szechenyi 2020

Híreink

Meghaladta a 99 százalékot a BILK Logisztikai Nyrt. kapacitásainak kihasználtsága, a társaság ezért azt ígéri, hogy folytatja a 186 ezer négyzetméteres intermodális raktárváros bővítését.

A BILK csütörtökön a dinamikus fejlesztéspolitika jelentőségét hangsúlyozta, a társaság a tavalyi eredményei közül kiemelte, hogy az év végén 7900 négyzetméternyi iroda bérlését 5 évvel meghosszabbította a használója, míg a társaság egy másik ügyfelével 18 ezer négyzetméternyi raktárkapacitás öt plusz öt évre vonatkozó, kizárólagos használatáról állapodott meg.

A társaság kiemelte, hogy 2018-ban összesen csaknem 70 ezer négyzetméter raktár és 7300 négyzetméter irodaterület használatáról született megállapodás.

A Budapesttől délre fekvő logisztikai központ októberben több mint félmilliárd forintos beruházással 3800 négyzetméteres raktárcsarnokkal bővült. Ugyanekkor jelentették be, hogy a BILK 3,5 milliárd forintból újabb 20 ezer négyzetméternyi raktár- és irodakapacitás építését készíti elő, a társaság raktárainak és irodáinak kihasználtsága akkor 98,3 százalékos volt.

Forrás:portfolio

A kétszámjegyű forgalombővülés eredményeként a 2018-as évben  mintegy 14,9 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A magyar főváros repülőtere ezzel tavaly a közép-kelet-európai régió leggyorsabban növekedő forgalmú repülőtere volt. A robusztus növekedésre alapozva a Budapest Airport hosszútávú repülőtér-fejlesztési tervei 225 milliárd forintos (700 millió eurós) beruházási összeggel számolnak, amelyet a repülőtér-üzemeltető a következő években infrastrukturális fejlesztésekre, egyebek között egy új terminálépület megvalósítására kíván fordítani.

A Budapest Airport 14 867 491 érkező és induló utast kezelt 2018-ban, mintegy 1,8 millióval többet, mint 2017-ben, ezzel 13,5%-os éves növekedési ütemet ért el. A budapesti repülőtér ezzel Közép-Kelet Európa leggyorsabban növekvő repülőterévé vált. A gépmozgások száma (felszállások és leszállások együttesen) 2018-ban csak 12%-kal, összesen 115 028-ra emelkedett, ami a járatkihasználtság további javulását is jelzi.

A Budapest Airportról 2018-ban 45 légitársaság segítségével 134 úti célt lehetett közvetlenül elérni (48 ország 121 városában) – Magyarország légi összeköttetései még soha nem voltak ennyire kiterjedtek. A tavalyi év különleges abból a szempontból is, hogy nem kevesebb, mint 4 közvetlen transzatlanti járat állt az utasok rendelkezésére a nyári szezonban (a LOT New Yorkba és Chicagóba, az Air Canada Torontóba repült, az American Airlines napi járatot üzemeltetett Philadelphia repülőterére). A LOT a téli menterendi időszakban is üzemelteti járatait, az Air Canada és az American Airlines pedig napi járatokkal tér vissza a 2019-es nyári szezonban.

Nem csak a hosszútávú járatok produkáltak várakozáson felüli eredményeket, a légiközlekedés minden szegmense jól teljesített. A Qatar Airways szélestörzsű repülőgéppel (Airbus A330) naponta repülte a Doha-Budapest útvonalat, és a csúcsszezonban további napi két keskenytörzsű repülőgépet is üzembe állított. A BUD 2018-as forgalmának közel 49%-át képviselő két légitársaság, a Wizz Air és a Ryanair is jelentős mértékben bővítette útvonalhálózatát. Az easyJet, az Aeroflot, és a Turkish Airlines ugyancsak növekvő utasforgalomról számolt be.

2019-ben az új desztinációk száma várhatóan tovább bővül. A LOT februártól naponta kétszer repül a London City repülőtérre, a Transavia nantes-i járatot nyit, a Ryanair pedig Corkba, a szardíniai Cagliariba, Bariba és Sevillába is repül 2019 nyarán, míg a China Eastern várhatóan új Sanghaj-Budapest járatot indít júniustól. A nem-schengeni forgalom részaránya 2018-ban 35%-ról 37%-ra nőtt Budapesten, így a nem-schengeni járatokat kiszolgáló B utasmóló megnyitása kifejezetten időszerű volt.

„Infrastrukturális beruházásaink az utas- és légiáru-forgalom növekedéséhez igazodnak. A tavaly átadott új, 10 000 négyzetméteres B-oldali móló jelentősen növelte nem-schengeni utasaink kényelmét,” mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette, „Új beruházások egész sorát tervezzük a repülőtéri infrastruktúra további fejlesztésére. Nem kevesebb, mint 225 milliárd forintos (700 millió eurós) beruházást tervezünk 2024-ig, aminek legfontosabb eleme egy teljesen új terminálépület megtervezése és megvalósítása lesz a jelenlegi 2. Terminál tőszomszédságában. Idén átadjuk az új, összesen 20 000 négyzetméteres Cargo City logisztikai központot, amely az eddiginél jobban szolgálja majd az exportorientált magyar gazdasági szereplők és a velük együttműködő logisztikai vállalatok igényeit.”

