szechenyi 2020

Híreink

A szállítási és raktározási szektorban is növekszik az igény az olyan korszerű informatikai megoldások iránt, amelyek a megrendelői igények hatékony kielégítését segítve növelik az ágazat vállalkozásainak versenyképességét.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével a Modern Vállalkozások Programjának keretében hívta szakmai párbeszédre az iparág meghatározó szereplőit 2019. március 7-én.

A Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! projekt célja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások innovatív szemléletének és naprakész üzleti tudásának növelése, az IKT eszközök és alkalmazások készségszintű, professzionális használatának, a vállalkozások elektronikus gazdaságba való beilleszkedésének javítása. A program és a kapcsolódó finanszírozási lehetőségek életre hívásának indoka, hogy a digitális átalakulás, az Ipar 4.0 előretörése már gyakorlatilag minden iparágban érzékelhető hatással bír, üzleti modelleket módosít, átalakítja a vállalati folyamatokat. A versengő cégek közül azok járnak jól, amelyek hamarabb felismerték a változtatás szükségességét.

A budapesti fórumot megnyitó Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Minisztériumi kezdeményezésre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban már két éve elérhetőek a mikro-, kis- és középvállalkozásokat a digitális megoldások bevezetésére és alkalmazására ösztönző pályázatok. E konstrukciókból mostanáig mintegy 1600 cég igényelt támogatást, amelyet közel felük már meg is kapott 7,6 milliárd forint értékben.” Hozzátette, hogy a kamarai partnerekkel közösen a Modern Vállalkozások Program szolgáltatásainak kiterjesztését tervezik a közép-magyarországi régióra.

Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára kiemelte: a kamara országos hálózatának segítségével mindent megtesz annak érdekében, hogy az összes érintett vállalkozáshoz eljussanak, és a logisztikai szektor cégeit is digitális fejlesztésekre, a pályázatokon való részvételre bátorítsák. A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a már eddig is több mint tízezer kis- és középvállalkozást segítő Modern Vállalkozások Programjának szolgáltatásai 2021 májusáig biztosan elérhetőek lesznek a vidéki régiókban.

A szállítási és logisztikai ágazat vállalkozásainak, versenyképességük megtartása érdekében, mindenképpen alkalmazkodniuk kell a digitálisan fejlődő világhoz. Ezt a felismerést erősíti a szakmai szereplők által meghirdetett Nemzeti Logisztikai Összefogás is, amely kiemelten kezeli a digitális technológiák terjesztését és alkalmazását.

(ITM Kommunikáció)

A legfrissebb „Top 100 a logisztikában” ranglista szerint a Dachser szállítmányozási és logisztikai szolgáltató vállalat egy lépéssel feljebb lépett a német piacon, így jelenleg a harmadik legmagasabb árbevétellel rendelkező logisztikai vállalat. A szárazföldi gyűjtőszállítmányozás szegmensben pedig a Dachser továbbra is szilárdan tartja első helyét.

Az ellátásilánc-szolgáltatásokkal foglalkozó alkalmazott kutatási központ, a Fraunhofer Institut, a DVZ ipari folyóirattal, valamint a Német Logisztikai Egyesülettel karöltve a legjobb 100 európai logisztikai szolgáltató vállalatról szóló jelentésében festett képet a 100 legmagasabb bevétellel rendelkező német logisztikai vállalatról.

Az ez évi jelentés szerint – a DVZ előzetes bejelentése alapján – a Dachser a Kühne + Nagel logisztikai és szállítmányozási vállalatot előzte meg a rangsorban, így foglalva el a harmadik helyet. Az első és a második helyeken a Deutsche Post DHL, valamint a Deutsche Bahn állnak.

Az összetett rangsorban a tanulmány 64,4 milliárd Euróra hozza ki a top 100 logisztikai vállalatok 2017-es jövedelmét, az együttműködéseket, valamint a konszolidált bevételeket leszámítva (ez a szám 2015-ben 60,6 milliárd Euró volt). Mindez azt mutatja, hogy a logisztikai szektor évente mintegy 6,3 %-kal növekedett az elmúlt két évben. Ha csak a tíz legmagasabb árbevétellel rendelkező logisztikai vállalatot tekintjük, a Dachsert is beleértve, a tanulmány kimutatja, hogy a kombinált bevétel 2017-ben mintegy 34,4 milliárd Eurót tett ki. Ez 1,9 milliárd Euróval meghaladja a 2015-es jelentésben szereplő értéket. Mindez azt jelenti, hogy ez a tíz cég olyan növekedést tapasztalt, ami valamivel nagyobb volt a logisztikai volumen általános növekedésénél.

