látják az iparág versenyképessége érdekében elsősorban a munkaerőhiány kezelése és szakképzés fejlesztése, valamint infrastrukturális beruházások szükségesek.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 2019. január 31-és február 1. között tízedik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferenciát. A rendezvény fókuszában a logisztikai iparág versenyképessége, a digitalizáció és a modern logisztikai megoldások állnak.

A vasúti árufuvarozás legnagyobb problémája a második világháború óta, hogy nincsenek kifejezetten az árufuvarozást érintő infrastruktúra beruházások – hangsúlyozta a konferencián Kovács Imre. A Rail Cargo Hungária Zrt. vezérigazgatója hozzátette, „Most sok beruházás van, és bízunk benne, hogy ez segíti majd a vasúti árufuvarozást, de a fejlesztések ideje alatt a sok vágányzár és korlátozás egyben kiszámíthatatlanná is teszi azt. A vasúti ágazat másik égető problémája a munkaerőhiány, nincs mozdonyvezető, ezért át kell alakítani az oktatási rendszert.

Több mint 30 milliárd forintnyi kikötői beruházás történt az elmúlt években, és a digitalizáció területén is nyugat-európai színvonalúak a magyar kikötők – mondta Szalma Béla. A Magyar Dunai Kikötők Szövetségének elnöke szerint viszont a vízi fuvarozásban hatalmas problémát jelent a dunai vízállás: tavaly az év ötven százalékában 1,6 méter alatti volt a hajózhatóság a folyón, ami azt jelentette, hogy egy ezer tonnás hajóra mindössze 300 tonna árut tudtak rakodni. Megoldást kell találni arra, hogy legalább két és fél méteres merüléssel lehessen a Dunán egész évben hajózni. „Ez stratégiai kérdés, amely az ivóvízellátástól kezdve a paksi atomerőműig szerteágazó terülteket érint” – mondta Szalma Béla.

Korábban nem látott párbeszéd alakult ki az államigazgatásban dolgozó szakemberek és a szakmai szereplők között, hogy átvizsgálják a közúti fuvarozás legégetőbb problémáit – mondta Dittel Gábor. A Nit Hungary főtitkára kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tavaly novemberben a Nemzeti Logisztikai Összefogás szervezetei által benyújtott ágazati helyzetértékelést követően 17 munkacsoportot hozott létre a dokumentumban szereplő problémás területek áttekintésére. A főtitkár szerint nemzetközi viszonylatban jól áll a magyar árufuvarozás, de a Mobilitás Csomag és a Brexit nagy bizonytalanságot jelent a közúti fuvarozók számára. „Ha a Mobilitási Csomagot bármilyen összetételben elfogadják, akkor a harmadik országbeli fuvarozók olyan versenyelőnyhöz jutnak, mert rájuk nem fog vonatkozni a szabályrendszer”- emelte ki Dittel Gábor. A főtitkár szerint a piacvédelem területén komoly előrelépések történtek, a magyar hatóságok hozzáállása megváltozott azzal, hogy önálló csoportot hoztak létre a külföldi fuvarozók ellenőrzése érdekében. 

Fülöp Zsolt az MLSZKSZ elnöke kiemelte a logisztikai szakma összefogását és a kormány támogatását, egyben reményét fejezte ki, hogy a logisztikához kapcsolódó társszakmáknál is létrejönnek ezek a munkacsoportok.   

A vámszakma feledésbe merült az uniós csatlakozásunkat követően, most, hogy elkezdtük felfedezni, jöttünk rá, hogy elfelejtettünk szakembereket képezni – mondta Sipos László. A Magyar Vámügyi Szövetség elnöke szerint a szakképzett munkaerőnek fontos szerepe van a vámeljárásokban, mert egy hiba sokkal nagyobb károkat tud okozni, mint amennyi előnyt jelent egy jól elvégzett vámkezelés. A vámszakma ugyanakkor kilábalt a legmélyebb gödörből, most fontos lenne, hogy a szakma civil, illetve államigazgatási szférában dolgozó szakemberei együttműködjenek annak érdekében, hogy hatni tudjanak a vámeljárásokat meghatározó nemzetközi szabályozási folyamatokra. 