A Budapest Airport az elmúlt két évben jelentős belső felújításokat hajtott végre a 2A és a 2B terminál utasforgalmi és kereskedelmi területein. Az idei év első felében két újabb, világszínvonalú utasbiztonsági folyosót állítanak üzembe, lényegesen kibővülnek és korszerűsödnek az olyan utasforgalmi területek, mint amilyenek a várók, a vizesblokkok vagy a beszállókapuk környékén lévő várakozó területek.

A Budapest Airport az elmúlt 12 év során több mint 145 milliárd forintot (450 millió eurót) fordított a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér infrastruktúrájának fejlesztésére és korszerűsítésére. A legfontosabb projekt a SkyCourt, a 2A és 2B terminált összekapcsoló központi terminálépület, a hozzá tartozó korszerű utasbiztonsági ellenőrzési és poggyászkezelő rendszerek megvalósítása volt.

Forrás: BUD

A szállítmányozási és logisztikai piac 5 év múlva teljesen máshogy fog kinézni. Ahogy a PricewaterhouseCoopers által készített „CEE Transport & Logistics TrendBook 2019” című jelentésből kiderül, az ágazat cégeinek 68%-ában a vezetők az alapvető szolgáltatásnyújtási technológiában számítanak változásra. 65%-uk az elosztási csatornák terén számít változásra. A PwC szakemberei azt is elárulják, hogy mindek lesz a legnagyobb hatása a változások irányára a lengyel és a kelet-európai szállítmányozásban és logisztikában a következő öt évben.

Ahogy a PwC jelentéséből kiderül, a következő 5 évben a szállítmányozási és logisztikai piac az alábbiak befolyásától fog változni:

  • digitalizálás,
  • eltolódás a nemzetközi kereskedelemben,
  • szoftveres megoldások,
  • belső változások a kereskedelemben,
  • a gépek és berendezések terén való megoldások fejlődése.

A digitalizálás mindenekelőtt

Az egyik legfontosabb trend, amely hatással van minden gazdasági szektorra, a digitalizálás. Ha a szállítmányozásról és a logisztikáról van szó, ez is a digitális megoldások befolyása alatt áll, de más, szintén jelentős tényezőket látunk, amelyek alakítják a változásokat ebben a szegmensben – mondja el Michał Mazur, a PwC partnere, a szállítmányozási és logisztikai csapat vezetője.

– Kezdve a fogyasztók viselkedésének változásával, miszerint a vásárlások eltolódnak az internet irányába, folytatva a munkavállalók hiányával Európában és a szabályozások változását a munkajog területén, egészen az infrastruktúra-beruházásokig valamint a szerződések változásáig a nemzetközi kereskedelem területén, amelyek új szállítási útvonalakat nyitnak Európa és Ázsia között – számolja ki.

Az operációs és szerződéses folyamatok digitalizálása a szállítmányozási és logisztikai ágazatban nem jelent újdonságot. A PwC szakemberei kiemelik, hogy a cégek ezeknek köszönhetően nem csak a bevételeiket növelhetik, de leegyszerűsíthetik a folyamataikat, átalakíthatják a szolgáltatásokat, termékeket és üzleti modelleket, és csökkenthetik a megfelelően képzett munkaerő hiányának hatásait is.

A jelentés szerint számolni kell azzal is, hogy a digitalizálás megváltoztatja az interakciót a fogyasztó és a cég között. Ezt a folyamatot már most megfigyelhetjük – pl. az interneten, mobil eszközökkel végzett megrendelésekben.

Eltolódások a nemzetközi kereskedelemben

A következő, szokatlanul jelentős trend a szállítmányozás és a logisztika számára az eltolódás a nemzetközi kereskedelemben.

A legfontosabb itt:

  • a kereskedelem növekedése az Európa-Ázsia vonalon,
  • szabadkereskedelmi egyezmények,
  • kereskedelmi háborúk és korlátozások a szállítmányozási biznisz nemzetköziesítésében,
  • új kereskedelmi útvonalak (“Új Selyemút”),
  • a vasúti és közúti infrastruktúra fejlődése (vasútvonalak, autópályák modernizálásra, új kapcsolatok és objektumok kiépítése, mint pl. terminálok és elosztóközpontok).

Gépek és berendezések

A gépek és berendezések (hardver) területén megvalósuló fejlődés a megoldásokban hozzájárulhat a szállítmányozási és logisztikai szolgáltatások hatékonyságának növeléséhez.

A robotizáció, az elektromobilitás, a kiterjesztett valóságra (Augmented Reality) és kevert valóságra (Mixed Reality) épülő technológiák, a nagy sebességű vasutak (HSR) és az „utolsó mérföld” optimálása – ezek olyan megoldások, amelyek alkalmazásának köszönhetően a TSL ágazat cégei többek között növelhetik a munka hatékonyságát, automatizálhatják az alapvető műveleteket és megszüntethetik a szűk keresztmetszeteket, valamint új szolgáltatásokat tervezhetnek.