Az 1995 óta minden évben publikált „Top 100 a logisztikában” jelentés a legrészletesebb tanulmány a német és az európai logisztikai piacon. Magában foglalja a legnagyobb német logisztikai vállalatokat, valamint további 28 európai országot, illetve német és európai logisztikai piaci kategóriák rangsorait.

Forrás: Dachser

A Prologis, Inc., a világ vezető logisztikai ingatlanvállalata a mai napon bejelentette, hogy 2,4 hektárnyi telket vásárolt meg a kiemelten keresett prágai logisztikai ingatlanpiacon.

A terület Csehország fő közlekedési útvonala, a D1 autópálya mentén helyezkedik el. A Prologisnak jelenleg három, összesen 238 000 négyzetméteres, 99 százalékos kihasználtsággal működő parkja van a D1 autópálya mentén, Prága közelében. A fejlesztések lezárultával a helyszín a Prologis Park Prague D1 Ostredek nevet veszi fel.

Az új park első, 10 000 négyzetméter alapterületű épületének fejlesztése várhatóan 2019 közepén kezdődik. Az ingatlan kialakítása a legkorszerűbb, általános sztenderdeket meghaladó fenntarthatósági megoldásokkal valósul meg, mint például a LED világítás, az irodaterület fűtésrendszerének napenergiával történő melegítése, a közműhasználat online, okos mérőórán keresztüli nyomonkövetése, a vastagabb hő- és tetőszigetelés kialakítása, valamint a 370 négyzetméterre növelt rakodóterület. Az új épületet BREEAM Very Good akkreditációra terjesztik fel.

„Az új telek megvásárlásával az ügyfelek magas minőségű, modern logisztikai területek iránti fokozott keresletét elégítjük ki e prémium helyszínen” - mondja Martin Baláž, a Prologis csehországi és szlovákiai ügyvezetője. „Az új, magas minőségű és energiahatékony épület a Prologis kiváló üzemeltetési szolgáltatásaival kiegészülve zavartalan üzleti működést biztosít ügyfeleink számára.”

A Prologis Park Prague D1 Ostredek közvetlenül a D1 autópálya 34. kijárata mellett található. A park kiváló elhelyezkedésének köszönhetően Prága központja 30 perc alatt, további jelentős népességközpontok, mint Brno és Ostrava, 1,5 és 3,5 óra alatt elérhetők a helyszínről. A területről könnyen megközelíthetők a szlovák, osztrák, magyar és lengyel piacok egyaránt.

A Prologis több mint 1,1 millió négyzetméternyi logisztikai és ipari területével Csehország egyik vezető logisztikai ingatlanszolgáltatója (2018. december 31-i adatok alapján).

Forrás: Prologis 

Budapest, 2019. február 19., kedd (MTI) - A Rail Cargo Hungaria (RHC) részéről évi 3,6 millió tonna áru fuvarozását, a vállalat éves szállításának 12-14 százalékát érintő megállapodás született az ukrán vasútvállalattal - közölte az RHC kedden az MTI-vel.

Korábbi közleményük szerint az Ukrzaliznica (UZ) az RHC ajánlatát elfogadva február végéig meghosszabbította a 2018-ra egyeztetett, határforgalmi tevékenységgel kapcsolatos költségek közös alkalmazását, az év elején bejelentett 50 százalékos áremelést pedig 10-15 százalékkal mérsékelték. Utóbbi a különböző költségtényezők közül csak a vontatási díjra vonatkozik. A határforgalmi díjat több tényező befolyásolja, ezért a módosítás összességében értendő, mértéke az egyes fuvarok közlekedtetésétől függ - írták.

Megállapodtak a szakmai kérdések jelentős részében is, így az ukrán vasútvállalat a beszállítók és a tranzitban fuvarozók számára bevezetett korlátozásokat az RCH partnereire vonatkozóan azonnal és teljes körűen feloldotta.