A logisztikai ágazat akkor lesz sikeres, ha megérti, hogy a jövőben az ágazatok közötti együttműködés lesz az legfontosabb kihívás – hangsúlyozta Pomázi Gyula. Az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár szerint, ha megértjük, mit akarnak a vevők, hogyan alakulnak át a vevői értékláncok, akkor van kitörési pont. Kifejtette, hogy a kormányzattal való együttműködés iránya a program- és projektalapúság. Ha meg tudja fogalmazni egy ágazat a problémáit – legyen szó beruházási, képzési, vagy kompetencia problémákról -, akkor a kormányzat tudja azokat kezelni. De mindenképpen javaslatcsomagok kellenek, mert az egyes ágazatok között forrásverseny van. „Ha egy szakma jól tudja megfogalmazni ezeket az igényeket, akkor meg tudja nyerni a forrásokért folyó versenyt” – tette hozzá Pomázi Gyula.

A Prologis, Inc., a világ vezető logisztikai ingatlanvállalata a mai napon közzétette európai tevékenységének 2018. negyedik negyedévi és éves eredményeit.

Működési eredmények

A vállalat 205.059 négyzetméternyi területre kötött új bérleti szerződést és 385.501 négyzetméternyi bérleti szerződést hosszabbított meg. 2018-ban a bérleti szerződések összesen 3,06 millió négyzetmétert tettek ki, amely egy várt csökkenés volt.

Kiemelkedő új bérleti szerződések a negyedik negyedévben:

  • 20.150 négyzetméter a Maurice Ward Group számára a Prologis Park Pilsen II területén (Csehország)
  • 25.707 négyzetméter az ID Logistics számára a Prologis Park Clesud területén (Franciaország)
  • 21.869 négyzetméter a Transport International Transmec számára (Isle D’Abeau, Franciaország)
  • 15.986 négyzetméter a Picnic számára a Prologis Park Eemhaven területén (Hollandia)
  • 10.339 négyzetméter egy autóipari óriás számára a Prologis Park Munich Neufahrn területén (Németország)

dji 0662 large

Prologis Park Brno, Csehország

„Jelenlegi portfóliónk minden eddiginél erősebb” – mondja Ben Bannatyne, a Prologis Europe elnöke. „A kereslet egészséges, többéves értékesítési programunkat a tervezettnél előbb sikerült lezárnunk, az ebből befolyó összegből pedig újabb fejlesztéseket indítottunk. A továbbiakban a bérleti díjak emelkedéséből, valamint a vállalatunk méretéből fakadó számtalan előnyt hasznosítjuk, ennek részeként ügyfeleink kiszolgálása, problémás ügyeik megoldása kiemelt figyelmet kap, hogy kapcsolatunkat még szorosabbra fűzzük velük.”

Tőkebevonás

A vállalat a negyedik negyedévben 12, összesen 287.783 négyzetméternyi fejlesztést indított el Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Szlovákiában és az Egyesült Királyság területén, melyek 31,1 százaléka build-to-suit, 68,9 százaléka spekulatív jellegű volt.

2018-ban a Prologis 15 build-to-suit és 22 spekulatív projektet indított el, összesen 918.076 négyzetméteren, amelynek 47,6 százaléka már előzetesen bérbeadásra került. A negyedév megkezdett fejlesztései között a következőket említhetjük:

  • 49.700 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Dirft III területén (Egyesült Királyság)
  • 39.400 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Brno területén (Csehország)
  • 30.176 négyzetméter BTS bővítés a Prologis Park Tilburg területén (Hollandia)
  • 22.084 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Siziano területén (Olaszország)

dji 0662 large

Prologis Park Pilsen II, Czech Republic

„A negyedik negyedévet az egészséges kínálat és az azonnali, erős kereslet összhangja jellemezte. Mindez a továbbra is alacsony üresedési rátával együtt a spekulatív épületek számának rendszerezetettebb növekedését eredményezte.” – teszi hozzá Ben Bannatyne. „A piaci feltételek továbbra is kedvezők, a változatos és széles körű kereslet pedig kiegyensúlyozott kínálattal egészül ki. A nettó működési bevétel nagysága szerint a német, holland, cseh, olasz, spanyol, magyar és svéd piacok tekinthetők a legerősebbeknek.”