Forrás: trans.info

Történetének legnagyobb uniós támogatását nyerte el a HungaroControl - 3,5 milliárd forintból valósulhatnak meg újabb fejlesztések. Európai szinten is komoly figyelem és elismerés övezi a társaság innovációs tevékenységét, az elmúlt hónapokban négy projektünk részesült fejlesztési forrásban, közülük a legjelentősebb a toronyirányítási rendszerek megújítási (mirTWR) programja - írták közleményükben.

A mirTWR program megvalósítására elnyert mintegy 3 milliárd forint által a következő években biztosítható a repülőtéri légiforgalmi irányításhoz szükséges technológiai infrastruktúra magas színvonalú továbbfejlesztése.

A vállalat világszínvonalú távoli toronyirányítás (Remote Tower) megoldását tovább gondolva hamarosan szimulációs környezetben tesztelheti Budapest, a Debrecen Airport és a pápai katonai repülőtér forgalmának egyetlen távoli helyszínről történő irányítását. A fejlesztés iránt a nemzetközi szakma is érdeklődik: a szingapúri Changi Repülőtér a budapestihez hasonló távoli toronyirányító központ prototípusát teszteli, a beruházásban a HungaroControl is részt vesz.

Ugyancsak jelentős forrásban részesült a cég szakembereinek közreműködésével megalkotott MATIAS irányítói rendszer szoftverfejlesztése. További két projektben pedig nemzetközi konzorciumok tagjaként vehetünk részt.

A 3,5 milliárd forint értékű támogatásból olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek tovább erősítik a repülésbiztonságot és segítik a légiforgalmi irányítás hatékonyságát.

Forrás: portfolio

- interjú Dr. Felszeghi Sárával, foglalkozás-egészségügyi szakfőorvossal

A GINOP 5.3.4-16-2018-00039 kódszámú és „Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatokban foglalkoztatottak részére” című Európai Uniós projekt kapcsán osztotta meg gondolatait Dr. Felszeghi Sára a foglalkozás-egészségügy és munkabiztonság fontosságáról. Sára Egyetemi docens a Miskolci Egyetem Egyészségügyi Karán, ahol kutatócsapatot is vezet, mindezek mellett foglalkozás-egyészségügyi szakfőorvos.

Jelenleg hol dolgozik, és milyen pozíciót tölt be munkahelyén?

Jelenleg a Miskolci Egyetem egyetemi docense vagyok, és vezető főorvosa vagyok az egyetemen működő Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központot. Több mint 15 évig a foglalkozásorvostan országos szakfőorvosa voltam, és jelenleg is megyei szakfőorvosa vagyok. Egyetemi docensként foglalkozásorvostant, egészségfejlesztést, népegészségtant, ergonómiát, környezetegészségtant oktatok.

Végzettségeimet tekintve gyerekgyógyászati, háziorvostani, foglalkozásorvostani szakvizsgával rendelkezem, emellett jogi tanulmányokat folytattam, illetve az EOQ MNB Minőségi Menedzser, és Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben tanúsítással is rendelkezem. Ezenkívül számos más területen dolgozom. Vezetem az Egészségügyi Szakmai és Módszertani központot Miskolcon, ami egy olyan komplex programot tartalmaz, ami 2013-ban Európa legjobb ellátási modellje lett. 2014-ben átvette Franciaország és nemzeti programmá nyilvánította. 2015-ben Finnország is átvette és ennek alapján kért fel Románia és a Moldáv Köztársaság, hogy egyfelől a foglalkozás-egészségügyi törvényük, másfelől a népegészségügyi programjuk megalkotásában vegyek részt. Lehetőségem volt több országban is látni a foglalkozás-egészségügy helyzetét, és azt látom, hogy Magyarország még ma is, a megelőző orvoslásnak az élén jár. Bár véleményem szerint nagyon megérett a foglalkozás-egészségügyi jogszabályunk egy foglalkozás-egészségügyi törvény létrehozására. Ezt csak úgy lehet, ha előtte mi végzünk egy olyan felmérést, kutatást, ahol meglátjuk azokat a fókuszpontokat, amelyeket tulajdonképpen nekünk figyelembe kell venni ahhoz, hogy egyáltalán egy egységes nagyon erős foglalkozás-egészségügyi törvénnyel védjük a szakmát és a munkavállaló egészségét, valamint a munkáltató érdekét, és nem utolsó sorban biztosítsuk a szakmának azt a kapaszkodót, amit egy jól megtervezett, jól koreografált törvény biztosíthat. Mert a jelenlegi jogszabály erre nem mindig alkalmas.

Mi az, amit fontosnak tart a munkavédelemben? Mi az, amit kiemelne?

