szechenyi 2020

Híreink

A munkavédelem fontossága!

interjú Potykiewicz Tamással a Magyar Posta korábbi HR igazgatójával

A GINOP 5.3.4-16-2018-00039 kódszámú és „Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatokban foglalkoztatottak részére” című Európai Uniós projekt kapcsán a munkavédelem fontosságát és a feladatok megfelelő szervezését hangsúlyozta Potykiewicz Tamás, aki 10 éven át dolgozott a Magyar Postánál, mint humán erőforrás gazdálkodási igazgató.

Jelenleg hol dolgozik, és milyen pozíciót tölt be munkahelyén?

A Munkástanácsok Országos Szövetségénél (MOSZ) több projektben vettem részt: a Jogpontok.hu projekt Dél-dunántúli és Nyugat-dunántúli régiók projektvezetőjeként és a jelenlegi projekt szakmai megvalósítójaként. A projektek mellett a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), Menedzsment és Vállalatgazdálkodási Tanszéken, mint külső óraadó, emberi erőforrás ismereteket tanítok.

Mióta foglalkozik munkavédelemmel? Milyen végzettséggel, tapasztalatokkal rendelkezik e téren?

1989 óta foglalkozom emberi erőforrás ügyekkel. 1989-től 1993-ig a Csőszerelőipari Vállalatnak voltam a személyügyi igazgatója és ott hozzám tartozott többek között a szakképzés is. Működtettünk egy szakképzési intézetet, amelyen belül volt a munkavédelmi képzés is.

Ezután egy kis kitérővel a Chinoin Rt.-hez kerültem, mint humánerőforrás adminisztrációs vezető. A Chinoin akkor már a francia Sanofi többségi tulajdonában volt, így a gyógyszeripar szigorú munkavédelmi rendszerei mellett megismerkedhettem a multinacionális nagyvállalat működésével is. A vegyiparban, így különösen a gyógyszeriparban a munkavédelem egészen különleges feltételeknek kell, hogy megfeleljen. A különböző tevékenységekhez speciális szakképesítés és fokozott üzem egészségügyi és balesetvédelmi felkészítés szükséges. A gyógyszeripari munkavállalók sokszor extrém munkakörülmények között, fokozott expozíciós kitettségek mellett végzik a munkájukat. Egészségük megóvása érdekében kimagasló munkavédelmi szolgáltatásokat kell működtetni, melyekben nem csak a munka- és védőeszközök biztosítása, a biztonságos munkakörülmények állandó fejlesztése, a rendszeres üzem egészségügyi vizsgálatok megszervezése, hanem az egészségvédelmi képzések és munkavédelmi oktatások rendszere is döntő szerepet kap. Feladataim között, így a professzionális munkavédelmi szervezet HR oldali támogatása, valamint a szakszervezetek munkavédelmi funkciójának,- a Kollektív szerződésen keresztül történő - segítése is szerepelt.

2000-ben munkahelyet váltottam és humánerőforrás gazdálkodási igazgatóként a Magyar Posta Zrt-nél folytattam a munkámat. Szervezetileg hozzám tartoztak az élőmunka költségek, úgy, mint a bérek, a személyi jellegű költségek, a létszámtervezés és a munkaügyi kapcsolatok rendszere. A közvetlen törzskaromhoz tartozott a stratégiai üzemegészségügy és munkavédelem. Ez alapvetően a szabályozási és irányítási munkák összességét jelentette, úgy, mint pl. a Postai Munkavédelmi Szabályzat (PMVSZ) kidolgozását, valamint egyeztetését és elfogadtatását a munkavállalói és munkaadói képviselőkkel. Az MP Zrt. üzem egészségügyi rendszerének működtetése és az egészségügyi szolgáltatókkal történő szerződéskötések ugyancsak a törzskari irányítási feladataim közé tartozott

A 2000-es években az MP Zrt. még közel 44 ezres létszámmal működött, hatalmas élőmunka igényes területei voltak, jellemzően nehéz fizikai munkát végző munkatársakkal. Elég csak megemlíteni azokat a kézbesítőket, akik a postai küldeményeket az időjárási körülményekkel és minden más nehézségekkel dacolva nap, mint nap eljuttatják a címzetteknek. Ugyancsak nagy fizikai és stressz terhelésnek voltak kitéve a feldolgozásban dolgozók és a gépjárművezetők. A munka és egészségvédelmi feladatok, így hatványozódva jelentek meg a területemen és akkor még nem is említettem a munka-, a védő- és a formaruha naponta megjelenő problémáit.