Az átmeneti csökkenés után a forgalom rendeződött, a küldemények folyamatosan érkeznek az RHC-hoz, így a stratégiai fontosságú üzemek nyersanyagellátása is biztosított. A díjak emelése nem kerülhető el, a záhonyi határátmenet versenyképessége azonban nem sérül más határátkelőkkel szemben - olvasható a közleményben.

MTI

Previous Next

Nem csoda, hogy az európai logisztikai ingatlanpiac bővülése 2018-ban is tovább folytatódott. A tavalyi újabb erős évnek bizonyult: erőteljes volt a kereslet, negatív rekordot döntött az üresedési ráta, és megkezdődött a bérleti díjak régóta várt növekedése. 2019 elején egyre több aggály merült fel a tőkepiac változékonyságát, illetve az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségeknek, valamint a Brexitnek a globális GDP-re gyakorolt esetleges hatását illetően. Annak ellenére, hogy a logisztikai ingatlanpiac a 2018-as évet erősen zárta, a növekvő aggályok az év elején ismét elkerülhetetlenül vezetnek a kérdéshez: mit várhatunk 2019-ben?

Először is: az európai logisztikai ingatlanpiacok jelentős lendületet vettek 2018-ban, ami a további bővülés esélyét vetíti előre 2019-re is.

Európa egészét tekintve a nettó tényleges bérleti díjak mintegy 4,5%- kal nőttek 2018-ban, és hasonló fellendülésre számíthatunk 2019-ben is – ez az eddigi legmagasabb érték a századforduló óta, amikor a valódi pán-európai logisztikai ingatlanpiac egyáltalán kialakult. 2018-hoz hasonlóan a bérleti díjak növekedése a tartós mérsékelt bővülést követően várhatóan ismét elsősorban a kontinentális piacokon – többek között Lengyelországban, Németországban, Franciaországban, Csehországban és Olaszországban – jelentkezik. Bár az elmúlt néhány évben is előfordult, hogy egyes régiókban nőttek a bérleti díjak, 2019-ben a kontinentális piacok túlnyomó részén a bérleti díjak jelentős emelkedése várható.

Másodszor: egyszerre több tényező erősíti a piacok további bővülését.

A piaci alapok erősek, a bérlői várakozások pozitívak, a kereslet élénk, a kínálat fegyelmezett, kevés a rendelkezésre álló építési telek és rekord alacsony az üresedési ráta. A kereslet várhatóan továbbra is erőteljes marad, és előreláthatólag fennmarad a bérelhető alapterületek alacsony aránya Európában.(1) A változás az e-kereskedelem és a Last Touch® térnyerésének köszönhetően az elkövetkező években várhatóan tovább gyorsul. Másodszor: a bérleti díjak a korábbi viszonyítási alapokhoz és a pótlási költségekhez képest a legtöbb piacon még mindig alacsonynak számítanak. Csak a bérleti díjak emelkedése alapozhatja meg az új építkezéseket. Harmadszor: az emelkedő építési költségek és telekárak hatására nőnek a pótlási költségek, ami hatással van a fejlesztési hajlandóságra és a piacok nagy részén felfelé hajtja a bérleti díjakat.

Harmadszor: a növekedés átterjedt a kontinensre.

A 2018-ban indult trend értelmében a bővülés az Egyesült Királyságból átterjed a kontinensre. Három-öt évvel ezelőtt az Egyesült Királyság volt az európai növekedés elsődleges helyszíne. A Brexittel kapcsolatos bizonytalanság dacára egészséges kereslet mutatkozik ezen a piacon, és alacsony az üresedési ráta. A kontinensen a bővülő piacok két típusát fgyelhetjük meg. Az egyik: a bérleti díjak erőteljesen emelkednek egyes érett piacokon (pl. München, Dél-Hollandia, Göteborg, Prága). Ezeken a piacokon a korábban elkezdődött növekedés előreláthatólag 2019-ben is folytatódik. A piacok másik típusába tartozó régiók – többek között Párizs, Varsó, Szilézia és Milánó – a bérleti díj-ciklus korai szakaszát élik meg. A bérleti díjak emelkedése ezeken a piacokon alacsony bázisról indul, és így a kedvező piaci feltételeknek köszönhetően 2019-ben jelentős potenciált tartogat. Ezeknek a piacoknak a nagy részén már 2018-ban is jelentős bővülés ment végbe.

Növekvő nyugtalanság.