További tevékenység

A Prologis hat, összesen 105.367 négyzetméternyi épületet vásárolt Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban, valamint hat, összesen 218.323 négyzetméter alapterületű telket Csehországban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában. A vállalat 2018 során összesen 157.663 négyzetméternyi épületet és 1,7 millió négyzetméternyi telket vásárolt.

A Prologis 57, összesen 1,06 millió négyzetméternyi épületet értékesített Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban, továbbá kilenc, összesen 780.698 négyzetméter alapterületű telket adott el Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon és Lengyelországban. 2018-ban összesen 1,75 millió négyzetméternyi épület értékesítése és 1,38 millió négyzetméternyi telek eladása valósult meg.

A negyedév végén a vállalat konszolidált alapon vagy konszolidálatlan vegyesvállalatokon keresztül összesen 16,3 millió négyzetméter ingatlant és fejlesztési projektet birtokolt részben vagy egészben Európában.

A pilóta nélküli légijárművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van

Egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma, tavaly tizenhárom repülőgép személyzete jelezte a HungaroControl légiforgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek közelében - közölte a HungaroControl Zrt. pénteken az MTI-vel.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a pilóta nélküli légijárművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van.

Az egyik legkirívóbb eset Magyarországon tavaly novemberben történt, amikor egy érkező járat pilótája azt jelezte a HungaroControl irányítónak, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a repülőgép alatt - ismertették.

A társaság minden alkalommal megtette a szükséges intézkedéseket, továbbá megkezdte egy olyan felderítőrendszer beszerzését, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni - közölte a vállalat. A beruházásról részletesen később adnak tájékoztatást.

A közleményben felidézték, legutóbb a London-Heathrow-i repülőtéren függesztették fel a forgalmat drónészlelés miatt. Korábban, ugyancsak Nagy-Britanniában a gatwicki futópályát zárták le másfél napra.

Forrás: MTI/HungaroControl

Meghaladta a 99 százalékot a BILK Logisztikai Nyrt. kapacitásainak kihasználtsága, a társaság ezért azt ígéri, hogy folytatja a 186 ezer négyzetméteres intermodális raktárváros bővítését.

A BILK csütörtökön a dinamikus fejlesztéspolitika jelentőségét hangsúlyozta, a társaság a tavalyi eredményei közül kiemelte, hogy az év végén 7900 négyzetméternyi iroda bérlését 5 évvel meghosszabbította a használója, míg a társaság egy másik ügyfelével 18 ezer négyzetméternyi raktárkapacitás öt plusz öt évre vonatkozó, kizárólagos használatáról állapodott meg.

A társaság kiemelte, hogy 2018-ban összesen csaknem 70 ezer négyzetméter raktár és 7300 négyzetméter irodaterület használatáról született megállapodás.

A Budapesttől délre fekvő logisztikai központ októberben több mint félmilliárd forintos beruházással 3800 négyzetméteres raktárcsarnokkal bővült. Ugyanekkor jelentették be, hogy a BILK 3,5 milliárd forintból újabb 20 ezer négyzetméternyi raktár- és irodakapacitás építését készíti elő, a társaság raktárainak és irodáinak kihasználtsága akkor 98,3 százalékos volt.

Forrás:portfolio

A kétszámjegyű forgalombővülés eredményeként a 2018-as évben  mintegy 14,9 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A magyar főváros repülőtere ezzel tavaly a közép-kelet-európai régió leggyorsabban növekedő forgalmú repülőtere volt. A robusztus növekedésre alapozva a Budapest Airport hosszútávú repülőtér-fejlesztési tervei 225 milliárd forintos (700 millió eurós) beruházási összeggel számolnak, amelyet a repülőtér-üzemeltető a következő években infrastrukturális fejlesztésekre, egyebek között egy új terminálépület megvalósítására kíván fordítani.

A Budapest Airport 14 867 491 érkező és induló utast kezelt 2018-ban, mintegy 1,8 millióval többet, mint 2017-ben, ezzel 13,5%-os éves növekedési ütemet ért el. A budapesti repülőtér ezzel Közép-Kelet Európa leggyorsabban növekvő repülőterévé vált. A gépmozgások száma (felszállások és leszállások együttesen) 2018-ban csak 12%-kal, összesen 115 028-ra emelkedett, ami a járatkihasználtság további javulását is jelzi.