Amikor a munkavállaló belép egy munkahelyre és azt mondja, hogy én holnaptól vagy mától itt fogok dolgozni, addig be se léphetne, amíg egy munkavédelmi oktatáson nem esett át. Csak egy probléma van, hogy nagyon sok helyen azt tapasztaljuk, hogy megtörténnek ezek a munkavédelmi oktatások, de a visszakérdezés elmarad. Lehet, hogy a munkavállaló tudomásul veszi, de nem érti, hogy mit akarnak és mit várnak el tőle. Aztán még van egy nagyon nagy probléma: nagyon sok munkavédelmi oktatás a technológiára vonatkozik vagy a gépekre, hogy hogyan kell a gépet kezelni, hogy emeljen fel valamit vele, stb. De hogy miért így emelje fel, meg miért szükséges ez a technológia, arról jelenleg nem kerül szó, magyarul nem tudja, miért kell neki egyéni védőeszközt használni, pl. a zajvédő eszközt használnia. Van olyan is, hogy amikor jelen van a vezető, akkor fején van a zajvédő eszköz, mikor kiment, leteszi. Ebből kifolyólag az is része kéne, hogy legyen a munkavédelmi oktatásnak, hogy milyen egészségügyi károsodás követezik be akkor, hogyha ő ezeket a dolgokat nem tartja be. Vagyis a következményekről kéne neki pluszba tudni. Ez jelenleg sehol nem követelmény, nem is csinálják vagy nagyon kevés helyen. Viszont a munkáltatónak kötelezettsége van a munkavállalóval szembe. A foglalkozás-egészségügynek is kötelessége elmondania, hogy kérem ön egy veszélyes vagy rákkeltő anyaggal dolgozik, a továbbiakban ön ezeket az előírásokat azért kell, betartsa, mert ellenkező esetben nagyon súlyos károsodások érhetik, pl. rákos megbetegedés alakulhat ki.

Itt beszélhetünk a kockázatelemzésről, melynek része a humánfaktor, ezzel a foglalkozás-egészségügyi orvos foglalkozik. Véleményem szerint mindenkinek egyénre szabottan kellene kockázatelemzést végezni. Nem elég, ha azt mondom, hogy egy-egy állás milyen kockázatokkal jár, hanem itt Kiss Pistáról és Nagy Piroskáról külön-külön meg kell állapítani, az egyéni kockázatait. Ugyanis lehet, hogy teljesen egészséges vagy, 40 éves, de lehet, hogy van valami krónikus megbetegedése. Erről a munkáltató nem tudhat, a foglalkozás-egészségügyi orvos viszont igen. Egyedül ő tud korlátozási intézkedéseket javasolni, hogy az állapotromlást elkerüljék.

A munkáltatónak kötelezettsége a kockázatértékelés elvégzése. Minden kockázatértékelés a munka világában szereplőknek csak biztonságot jelent, a munkáltatónak, hogy nem lesz munkahelyi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés, nem kell kártérítést fizetni a családnak, nem kell helyettesről gondoskodni. Nem kell, majd az illetőnek rehabilitációs munkakört biztosítani, ha visszatér, vagy ha nem, akkor átképezni egy olyan feladatra, amit a sérült egészsége mellett is tud végezni.

Ugyanígy a munkavállalónak nem mindegy hogy ő egy 60%-os fizetést visz haza, azaz táppénzen van-e vagy a teljes fizetést kap. Ha kórházban fekszik, a családi háttér segít, de plusz kiadásokat jelent attól függetlenül, hogy a kórházi ellátás ingyenes, de majd a gyógyszert meg kell venni, esetleg ételt kell bevinni stb. Nem beszélve annak a családnak a harmóniájáról, ahol bármelyik családtag hiányzik, az felborul. Aztán ott vannak az anyagi és egyéb kiadások mellett, ami egy ilyen egészségkárosodással együtt jár, hogy elveszti a munkaképességét, részben vagy teljesen. Attól a pillanattól azt a feladatot nem tudja ellátni. Akkor a munkavállalót át kell képezni, ami a munkavállalónak tehát neki is plusz erőfeszítéseket jelent, arról nem beszélve, hogy nyilván plusz kiadásokkal jár. Mindemellett a társadalom szempontjából sem mindegy, hogy valaki eltartó vagy eltartott. Nyilván ennek is meg vannak a maga gazdasági vonatkoztatásai.

Tud esetleg mondani pár személyes példát foglalkozás-egészségügy kapcsán?

Nem is olyan régen történt, jött egy munkavállaló azzal, hogy ő rendben van, ugyan a háziorvosa javasolta, hogy fogyjon, mert el van hízva, és most már diétázik 1 hónapja. A has mérete mégsem csökken. Vizsgálom a beteget és gyerekfejnyi tumort tapintok a hasában, petefészek rákja volt. Semmilyen panasza nem volt. Ma a háziorvos, a 4 órás rendelési idő alatt a 40-60 néha 80, de járvány ideje alatt akár 100 beteget meg kell nézzen. Ott tűzoltásra van idő, az akut betegek ellátására, a szűrő vizsgálatokra alig. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a munkaköri alkalmassági vizsgálatokon az addig még nem ismert sorsszerű krónikus betegségek 27-31%-át szűrik ki, aminek népegészségügyi szempontból is nagy jelentősége van, ezért is változtatni kellene a kompetenciákon, mert a foglalkozás-egészségügy az a hely, ahol ezen a téren hatékonyabban tud szűrést végezni. Jelenleg 10-15%-os népegészségügyi szűréseket az aktív lakosság körében, akár 98%-ra emelhető. Persze ahol nem adminisztratív tevékenységnek tekintik a foglalkozás-egészségügyi ellátást, és sajnos ezt néha a munkáltató is támogatja, aki nem értve, hogy ezek a vizsgálatok nem csak a munkavállalót, hanem a munkáltatókat is védik. A legtöbb munkáltató azt mondja, hogy neki az a jó orvos, aki nem veszi ki a munkából a munkavállalót, hogy vizsgálatot végezzen, hanem csak aláírja az alkalmasságot igazoló papírt, legfeljebb megnézik a vérnyomását és ugye nem sokat vizsgálgatják. Volt olyan cég, amelyik pont ezért bontott velem szerződést, mert nem voltam hajlandó ilyen módon eljárni.

