szechenyi 2020

Híreink

Budapest, 2019. február 19., kedd (MTI) - A Rail Cargo Hungaria (RHC) részéről évi 3,6 millió tonna áru fuvarozását, a vállalat éves szállításának 12-14 százalékát érintő megállapodás született az ukrán vasútvállalattal - közölte az RHC kedden az MTI-vel.

Korábbi közleményük szerint az Ukrzaliznica (UZ) az RHC ajánlatát elfogadva február végéig meghosszabbította a 2018-ra egyeztetett, határforgalmi tevékenységgel kapcsolatos költségek közös alkalmazását, az év elején bejelentett 50 százalékos áremelést pedig 10-15 százalékkal mérsékelték. Utóbbi a különböző költségtényezők közül csak a vontatási díjra vonatkozik. A határforgalmi díjat több tényező befolyásolja, ezért a módosítás összességében értendő, mértéke az egyes fuvarok közlekedtetésétől függ - írták.

Megállapodtak a szakmai kérdések jelentős részében is, így az ukrán vasútvállalat a beszállítók és a tranzitban fuvarozók számára bevezetett korlátozásokat az RCH partnereire vonatkozóan azonnal és teljes körűen feloldotta.

Az átmeneti csökkenés után a forgalom rendeződött, a küldemények folyamatosan érkeznek az RHC-hoz, így a stratégiai fontosságú üzemek nyersanyagellátása is biztosított. A díjak emelése nem kerülhető el, a záhonyi határátmenet versenyképessége azonban nem sérül más határátkelőkkel szemben - olvasható a közleményben.

MTI

Previous Next

Nem csoda, hogy az európai logisztikai ingatlanpiac bővülése 2018-ban is tovább folytatódott. A tavalyi újabb erős évnek bizonyult: erőteljes volt a kereslet, negatív rekordot döntött az üresedési ráta, és megkezdődött a bérleti díjak régóta várt növekedése. 2019 elején egyre több aggály merült fel a tőkepiac változékonyságát, illetve az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségeknek, valamint a Brexitnek a globális GDP-re gyakorolt esetleges hatását illetően. Annak ellenére, hogy a logisztikai ingatlanpiac a 2018-as évet erősen zárta, a növekvő aggályok az év elején ismét elkerülhetetlenül vezetnek a kérdéshez: mit várhatunk 2019-ben?

Először is: az európai logisztikai ingatlanpiacok jelentős lendületet vettek 2018-ban, ami a további bővülés esélyét vetíti előre 2019-re is.

Európa egészét tekintve a nettó tényleges bérleti díjak mintegy 4,5%- kal nőttek 2018-ban, és hasonló fellendülésre számíthatunk 2019-ben is – ez az eddigi legmagasabb érték a századforduló óta, amikor a valódi pán-európai logisztikai ingatlanpiac egyáltalán kialakult. 2018-hoz hasonlóan a bérleti díjak növekedése a tartós mérsékelt bővülést követően várhatóan ismét elsősorban a kontinentális piacokon – többek között Lengyelországban, Németországban, Franciaországban, Csehországban és Olaszországban – jelentkezik. Bár az elmúlt néhány évben is előfordult, hogy egyes régiókban nőttek a bérleti díjak, 2019-ben a kontinentális piacok túlnyomó részén a bérleti díjak jelentős emelkedése várható.

Másodszor: egyszerre több tényező erősíti a piacok további bővülését.

A piaci alapok erősek, a bérlői várakozások pozitívak, a kereslet élénk, a kínálat fegyelmezett, kevés a rendelkezésre álló építési telek és rekord alacsony az üresedési ráta. A kereslet várhatóan továbbra is erőteljes marad, és előreláthatólag fennmarad a bérelhető alapterületek alacsony aránya Európában.(1) A változás az e-kereskedelem és a Last Touch® térnyerésének köszönhetően az elkövetkező években várhatóan tovább gyorsul. Másodszor: a bérleti díjak a korábbi viszonyítási alapokhoz és a pótlási költségekhez képest a legtöbb piacon még mindig alacsonynak számítanak. Csak a bérleti díjak emelkedése alapozhatja meg az új építkezéseket. Harmadszor: az emelkedő építési költségek és telekárak hatására nőnek a pótlási költségek, ami hatással van a fejlesztési hajlandóságra és a piacok nagy részén felfelé hajtja a bérleti díjakat.