A tőkepiaci változékonyság, a kereskedelmi feszültségek és a Brexit hatással lehetnek a gazdaság egészének és végső soron az európai logisztikai piacnak a fejlődésére. Azonban az európai piacot strukturális keresleti tényezők pl. az ellátási láncok átalakulása és a növekvő alkalmazási szintek hajtják előre. Ezek a strukturális tényezők az elmúlt évtized folyamán nagyrészt izolálták ezeket a kockázatokat; ez a trend már hosszabb ideje megfigyelhető. 2007 óta az európai logisztikai ingatlanpiac 75%-kal bővült, miközben a gazdaság 10%-os bővülést produkált.

logisztikai ingatlanok

 

A logisztikai ágazat növekedése előreláthatólag nem áll meg 2019-ben.

Különféle strukturális tényezők, köztük az e-kereskedelem, az urbanizáció és az ellátási lánc átalakulása várhatóan az intézményi logisztikai ingatlanok iránti kereslet bővülését eredményezik a gazdasági ciklus bármely szakaszában. A strukturális változásokkal párhuzamosan az ügyfelek pontosan mérlegelik, hogy a hálózat teljes költségén belül mekkora súlyt képviselnek a szállítással, az ingatlannal és a munkaerővel kapcsolatos költségek – a hosszú távra tervező ügyfelek előszeretettel alkalmazzák ezt a legjobb gyakorlatot. Az ellátási lánc optimalizálása gyakran foghíjbeépített logisztikai ingatlanok kihasználását igényli a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatások színvonalának növelése és a költségek csökkentése érdekében. Ez összességében pozitív fejlemény az ingatlanpiac szempontjából, amely az ellátási lánc teljes költségének mindössze 5%-át teszi ki. A Prologis Research által nemrégiben készített tanulmány kimutatta, hogy a szállítási és munkaerő-költségek terén elért minden 1%-nyi megtakarítás a logisztikai ingatlanok után fzetendő bérleti díj 15-20%-ának felel meg. Ennek megfelelően a kereskedelmi ingatlant költségtényező helyett joggal tekinthetjük értékteremtő tényezőnek. Tőkepiaci szempontból az alacsonyabb kapitalizációs ráta és elsődleges megtérülési követelmények módosítják a fejlesztési egyenletet, azaz a bérleti díjak emelkedését ösztönzik. A fentiekben felsorolt tényezők az építési telkek – különösen foghíjbeépített helyszínek esetén – csökkenő arányával párosulva hosszú távon ösztönzik a piac bővülését.

Összefoglalva: 2019-ben erőteljes bővülésre számíthatunk.

Bár az európai logisztikai piacokon – különösen a városi foghíjbeépített területek esetén – előreláthatólag a bérleti díjak emelkedése ösztönzi a bővülést, a politikai vagy gazdasági kockázatok megzavarhatják az előrejelzéseket. A piaci körülmények továbbra is kedvezők, a jó kilátásokat különösen a strukturális keresleti tényezők támasztják alá. A 2018-as bővülést követően a folytatódó urbanizációnak, az e-kereskedelem térnyerésének és a Last Touch® iránti keresletnek köszönhetően az európai logisztikai ingatlanpiac lendülete várhatóan 2019-ben is töretlen marad.

Forrás: Prologis

35 százalékkal nőtt a kínai áruk kezeléséből származó vámbevétel tavaly

A Magyarországra érkező kínai áruforgalomnak köszönhetően jelentősen nőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elvégzett vámeljárások, és az ebből befolyó vámbevételek összege 2018-ban – hangzott el a 10. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián, Herceghalmon.  A kínai termékeket érintő vámeljárások száma tavaly – az év első kilenc hónapjának adatai alapján – kilenc százalékkal emelkedett, az ebből befolyó vámbevételek összege pedig közel 35 százalékkal nőtt. Kovácsics Iván, a kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztos a konferencián hangsúlyozta, hogy a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom vámkezelése gyorsan megtörténhessen.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 2019. január 31-és február 1. között tízedik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferenciát. A rendezvény fókuszában a logisztikai iparág versenyképessége, a digitalizáció és a modern logisztikai megoldások állnak.