Az ideális az lenne, ha a munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi orvos nem lennének közvetlen anyagi függésben egymással!

Ezt úgy lehetne, ahogy pl. a háziorvosi rendszer is működik. Tehát a TB rendszerében létesíteni egy foglalkozás-egészségügyi fiókot. Ide a munkáltató befizetné a pénzt, mégpedig annyit, amennyit a törvény előír, és ettől a pillanattól kezdve a TB kötne szerződést az orvossal így ellenőrizhető lenne, hogy a szakma szabályai szerint végzi el az orvos a feladatát vagy nem, és megszűnne a közvetlen anyagi függőség is a foglalkozás-egészségügy és a munkáltató között.

Postai ágazatban is van egy példám, melyet a világhálón meg lehet találni: Egy postai kézbesítő, aki 40 éven keresztül hordta ki ugyan oda a leveleket, és mindig a bal oldalát érte a nap. Úgy néz ki az arca bal oldalt, mintha 90 éves lenne, ahol nem érte a nap ott pedig olyan, mint egy 55-60 éves ember arca. Tehát a munkakörnyezet is lehet egészségkárosító, akár természetes, akár mesterséges, vagyis a kockázatok elemzésekor a munkakörnyezetet is figyelembe kell venni.

Forrás: New England Journal of Medicine

Ön szerint, egy ilyen Európai Uniós projekt, mint a GINOP-534 konstrukció, hogyan segíti elő a munkavédelem ügyét az érintett ágazatban?

Bármi történik egy munkavállalóval egy munkahelyen azért egyetemlegesen a munkavállaló felelős. A foglalkozás-egészségügyi ellátás szakmai segítséget nyújt a munkáltatónak a munkavállalók egészségének megőrzésében. Ebben nagy jelentősége van a munkahelyi egészségfejlesztésnek, ami egy folyamat, hogy a munkavállaló egészsége egyre jobb legyen. Ehhez nem kellenek nagy beruházások, csak odafigyelés a munkáltató részéről. Például a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalók esetén a relaxációs szobát alakít ki, vagy több pihenőt biztosít a munkavállalónak. Stresszoldó tréningeket, mozgáslehetőségeket biztosít kezdve a tornától a gyógytornáig, fittness, jóga. Bármi jöhet, ami megfelel ennek a célnak, és a munkavállaló tetszését, s így együttműködését elnyeri. Nem is kell sok hely hozzá, egy terem elég ahol pl. felszerelek egy bordásfalat, itt a számítógép előtt dolgozó ki tudja nyújtani magát. Tehát ezek nem nagy beruházások, de jelenleg a jogalkotó nem támogatja a munkáltatónak az ilyen beruházásait, sajnos, még adókötelesek is. Tehát nekünk az is a célunk ezzel a projekttel, hogy a jogalkotónak felhívjuk erre a figyelmét és javasoljuk, hogy azok a munkáltatók, akik erre anyagiakat fordítanak, legyen lehetőségük pl. az adóalapjukból leírni. Míg a foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevétele kötelező, addig a munkahelyi egészségfejlesztés nem kötelező, így a munkáltatón túl, a munkavállaló együttműködésére is szükség van a hatékony egészségfejlesztésben.

Természetesen a munkahelyi egészségfejlesztés nem csak a mozgásra, hanem táplálkozásra, a stressz oldásra, különböző addikciós állapotok megszüntetésre, pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, egyre több szerencsejáték függő, de a számítógép függőség is egy igen súlyos probléma. A jogszabály kimondja, hogy napi 6 óránál többet a számítógép előtt nem dolgozhatsz és minden 50 perc után 10 perc kötelezően össze nem vonható szünetet kell biztosítani a munkavállalónak. Na, ez egyáltalán nem így működik a munkahelyek legtöbbjén. És még egy érdekes dolog, nagyon kevés az a munkavállaló, aki 6 óra számítógép előtt töltött idő alatt a munkát befejezte. Hazamegy és hazaviszi a munkáját és otthon folytatja. Így nem hogy 6 órát, hanem 8-10 órát ül a számítógép előtt és az ezzel kapcsolatos összes mozgásszervi, látás, pszichés megbetegedések igen rövid idő alatt kialakulnak a túlzott igénybevétel miatt.

Ezek, azok a nagy problémák, amelyekre mi itt keressük a választ. Nagyon fontos, hogy érhető útmutatók készüljenek a munka világának, de mellette ott van a jogszabálynak a módosításának szükségessége. Nyilván a szakmán belül és a munka világán belül a meglévő rendeletek betartása az egy alapvető kérdés, de emellett ami nagyon fontos lenne, hogy végső soron jussunk el oda, hogy mindenki vegye tudomásul, hogy nem igaz, hogy csak a képesség és a képzés a gazdasági tényező, hanem az egészség is! Az egészséges munkavállaló jobban teljesít, ami nagyobb termelékenységet, így több profitot hoz magának a cégnek is.