Harmadszor: a növekedés átterjedt a kontinensre.

A 2018-ban indult trend értelmében a bővülés az Egyesült Királyságból átterjed a kontinensre. Három-öt évvel ezelőtt az Egyesült Királyság volt az európai növekedés elsődleges helyszíne. A Brexittel kapcsolatos bizonytalanság dacára egészséges kereslet mutatkozik ezen a piacon, és alacsony az üresedési ráta. A kontinensen a bővülő piacok két típusát fgyelhetjük meg. Az egyik: a bérleti díjak erőteljesen emelkednek egyes érett piacokon (pl. München, Dél-Hollandia, Göteborg, Prága). Ezeken a piacokon a korábban elkezdődött növekedés előreláthatólag 2019-ben is folytatódik. A piacok másik típusába tartozó régiók – többek között Párizs, Varsó, Szilézia és Milánó – a bérleti díj-ciklus korai szakaszát élik meg. A bérleti díjak emelkedése ezeken a piacokon alacsony bázisról indul, és így a kedvező piaci feltételeknek köszönhetően 2019-ben jelentős potenciált tartogat. Ezeknek a piacoknak a nagy részén már 2018-ban is jelentős bővülés ment végbe.

Növekvő nyugtalanság.

A tőkepiaci változékonyság, a kereskedelmi feszültségek és a Brexit hatással lehetnek a gazdaság egészének és végső soron az európai logisztikai piacnak a fejlődésére. Azonban az európai piacot strukturális keresleti tényezők pl. az ellátási láncok átalakulása és a növekvő alkalmazási szintek hajtják előre. Ezek a strukturális tényezők az elmúlt évtized folyamán nagyrészt izolálták ezeket a kockázatokat; ez a trend már hosszabb ideje megfigyelhető. 2007 óta az európai logisztikai ingatlanpiac 75%-kal bővült, miközben a gazdaság 10%-os bővülést produkált.

logisztikai ingatlanok

 

A logisztikai ágazat növekedése előreláthatólag nem áll meg 2019-ben.

Különféle strukturális tényezők, köztük az e-kereskedelem, az urbanizáció és az ellátási lánc átalakulása várhatóan az intézményi logisztikai ingatlanok iránti kereslet bővülését eredményezik a gazdasági ciklus bármely szakaszában. A strukturális változásokkal párhuzamosan az ügyfelek pontosan mérlegelik, hogy a hálózat teljes költségén belül mekkora súlyt képviselnek a szállítással, az ingatlannal és a munkaerővel kapcsolatos költségek – a hosszú távra tervező ügyfelek előszeretettel alkalmazzák ezt a legjobb gyakorlatot. Az ellátási lánc optimalizálása gyakran foghíjbeépített logisztikai ingatlanok kihasználását igényli a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatások színvonalának növelése és a költségek csökkentése érdekében. Ez összességében pozitív fejlemény az ingatlanpiac szempontjából, amely az ellátási lánc teljes költségének mindössze 5%-át teszi ki. A Prologis Research által nemrégiben készített tanulmány kimutatta, hogy a szállítási és munkaerő-költségek terén elért minden 1%-nyi megtakarítás a logisztikai ingatlanok után fzetendő bérleti díj 15-20%-ának felel meg. Ennek megfelelően a kereskedelmi ingatlant költségtényező helyett joggal tekinthetjük értékteremtő tényezőnek. Tőkepiaci szempontból az alacsonyabb kapitalizációs ráta és elsődleges megtérülési követelmények módosítják a fejlesztési egyenletet, azaz a bérleti díjak emelkedését ösztönzik. A fentiekben felsorolt tényezők az építési telkek – különösen foghíjbeépített helyszínek esetén – csökkenő arányával párosulva hosszú távon ösztönzik a piac bővülését.

Összefoglalva: 2019-ben erőteljes bővülésre számíthatunk.