A Budapest Airportról 2018-ban 45 légitársaság segítségével 134 úti célt lehetett közvetlenül elérni (48 ország 121 városában) – Magyarország légi összeköttetései még soha nem voltak ennyire kiterjedtek. A tavalyi év különleges abból a szempontból is, hogy nem kevesebb, mint 4 közvetlen transzatlanti járat állt az utasok rendelkezésére a nyári szezonban (a LOT New Yorkba és Chicagóba, az Air Canada Torontóba repült, az American Airlines napi járatot üzemeltetett Philadelphia repülőterére). A LOT a téli menterendi időszakban is üzemelteti járatait, az Air Canada és az American Airlines pedig napi járatokkal tér vissza a 2019-es nyári szezonban.

Nem csak a hosszútávú járatok produkáltak várakozáson felüli eredményeket, a légiközlekedés minden szegmense jól teljesített. A Qatar Airways szélestörzsű repülőgéppel (Airbus A330) naponta repülte a Doha-Budapest útvonalat, és a csúcsszezonban további napi két keskenytörzsű repülőgépet is üzembe állított. A BUD 2018-as forgalmának közel 49%-át képviselő két légitársaság, a Wizz Air és a Ryanair is jelentős mértékben bővítette útvonalhálózatát. Az easyJet, az Aeroflot, és a Turkish Airlines ugyancsak növekvő utasforgalomról számolt be.

2019-ben az új desztinációk száma várhatóan tovább bővül. A LOT februártól naponta kétszer repül a London City repülőtérre, a Transavia nantes-i járatot nyit, a Ryanair pedig Corkba, a szardíniai Cagliariba, Bariba és Sevillába is repül 2019 nyarán, míg a China Eastern várhatóan új Sanghaj-Budapest járatot indít júniustól. A nem-schengeni forgalom részaránya 2018-ban 35%-ról 37%-ra nőtt Budapesten, így a nem-schengeni járatokat kiszolgáló B utasmóló megnyitása kifejezetten időszerű volt.

„Infrastrukturális beruházásaink az utas- és légiáru-forgalom növekedéséhez igazodnak. A tavaly átadott új, 10 000 négyzetméteres B-oldali móló jelentősen növelte nem-schengeni utasaink kényelmét,” mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette, „Új beruházások egész sorát tervezzük a repülőtéri infrastruktúra további fejlesztésére. Nem kevesebb, mint 225 milliárd forintos (700 millió eurós) beruházást tervezünk 2024-ig, aminek legfontosabb eleme egy teljesen új terminálépület megtervezése és megvalósítása lesz a jelenlegi 2. Terminál tőszomszédságában. Idén átadjuk az új, összesen 20 000 négyzetméteres Cargo City logisztikai központot, amely az eddiginél jobban szolgálja majd az exportorientált magyar gazdasági szereplők és a velük együttműködő logisztikai vállalatok igényeit.”

A Budapest Airport az elmúlt két évben jelentős belső felújításokat hajtott végre a 2A és a 2B terminál utasforgalmi és kereskedelmi területein. Az idei év első felében két újabb, világszínvonalú utasbiztonsági folyosót állítanak üzembe, lényegesen kibővülnek és korszerűsödnek az olyan utasforgalmi területek, mint amilyenek a várók, a vizesblokkok vagy a beszállókapuk környékén lévő várakozó területek.

A Budapest Airport az elmúlt 12 év során több mint 145 milliárd forintot (450 millió eurót) fordított a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér infrastruktúrájának fejlesztésére és korszerűsítésére. A legfontosabb projekt a SkyCourt, a 2A és 2B terminált összekapcsoló központi terminálépület, a hozzá tartozó korszerű utasbiztonsági ellenőrzési és poggyászkezelő rendszerek megvalósítása volt.