Mi a helyzet a nyugdíjasokkal, illetve az idős munkavállalókkal?

Általában a nemzetközi irodalom az idősödő munkavállalót akkor kezdi el idősödőnek számítani, amikor az összmunkaidejének felét letöltötte. Vagyis a 40 évből dolgozott húszat. Ezért, ha valaki 25 éves korában elkezdett dolgozni 45 éves korától idősödő munkavállalónak számít. Az idősödő munkavállalót a kockázatok másképp érik, mint a fiatalabb generációt. Ezért ahhoz, hogy az aktív életkort meg tudjuk hosszabbítani, vagyis hogy 65 év kor után is tudjon dolgozni ehhez egyetlen lehetőség, hogy az idősödő munkavállalónak az ezzel kapcsolatos intézkedéseket teljesen másképp kéne szemlélni, mint ahogy ma jelenleg szemlélik.

Azt szokták mondani, hogy „A jövő a fiatalok kezében van.” Ez talán így volt. De amit a demográfiai adatok mutatnak, hogy elöregedő korfával rendelkezik az európai, s benne a magyar társadalom, sajnos az igazság az, hogy ma nyugodtan elmondhatjuk, hogy a jövő egyre inkább az idősödő aktív lakosságának a kezében van. Három lehetőség van. Vagy hozunk munkaerőt más országokból, vagy több gyerek fog születni (amire most számos intézkedés született), vagy pedig az aktív életkor meghosszabbításával, lehetővé tesszük, hogy az emberek tovább dolgozzanak!

Egy nagyon jó családtámogatási programmal lehet törekedni arra, hogy minél több gyermek szülessen (ez történik most Magyarországon). Az egészséges korfa piramis alakú, jelenleg a korfa urna alakú, ami vagyis nem lesz, aki a gazdaságot fenntartsa.

A munka világának is feladata az aktív életkor meghosszabbítása, és ezzel szorosan összefügg, hogy a társadalomban, hogy hogyan becsüljük meg az idős embert. Ugyanis gondoljanak bele, hogy sehol a világon nincs olyan, hogy valaki ma pl. 65 évesen elmegy nyugdíjba, de a tegnap még nem volt 65 éves csak 64 és 364 napos. Mi is történik? Ő akkor még egyetemi tanár, asztalos, nővér, de a 365.-ik napon nyugdíjas lesz. Vagyis nem nyugdíjas ápoló vagy nyugdíjas egyetemi tanár, hanem csak nyugdíjas.

Mit is teszünk? Egy tömeggé silányítunk egyéni értékeket. És akkor csodálkozunk, hogy az a társadalom hátára, vállára nehezedik. Kérem, meg kéne tartani ezeket az értékeket. Ha nem másra, hogy tanácsot adjon a fiataloknak, átadja a tapasztalatait annál a cégnél, ahol ő előtte dolgozott. Vagy ha az utcában lakik, olyan család, ahol kisgyerek van és én tanár voltam, akkor reggel elviszem, délután visszahozom a gyereket, amíg haza jönnek a szülők tanulok vele, játszom vele. Én is fontosnak érzem magam, a gyereknek a helyzete is meg van oldva. Mert mit mondott egy kedves barátnőm, aki mellesleg 87 éves és ma is felkészít egyetemre hallgatókat, magyar irodalom szakos tanár. Azt mondta, hogy az ember nem attól öregszik, meg hogy elmúlt az idő felette, hanem ha már semmit nincs, amit csináljon az életben, nincs célja!

Mit üzenne a munkáltatóknak és munkavállalóknak?

A lényeg az, hogy én azt szeretném, hogy a munkavilágában lévők mindenki elégedett lenne a helyzetével, mert azt szoktam mondani az se jó, ha a foglalkozás-egészségüggyel a munkáltató nem ért egyet vagy nem találja fontosnak. A nagyobbik baj, ha a munkavállaló se tartja fontosnak, és ezt akkor nem tartja fontosnak, ha a munka elvégzése a foglalkozás-egészségügy és munkabiztonság részéről nem a szakma szabályai szerint történik.

A foglalkozás-egészségügy egy multidiszciplináris szak, és látják, nekem több szakvizsgám van, és ebből a legkomplexebb és legnehezebb szakvizsga a foglalkozástan szakvizsgám volt. Tehát itt toxikológiától ergonómiáig, pszichés megterheléstől zajártalomig, mindenről tudni kell. Ismerni kell az összes belgyógyászati kórképeket és emellett ismerni kell minden olyan lehetőséget, amivel ezeket meg lehet előzni. A foglalkozás-egészségügy egy csapatmunka, itt mindenki egy fogaskerék, ahol meg van az adott feladata a munkáltatónak, munkavállalónak, munkabiztonságnak és nyilván a foglalkozás-egészségügynek is. Ezért nincs olyan, hogy én felsőbb rangú vagyok, mint a foglalkozás-egészségügy vagy a munkáltató, ebben a kérdésben mindenki azonosan jó és mindenkinek a legjobb tudása szerint kellene eljárni.