Bár az európai logisztikai piacokon – különösen a városi foghíjbeépített területek esetén – előreláthatólag a bérleti díjak emelkedése ösztönzi a bővülést, a politikai vagy gazdasági kockázatok megzavarhatják az előrejelzéseket. A piaci körülmények továbbra is kedvezők, a jó kilátásokat különösen a strukturális keresleti tényezők támasztják alá. A 2018-as bővülést követően a folytatódó urbanizációnak, az e-kereskedelem térnyerésének és a Last Touch® iránti keresletnek köszönhetően az európai logisztikai ingatlanpiac lendülete várhatóan 2019-ben is töretlen marad.

Forrás: Prologis

35 százalékkal nőtt a kínai áruk kezeléséből származó vámbevétel tavaly

A Magyarországra érkező kínai áruforgalomnak köszönhetően jelentősen nőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elvégzett vámeljárások, és az ebből befolyó vámbevételek összege 2018-ban – hangzott el a 10. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián, Herceghalmon.  A kínai termékeket érintő vámeljárások száma tavaly – az év első kilenc hónapjának adatai alapján – kilenc százalékkal emelkedett, az ebből befolyó vámbevételek összege pedig közel 35 százalékkal nőtt. Kovácsics Iván, a kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztos a konferencián hangsúlyozta, hogy a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom vámkezelése gyorsan megtörténhessen.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 2019. január 31-és február 1. között tízedik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferenciát. A rendezvény fókuszában a logisztikai iparág versenyképessége, a digitalizáció és a modern logisztikai megoldások állnak.

Az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a Kína és Magyarország közötti export-import forgalom. A Kínából Magyarországra behozott áruk értéke 2017-ben 200 milliárd forinttal bővült, és már közel 1460 milliárd forintot tett ki, míg az exportforgalom 735 milliárd forintra nőtt. Mára az Európai Unió legfontosabb harmadik országbeli külkereskedelmi partnere is Kína, az kínai behozatal a teljes EU import közel 25 százalékát teszi ki. Az unióba legnagyobb volumenben gépipari termékek érkeznek, de textiltermékek aránya is eléri 10 százalékot.

Az elmúlt évben érdemben nőtt az Európai Unióba érkező, és Magyarországon közösségi szabadforgalomba helyezett kínai áru volumene, amely elsősorban a vámkezeléshez kapcsolódó tevékenységeken – munkahely és infrastruktúra-használati díj – keresztül jelentős költségvetési többletbevételt jelent. A kínai termékeket érintő vámeljárások száma 2018-ban (az első kilenc hónap adatai alapján) kilenc százalékkal, 174 ezerről 191 ezerre, az ebből származó vámbevétel pedig 34, 7 százalékkal, 22,2 milliárd forintról 34 milliárd forintra nőtt. A kínai áruk vámkezeléséből származó bevétel tavaly már az összes vámbevétel közel hat százalékát tette ki – mondta el a konferencián Kovácsics Iván. A kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a növekvő forgalomban fontos szerepet játszik a magyar vámkezelés, amelynek jó a megítélése. Hozzátette, hogy Magyarország is érdekelt az „Egy övezet, egy út” sikerében, és szeretne részesülni a növekvő forgalomból. A miniszteri biztos elmondta, hogy becslések szerint 2027-re napi 321 konténer fog közlekedni az új selyemúton, és stratégiai cél, hogy Magyarországra is hetente legalább öt irányvonat érkezzen.  

Ebben kulcsszerepe lehet a magyar vámkezelés hatékonyságának: kritikus pont a vámeljárások számának folyamatos növekedése – elsősorban az e-kereskedelem miatt – ha ezt nem tudjuk kezelni, akkor nem fog rajtunk keresztül menni az árui, hanem más útvonalat keres magának – hangsúlyozta Kovácsics Iván. Kifejtette, abban az esetben, ha az áru nem akad fenn a kockázati értékelésen, egy átlagos vámeljárás hossza ma mindössze 23 perc.  Amennyiben azonban kétség merül fel az áruval kapcsolatban, akkor azt manuális vizsgálat alá vetik, ami hosszabb, olykor hónapokig tartó folyamat.  A problémát elsősorban az alacsony vámértékű, kockázatos áruk – ruházati termékek, lábbelik - kezelése jelenti, ezért a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom (különös tekintettel az e-kereskedelemben beérkező áruk) vámkezelése gyorsan és kulturáltan megtörténhessen.