Forrás: BUD

A szállítmányozási és logisztikai piac 5 év múlva teljesen máshogy fog kinézni. Ahogy a PricewaterhouseCoopers által készített „CEE Transport & Logistics TrendBook 2019” című jelentésből kiderül, az ágazat cégeinek 68%-ában a vezetők az alapvető szolgáltatásnyújtási technológiában számítanak változásra. 65%-uk az elosztási csatornák terén számít változásra. A PwC szakemberei azt is elárulják, hogy mindek lesz a legnagyobb hatása a változások irányára a lengyel és a kelet-európai szállítmányozásban és logisztikában a következő öt évben.

Ahogy a PwC jelentéséből kiderül, a következő 5 évben a szállítmányozási és logisztikai piac az alábbiak befolyásától fog változni:

  • digitalizálás,
  • eltolódás a nemzetközi kereskedelemben,
  • szoftveres megoldások,
  • belső változások a kereskedelemben,
  • a gépek és berendezések terén való megoldások fejlődése.

A digitalizálás mindenekelőtt

Az egyik legfontosabb trend, amely hatással van minden gazdasági szektorra, a digitalizálás. Ha a szállítmányozásról és a logisztikáról van szó, ez is a digitális megoldások befolyása alatt áll, de más, szintén jelentős tényezőket látunk, amelyek alakítják a változásokat ebben a szegmensben – mondja el Michał Mazur, a PwC partnere, a szállítmányozási és logisztikai csapat vezetője.

– Kezdve a fogyasztók viselkedésének változásával, miszerint a vásárlások eltolódnak az internet irányába, folytatva a munkavállalók hiányával Európában és a szabályozások változását a munkajog területén, egészen az infrastruktúra-beruházásokig valamint a szerződések változásáig a nemzetközi kereskedelem területén, amelyek új szállítási útvonalakat nyitnak Európa és Ázsia között – számolja ki.

Az operációs és szerződéses folyamatok digitalizálása a szállítmányozási és logisztikai ágazatban nem jelent újdonságot. A PwC szakemberei kiemelik, hogy a cégek ezeknek köszönhetően nem csak a bevételeiket növelhetik, de leegyszerűsíthetik a folyamataikat, átalakíthatják a szolgáltatásokat, termékeket és üzleti modelleket, és csökkenthetik a megfelelően képzett munkaerő hiányának hatásait is.

A jelentés szerint számolni kell azzal is, hogy a digitalizálás megváltoztatja az interakciót a fogyasztó és a cég között. Ezt a folyamatot már most megfigyelhetjük – pl. az interneten, mobil eszközökkel végzett megrendelésekben.

Eltolódások a nemzetközi kereskedelemben

A következő, szokatlanul jelentős trend a szállítmányozás és a logisztika számára az eltolódás a nemzetközi kereskedelemben.

A legfontosabb itt:

  • a kereskedelem növekedése az Európa-Ázsia vonalon,
  • szabadkereskedelmi egyezmények,
  • kereskedelmi háborúk és korlátozások a szállítmányozási biznisz nemzetköziesítésében,
  • új kereskedelmi útvonalak (“Új Selyemút”),
  • a vasúti és közúti infrastruktúra fejlődése (vasútvonalak, autópályák modernizálásra, új kapcsolatok és objektumok kiépítése, mint pl. terminálok és elosztóközpontok).

Gépek és berendezések

A gépek és berendezések (hardver) területén megvalósuló fejlődés a megoldásokban hozzájárulhat a szállítmányozási és logisztikai szolgáltatások hatékonyságának növeléséhez.

A robotizáció, az elektromobilitás, a kiterjesztett valóságra (Augmented Reality) és kevert valóságra (Mixed Reality) épülő technológiák, a nagy sebességű vasutak (HSR) és az „utolsó mérföld” optimálása – ezek olyan megoldások, amelyek alkalmazásának köszönhetően a TSL ágazat cégei többek között növelhetik a munka hatékonyságát, automatizálhatják az alapvető műveleteket és megszüntethetik a szűk keresztmetszeteket, valamint új szolgáltatásokat tervezhetnek.

Forrás: trans.info

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

ADATVÉDELEM

SiteFace Kft.

ITD Informatika Zrt.

Informatikai üzemeltetőnk:
ITD Informatika logo vektor horizontal feher 01

Hírlevél