A projekt hivatalos honlapján a későbbiekben további hasznos információkat talál: http://www.postaesfutarbiztonsag.hu/

infoblokk kedv final CMYK  ESZA thumbnail

- interjú Müller Istvánné Borsodi Rózsával

A GINOP 5.3.4-16-2018-00039 kódszámú és „Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatokban foglalkoztatottak részére” című Európai Uniós projekt kapcsán osztotta meg gondolatait Müller Istvánné Borsodi Rózsa munka és tűzvédelmi szakember, tanácsadó.

Mivel foglalkozik jelenleg? Milyen végzettséggel, tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen?

Nyugdíjas munka és tűzvédelmi szakember vagyok, nyugdíj mellett kockázatértékeléseket készítek, illetve problémás munkavédelmi helyzetek, feladatok megoldásában igyekszem segíteni.

Korábban 40 éven át dolgoztam az ÁNTSZ-nél (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat), mint munkaegészségügyi felügyelő. A budapesti IV. kerületben (Újpesten) kezdtem, majd Miskolcon folytattam. Feladataim közé tartozott: a munkafolyamatok ellenőrzése prevenció céljából, a tervdokumentációk felülvizsgálata, fokozott expozíciók és foglalkozási betegségek okainak feltárása.

Az ÁNTSZ-nél munkaegészségügyi feladatköröm megszűnését követően munkavédelmi tanácsadóként folytattam Miskolcon a Kormányhivatal foglalkoztatásában, ahol a munkáltatókat ellenőriztem munkavédelmi szempontból, az expozíciókat és foglalkozási betegségeket vizsgáltam.

Az elmúlt 5 évben magánszférában helyezkedtem el. Nagyságrendileg 120 cég munkavédelmi és kockázatértékelési feladatait láttam el. Ilyen volt például a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatok kidolgozása, a munkavállalók munkavédelmi oktatása, a munkabalesetek kivizsgálása, az online oktatási anyagok készítése, csak hogy néhányat említsek a megannyi feladat közül.

Ami a tanulmányaimat illeti: 1980-ban végeztem az Egészségügyi Főiskolán Közegészségügyi és Járványügyi szakemberként. Azóta több képzésen eredményesen részt vettem, melyek a munkavédelemmel, munkahelyi biztonsággal és tűzvédelemmel kapcsolatosak.

Miért kezdte el ez a téma érdekelni? Mi volt az a pont az életében, ami ebbe az irányba terelte?

Egész életemben foglalkoztatott a munkabiztonság és a munkaegészségügy témája. De mégis a véletlen hozta. A budapesti lakóhelyünk közelében található Egészségügyi Szakközépiskolát végeztem el. Ekkor kezdett el igazán érdekelni a munkavédelem, mindig is az embereken akartam segíteni, majd ahogy már említettem az Egyészségügyi Főiskolára mentem, ahol a szakdolgozatomat is ebből a témából írtam, melynek címe „Megelőző munkaegészségügy tevékenység elmélete és gyakorlata”. Két textilfestő üzem működését mutattam be a munkavédelem, munkaegészségügy vonatkozásában.

Tudna mondani néhány munkavédelemmel kapcsolatos példát?

Nagyon fontosnak tartom, hogyha munkahelyet vizsgálok munkavédelem szempontjából, akkor annak a munkahelynek a működését, vagy akár egy gyártósor technológiáját megismerjem, mert úgy tudok teljes képet alkotni.

Például egy építőipari cégnél tapasztaltam, hogy kiástak egy majdnem 5 méter mély árkot és elfelejtették feldúcolni. Nagyon balesetveszélyes hely volt, ha belegondolunk abba, hogy mi történne, ha megindul a föld az 5 méter mély árokban. Egy idős úr (egyéni vállalkozó volt) épp 3 munkást vitt oda dolgozni, ekkor a gödör mellett állva láttam meg az esetet. Igyekeztem is elmagyarázni nekik, hogy mennyire balesetveszélyes helyen tartózkodnak és ezért nagyon komoly büntetést kaphat.

Postai ágazatból is van egy példám. Foglalkoztatási betegségeket vizsgáltam Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, volt egy olyan esetem, hogy egy ember, aki 18-19 éves kora között dolgozott a helyi postán és 40 évesen jutott eszébe, hogy ő azért kapott sérvet, mert akkor postásként csomagokat emelgetett. Nem utasítottam el, próbáltam feltárni a probléma okát. Ki is derült, hogy már katonának se volt alkalmas, mert hirtelen nőtt, gyenge volt a háta és gerincproblémái voltak. Aki pedig ezért nem lehetett katona, az fizikai, emelő munkát se végezhet. Tehát hiba volt felvenni a postára ilyen munkakörbe, de a munkavállalónak is tudnia kellett volna. Mindenesetre a kártérítést megkapta.