Látványosan nőhet a magyar cégek bevétele

Amennyiben a Távol-Keletről az Európai Unióba irányuló konténeres áruk nemcsak áthaladnak Magyarországon, hanem itt is vámolják el őket – azaz léptetik be hivatalosan az uniós piacra –, akkor a folyamatban résztvevő logisztikai szereplők jelentős, konténerenként mintegy 180-280 ezer forint plusz bevételre tehetnek szert – véli a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége. Fülöp Zsolt a Szövetség elnöke szerint, ha az egész folyamatot, háztól-házig magyarországi adózású logisztikai szolgáltatók szervezik, akkor ez az összeg még nagyobb – útiránytól és célállomástól függően – konténerenként akár 880 -1.700 ezer forint is lehet. (Még abban az esetben is, ha az adott áru vámmentesen érkezik az országba. Ha pedig az érkező áruk utáni vámfizetése is Magyarországon történik, akkor ezek a jövedelmek sokkal nagyobbak is lehetnek.)

A konferencián Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára is kiemelte, a magyar kormány arra törekszik, hogy az Európai Unióba irányuló kínai konténeres áruforgalom minél nagyobb része érkezzen Magyarországra, és az árukat itt helyezzék közösségi szabadforgalomba. Ahhoz, hogy a vonatok ezt az útirányt válasszák, meg kell teremteni a szükséges feltételeit – tette hozá az államtitkár. 

Tizenhét munkacsoportot hozott létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium a logisztikai ágazat problémáinak megoldása érdekében azt követően, hogy tavaly novemberben az iparág meghatározó szereplői átfogó helyzetértékelést nyújtottak be a Magyar Kormánynak – hangzott el a 10. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián, Herceghalmon. A rendezvényen Pomázi Gyula iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormány kész együttműködni a szakmai szereplőkkel, de akkor tudja egy ágazat problémáit hatékonyan kezelni, ha az adott iparág projekt és programszinten is meg tudja fogalmazni a legfontosabb kihívásait – ahogy ezt a logisztikai ágazat is tette. A logisztikai szakma szereplői úgy látják az iparág versenyképessége érdekében elsősorban a munkaerőhiány kezelése és szakképzés fejlesztése, valamint infrastrukturális beruházások szükségesek.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 2019. január 31-és február 1. között tízedik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferenciát. A rendezvény fókuszában a logisztikai iparág versenyképessége, a digitalizáció és a modern logisztikai megoldások állnak.

A vasúti árufuvarozás legnagyobb problémája a második világháború óta, hogy nincsenek kifejezetten az árufuvarozást érintő infrastruktúra beruházások – hangsúlyozta a konferencián Kovács Imre. A Rail Cargo Hungária Zrt. vezérigazgatója hozzátette, „Most sok beruházás van, és bízunk benne, hogy ez segíti majd a vasúti árufuvarozást, de a fejlesztések ideje alatt a sok vágányzár és korlátozás egyben kiszámíthatatlanná is teszi azt. A vasúti ágazat másik égető problémája a munkaerőhiány, nincs mozdonyvezető, ezért át kell alakítani az oktatási rendszert.

Több mint 30 milliárd forintnyi kikötői beruházás történt az elmúlt években, és a digitalizáció területén is nyugat-európai színvonalúak a magyar kikötők – mondta Szalma Béla. A Magyar Dunai Kikötők Szövetségének elnöke szerint viszont a vízi fuvarozásban hatalmas problémát jelent a dunai vízállás: tavaly az év ötven százalékában 1,6 méter alatti volt a hajózhatóság a folyón, ami azt jelentette, hogy egy ezer tonnás hajóra mindössze 300 tonna árut tudtak rakodni. Megoldást kell találni arra, hogy legalább két és fél méteres merüléssel lehessen a Dunán egész évben hajózni. „Ez stratégiai kérdés, amely az ivóvízellátástól kezdve a paksi atomerőműig szerteágazó terülteket érint” – mondta Szalma Béla.