Az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a Kína és Magyarország közötti export-import forgalom. A Kínából Magyarországra behozott áruk értéke 2017-ben 200 milliárd forinttal bővült, és már közel 1460 milliárd forintot tett ki, míg az exportforgalom 735 milliárd forintra nőtt. Mára az Európai Unió legfontosabb harmadik országbeli külkereskedelmi partnere is Kína, az kínai behozatal a teljes EU import közel 25 százalékát teszi ki. Az unióba legnagyobb volumenben gépipari termékek érkeznek, de textiltermékek aránya is eléri 10 százalékot.

Az elmúlt évben érdemben nőtt az Európai Unióba érkező, és Magyarországon közösségi szabadforgalomba helyezett kínai áru volumene, amely elsősorban a vámkezeléshez kapcsolódó tevékenységeken – munkahely és infrastruktúra-használati díj – keresztül jelentős költségvetési többletbevételt jelent. A kínai termékeket érintő vámeljárások száma 2018-ban (az első kilenc hónap adatai alapján) kilenc százalékkal, 174 ezerről 191 ezerre, az ebből származó vámbevétel pedig 34, 7 százalékkal, 22,2 milliárd forintról 34 milliárd forintra nőtt. A kínai áruk vámkezeléséből származó bevétel tavaly már az összes vámbevétel közel hat százalékát tette ki – mondta el a konferencián Kovácsics Iván. A kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a növekvő forgalomban fontos szerepet játszik a magyar vámkezelés, amelynek jó a megítélése. Hozzátette, hogy Magyarország is érdekelt az „Egy övezet, egy út” sikerében, és szeretne részesülni a növekvő forgalomból. A miniszteri biztos elmondta, hogy becslések szerint 2027-re napi 321 konténer fog közlekedni az új selyemúton, és stratégiai cél, hogy Magyarországra is hetente legalább öt irányvonat érkezzen.  

Ebben kulcsszerepe lehet a magyar vámkezelés hatékonyságának: kritikus pont a vámeljárások számának folyamatos növekedése – elsősorban az e-kereskedelem miatt – ha ezt nem tudjuk kezelni, akkor nem fog rajtunk keresztül menni az árui, hanem más útvonalat keres magának – hangsúlyozta Kovácsics Iván. Kifejtette, abban az esetben, ha az áru nem akad fenn a kockázati értékelésen, egy átlagos vámeljárás hossza ma mindössze 23 perc.  Amennyiben azonban kétség merül fel az áruval kapcsolatban, akkor azt manuális vizsgálat alá vetik, ami hosszabb, olykor hónapokig tartó folyamat.  A problémát elsősorban az alacsony vámértékű, kockázatos áruk – ruházati termékek, lábbelik - kezelése jelenti, ezért a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom (különös tekintettel az e-kereskedelemben beérkező áruk) vámkezelése gyorsan és kulturáltan megtörténhessen.

Látványosan nőhet a magyar cégek bevétele

Amennyiben a Távol-Keletről az Európai Unióba irányuló konténeres áruk nemcsak áthaladnak Magyarországon, hanem itt is vámolják el őket – azaz léptetik be hivatalosan az uniós piacra –, akkor a folyamatban résztvevő logisztikai szereplők jelentős, konténerenként mintegy 180-280 ezer forint plusz bevételre tehetnek szert – véli a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége. Fülöp Zsolt a Szövetség elnöke szerint, ha az egész folyamatot, háztól-házig magyarországi adózású logisztikai szolgáltatók szervezik, akkor ez az összeg még nagyobb – útiránytól és célállomástól függően – konténerenként akár 880 -1.700 ezer forint is lehet. (Még abban az esetben is, ha az adott áru vámmentesen érkezik az országba. Ha pedig az érkező áruk utáni vámfizetése is Magyarországon történik, akkor ezek a jövedelmek sokkal nagyobbak is lehetnek.)

A konferencián Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára is kiemelte, a magyar kormány arra törekszik, hogy az Európai Unióba irányuló kínai konténeres áruforgalom minél nagyobb része érkezzen Magyarországra, és az árukat itt helyezzék közösségi szabadforgalomba. Ahhoz, hogy a vonatok ezt az útirányt válasszák, meg kell teremteni a szükséges feltételeit – tette hozá az államtitkár. 

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

ADATVÉDELEM

SiteFace Kft.

ITD Informatika Zrt.

Informatikai üzemeltetőnk:
ITD Informatika logo vektor horizontal feher 01

Hírlevél