Még egy példa, fogászat, szintén 20 év távlatából bizonyítottam be egy foglalkoztatásból fakadó betegséget. Egy fogtechnikus hölgy folyton náthás volt, nem értette, hogy miért van megfázva, miért nincs jól. A fogcsiszolási technológiát áttekintve, kiderült, hogy az az anyag, amit a munka során használtak, illetve ahogyan használták, az nem volt helyes. A por, amit a munkája során belélegzett, lerakódhatott tüdejében és szilikózist okozott. A munkahelye visszaigazolta, hogy fiatalon 5 évet ott dolgozott és csak 20 évvel később jöttek elő a tünetek, nátha, megfázás, sorozatos tüdőgyulladások.

A munkahelyi biztonság és egészségmegőrzés érdekében mit üzenne a munkavállalóknak és a munkáltatóknak?

Összességében azt üzenném a munkáltatóknak, hogy próbáljanak meg olyan munkahelyet, munkakörnyezetet teremteni, ahol ők is szívesen dolgoznának és a dolgozóból a lehető legjobbat hozza ki.

A munkavállalónak pedig tartsa rendben a munkahelyét, és ha észrevesz egy-egy hibát, hiányosságot, akkor szóljon, és a munkáltató pedig javítsa ki!

Mindig figyelmeztetni kell a munkavállalót és a munkáltatót is, hogy mi lesz a következménye, mondjuk egy elrepedt ülőlappal rendelkező szék esetében vagy kiszakad a munkavállaló harisnyája, vagy a lába törik el, és azt már a munkáltatónak kell fizetni. A figyelmeztetés mindkét oldal számára igaz, és nem mindig egyszerre, mert akkor egy heves vita alakulhat ki. Külön kell beszélni azzal, aki elszenvedheti a sérelmet és a tapasztalatokat összegyűjtve menni a munkáltatóhoz, hogy igenis változtasson!

Ön szerint, egy ilyen Európai Uniós projekt, mint a GINOP-534 konstrukció, hogyan segíti elő a munkavédelem ügyét az érintett ágazatban?

A munkavédelmi kiadványok, tananyag készítése és kiosztása az egy nagyon jó ötlet, de az az utolsó fázisa a felvilágosításnak.

Úgy kell külső szakemberként megközelíteni, felmérni egy-egy cég munkavédelmi helyzetét, mintha egy tréninget tartanánk. Külön a munkavállalónak, külön a vezetőségnek, hogy hogyan javítaná a helyszínt, ha külön vannak, elmondják. Együtt sajnos kevésbé nyíltak.

Tapasztalatom az, hogy érdemes előbb a vezetést megkérdezni, azért mert a vezetés elmondja, hogy mit akar, és akkor a dolgozókhoz már úgy lehet menni, hogy hallottam, ezt és ezt ők szeretnék bevezetni. Ebben az esetben a munkások még jobban megnyílnak.

Egy ilyen EU-s projekt egyébként szerintem az anyagi forrásokban segíthet még, hogy egy-egy kutatás ne az anyagiak miatt akadjon el, hogy újabb szakembereket lehessen bevonni, az ő véleményeiket megismerni és beépíteni.

Közeledünk az ünnepekhez, amely kiemelt szezon szinte minden szektorban. A határidők szabta nyomás ránehezedik az iparági munkaadók és munkavállalók vállára. Ki tudna emelni olyan stresszkezelő módszert/javaslatot/technikát, amely segítség lehet az iparági munkaadóknak és munkavállalóknak?

A pszichoszociális kockázatoknak van egy alapja, mégpedig a munkakörülmények milyensége. Ha egy zajos munkahelyen, üzemben dolgozik valaki, akkor 2 órán belül olyan ideges, feszült lesz, hogy arra nincsenek szavak. Ezért szükséges például zajvédő fültokot viselni.

A postánál a kézbesítők munkája nagyon stresszes, ugyanis a munkakörnyezetükben olyan veszélyfaktorok találhatók, mint a harapós kutyák, a veszélyes, rosszindulatú ügyfelek és a figyelmetlen gépjárművel közlekedők.

Logisztikai központok esetében nem szoktak például arra gondolni, hogy a targonca mennyire stresszes tud lenni. Egyszer egy magas raktár kockázatait mértem fel, ahol önvezető targoncát alkalmaztak és általában a munkanapok végén, a raktároszlopok végén mindig ütközött valakivel. Ha érthetőbben van feltűntetve a targonca útvonala, akkor lehet ezek a balesetek elkerülhetők lettek volna.

A stresszhelyzetek megelőzését egyébként azzal kell indítani, hogy felmérjük a munkavállaló jó helyen dolgozik-e, jól érzi-e magát, és szereti-e az, amit csinál, ha ez a három megvan, akkor lehet eredményes egy vállalat.

Az én szempontom az, hogy megelőzni a betegséget úgy, hogy a dolgozót is meggyőzni arról, hogy az neki jó, és a vezetőnek is a megelőzés éri meg jobban, mint egy kártérítéses baleset.

A projekt hivatalos honlapján, a későbbiekben további hasznos információkat talál: http://www.postaesfutarbiztonsag.hu/

infoblokk kedv final CMYK  ESZA thumbnail

Rólunk

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége meghatározó, véleményformáló, szakmai érdekképviselet.

kozlekedesi konferencia 2019 336x280

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

ADATVÉDELEM

SiteFace Kft.

ITD Informatika Zrt.

Informatikai üzemeltetőnk:
ITD Informatika logo vektor horizontal feher 01

Hírlevél