Korábban nem látott párbeszéd alakult ki az államigazgatásban dolgozó szakemberek és a szakmai szereplők között, hogy átvizsgálják a közúti fuvarozás legégetőbb problémáit – mondta Dittel Gábor. A Nit Hungary főtitkára kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tavaly novemberben a Nemzeti Logisztikai Összefogás szervezetei által benyújtott ágazati helyzetértékelést követően 17 munkacsoportot hozott létre a dokumentumban szereplő problémás területek áttekintésére. A főtitkár szerint nemzetközi viszonylatban jól áll a magyar árufuvarozás, de a Mobilitás Csomag és a Brexit nagy bizonytalanságot jelent a közúti fuvarozók számára. „Ha a Mobilitási Csomagot bármilyen összetételben elfogadják, akkor a harmadik országbeli fuvarozók olyan versenyelőnyhöz jutnak, mert rájuk nem fog vonatkozni a szabályrendszer”- emelte ki Dittel Gábor. A főtitkár szerint a piacvédelem területén komoly előrelépések történtek, a magyar hatóságok hozzáállása megváltozott azzal, hogy önálló csoportot hoztak létre a külföldi fuvarozók ellenőrzése érdekében. 

Fülöp Zsolt az MLSZKSZ elnöke kiemelte a logisztikai szakma összefogását és a kormány támogatását, egyben reményét fejezte ki, hogy a logisztikához kapcsolódó társszakmáknál is létrejönnek ezek a munkacsoportok.   

A vámszakma feledésbe merült az uniós csatlakozásunkat követően, most, hogy elkezdtük felfedezni, jöttünk rá, hogy elfelejtettünk szakembereket képezni – mondta Sipos László. A Magyar Vámügyi Szövetség elnöke szerint a szakképzett munkaerőnek fontos szerepe van a vámeljárásokban, mert egy hiba sokkal nagyobb károkat tud okozni, mint amennyi előnyt jelent egy jól elvégzett vámkezelés. A vámszakma ugyanakkor kilábalt a legmélyebb gödörből, most fontos lenne, hogy a szakma civil, illetve államigazgatási szférában dolgozó szakemberei együttműködjenek annak érdekében, hogy hatni tudjanak a vámeljárásokat meghatározó nemzetközi szabályozási folyamatokra. 

A logisztikai ágazat akkor lesz sikeres, ha megérti, hogy a jövőben az ágazatok közötti együttműködés lesz az legfontosabb kihívás – hangsúlyozta Pomázi Gyula. Az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár szerint, ha megértjük, mit akarnak a vevők, hogyan alakulnak át a vevői értékláncok, akkor van kitörési pont. Kifejtette, hogy a kormányzattal való együttműködés iránya a program- és projektalapúság. Ha meg tudja fogalmazni egy ágazat a problémáit – legyen szó beruházási, képzési, vagy kompetencia problémákról -, akkor a kormányzat tudja azokat kezelni. De mindenképpen javaslatcsomagok kellenek, mert az egyes ágazatok között forrásverseny van. „Ha egy szakma jól tudja megfogalmazni ezeket az igényeket, akkor meg tudja nyerni a forrásokért folyó versenyt” – tette hozzá Pomázi Gyula.

A Prologis, Inc., a világ vezető logisztikai ingatlanvállalata a mai napon közzétette európai tevékenységének 2018. negyedik negyedévi és éves eredményeit.

Működési eredmények

A vállalat 205.059 négyzetméternyi területre kötött új bérleti szerződést és 385.501 négyzetméternyi bérleti szerződést hosszabbított meg. 2018-ban a bérleti szerződések összesen 3,06 millió négyzetmétert tettek ki, amely egy várt csökkenés volt.

Kiemelkedő új bérleti szerződések a negyedik negyedévben:

  • 20.150 négyzetméter a Maurice Ward Group számára a Prologis Park Pilsen II területén (Csehország)
  • 25.707 négyzetméter az ID Logistics számára a Prologis Park Clesud területén (Franciaország)
  • 21.869 négyzetméter a Transport International Transmec számára (Isle D’Abeau, Franciaország)
  • 15.986 négyzetméter a Picnic számára a Prologis Park Eemhaven területén (Hollandia)
  • 10.339 négyzetméter egy autóipari óriás számára a Prologis Park Munich Neufahrn területén (Németország)

dji 0662 large

Prologis Park Brno, Csehország

„Jelenlegi portfóliónk minden eddiginél erősebb” – mondja Ben Bannatyne, a Prologis Europe elnöke. „A kereslet egészséges, többéves értékesítési programunkat a tervezettnél előbb sikerült lezárnunk, az ebből befolyó összegből pedig újabb fejlesztéseket indítottunk. A továbbiakban a bérleti díjak emelkedéséből, valamint a vállalatunk méretéből fakadó számtalan előnyt hasznosítjuk, ennek részeként ügyfeleink kiszolgálása, problémás ügyeik megoldása kiemelt figyelmet kap, hogy kapcsolatunkat még szorosabbra fűzzük velük.”

Tőkebevonás

A vállalat a negyedik negyedévben 12, összesen 287.783 négyzetméternyi fejlesztést indított el Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Szlovákiában és az Egyesült Királyság területén, melyek 31,1 százaléka build-to-suit, 68,9 százaléka spekulatív jellegű volt.

2018-ban a Prologis 15 build-to-suit és 22 spekulatív projektet indított el, összesen 918.076 négyzetméteren, amelynek 47,6 százaléka már előzetesen bérbeadásra került. A negyedév megkezdett fejlesztései között a következőket említhetjük:

  • 49.700 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Dirft III területén (Egyesült Királyság)
  • 39.400 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Brno területén (Csehország)
  • 30.176 négyzetméter BTS bővítés a Prologis Park Tilburg területén (Hollandia)
  • 22.084 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Siziano területén (Olaszország)

dji 0662 large

Prologis Park Pilsen II, Czech Republic

„A negyedik negyedévet az egészséges kínálat és az azonnali, erős kereslet összhangja jellemezte. Mindez a továbbra is alacsony üresedési rátával együtt a spekulatív épületek számának rendszerezetettebb növekedését eredményezte.” – teszi hozzá Ben Bannatyne. „A piaci feltételek továbbra is kedvezők, a változatos és széles körű kereslet pedig kiegyensúlyozott kínálattal egészül ki. A nettó működési bevétel nagysága szerint a német, holland, cseh, olasz, spanyol, magyar és svéd piacok tekinthetők a legerősebbeknek.”

További tevékenység

A Prologis hat, összesen 105.367 négyzetméternyi épületet vásárolt Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban, valamint hat, összesen 218.323 négyzetméter alapterületű telket Csehországban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában. A vállalat 2018 során összesen 157.663 négyzetméternyi épületet és 1,7 millió négyzetméternyi telket vásárolt.

A Prologis 57, összesen 1,06 millió négyzetméternyi épületet értékesített Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban, továbbá kilenc, összesen 780.698 négyzetméter alapterületű telket adott el Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon és Lengyelországban. 2018-ban összesen 1,75 millió négyzetméternyi épület értékesítése és 1,38 millió négyzetméternyi telek eladása valósult meg.

A negyedév végén a vállalat konszolidált alapon vagy konszolidálatlan vegyesvállalatokon keresztül összesen 16,3 millió négyzetméter ingatlant és fejlesztési projektet birtokolt részben vagy egészben Európában.

A pilóta nélküli légijárművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van

Egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma, tavaly tizenhárom repülőgép személyzete jelezte a HungaroControl légiforgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek közelében - közölte a HungaroControl Zrt. pénteken az MTI-vel.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a pilóta nélküli légijárművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van.

Az egyik legkirívóbb eset Magyarországon tavaly novemberben történt, amikor egy érkező járat pilótája azt jelezte a HungaroControl irányítónak, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a repülőgép alatt - ismertették.

A társaság minden alkalommal megtette a szükséges intézkedéseket, továbbá megkezdte egy olyan felderítőrendszer beszerzését, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni - közölte a vállalat. A beruházásról részletesen később adnak tájékoztatást.

A közleményben felidézték, legutóbb a London-Heathrow-i repülőtéren függesztették fel a forgalmat drónészlelés miatt. Korábban, ugyancsak Nagy-Britanniában a gatwicki futópályát zárták le másfél napra.

Forrás: MTI/HungaroControl

Rólunk

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége meghatározó, véleményformáló, szakmai érdekképviselet.

kozlekedesi konferencia 2019 336x280

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

ADATVÉDELEM

SiteFace Kft.

ITD Informatika Zrt.

Informatikai üzemeltetőnk:
ITD Informatika logo vektor horizontal feher 01

Hírlevél