Miért kezdte el a munkavédelem érdekelni? Mi volt az a pont az életében, ami ebbe az irányba terelte?

Az első találkozásom a munkavédelemmel az a pillanat volt, amikor még a Csőszerelőipari Vállaltnál műszaki előkészítő és művezető voltam. Nagy építkezések (Hilton Szálló, Hotel Intercontinental, Skála Metro) résztvevőjeként naponta találkoztam balesetveszélyes körülményekkel. Az ilyen helyzetekben nekem egyrészt munkavédelmi oktatást kellett tartani, másrészt harcolni kellett a generálkivitelezővel a biztonságosabb munkaterület kialakításáért

Eddigi karrierem során, amilyen munkákat végeztem, az mindig emberekkel volt összefüggésben. Alapvetően műszaki ember vagyok - a BME Gépészmérnöki karán műszaki tanárként végeztem - mindig is a humán ismeretek vonzáskörében éltem, az oktatást és képzést tartottam elsődlegesnek. A pályám kezdetén ez még nem volt világos, de a korszerű HR ezt nevezi többek között az emberi erőforrások fejlesztésének. A Csőszerelőipari Vállaltnál 1989-ben kineveztek a Személyzeti Osztály vezetőjévé, aztán amikor a vállalat átalakult részvénytársasággá, akkor lettem én a személyügyi és munkaerő-fejlesztési igazgatója annak a csapatnak. A későbbiek során a munkavédelemmel összefüggő ismereteimet és tapasztalataimat nemzetközi szinten is kamatoztathattam. 2001-től én képviseltem az MP Zrt.-t az Európai Postai Párbeszéd Bizottságban. Magyarország Európai Uniós csatlakozása után megbíztak egy új munkabizottság megalakításával és egyben vezetésével is, melynek feladata az európai posták balesetmegelőzési tapasztalatait összegyűjtve ajánlások megfogalmazása volt a postai munkáltatók és munkavállalók felé.  A munkabizottság az Accident Prevention Workgroup – vagyis balesetmegelőzési munkabizottság nevet viselte és tíz munkáltatói- és tíz munkavállalói tag volt benne, képviselve a legnagyobb európai postákat és szakszervezeteket.

A munkabizottságot 2004-2010 között vezettem és igyekeztem működése alatt a legtöbb gyakorlati hasznot kihozni belőle, mind a nemzetközi postai szintéren, mind a Magyar Posta tekintetében. 2006-ban már Budapesten rendeztünk egy két napos konferenciát, ahol ott volt a teljes európai postai munkavédelem, hogy megossza egymással tapasztalatait. 2009-ben nagy viták után a munkabizottság egy közös nyilatkozatot készített elő, melyben az európai uniós posták munkáltatói és munkavállalói együttesen határozták meg feladataikat a postai balesetek megelőzése terén. A nyilatkozat tartalmát később beemelte saját programjába az Posteurop nemzetközi postai szövetség, így annak tartalma ajánlásként nem csak az Európai Unió tagpostáihoz, hanem az összes európai postához eljutott ajánlásként

 

A korábban említett postai nagy felmérésnek mi lett a konklúziója?

A felmérést a Posta üzem egészségügyi főorvosával - aki a törzskari szervezetemben stratégiai feladatokat látott el - közösen indítottuk, mert a szakszervezeti oldalról nagy nyomás volt rajtunk, hogy korkedvezményes nyugdíjat próbáljunk kiharcolni a postásoknak.

Szívesen láttunk az előkészületeknek, mert nem csak a szakszervezeti kérést tudjuk megvalósítani, hanem végre egy reprezentatív kutatás eredményeit is felhasználva képesek leszünk új humánstratégiai célokat kitűzni a Magyar Posta Zrt. elé.

A kutatás nagymintás volt, majdnem tizenkétezer postás vett benne részt. Óriási munka volt, több mint másfél évig tartott. A szakszervezet által megfogalmazott eredményt a kutatás nem érte el, mert – bár végigjártunk minden fórumot, így az akkori Közlekedési Minisztériumot, a Munkavédelmi Főfelügyelőséget, az OEP-et stb. – nem mutatott ki olyan különleges foglalkozási megbetegedéseket, amelyek alapján a hatóságok kezdeményezték volna egyes postai munkakörök korkedvezményes lajstromozását.

Jellemzően mozgásszervi betegségek, érrendszeri és keringési problémák, a táplálkozással összefüggő egészségügyi zavarok jöttek ki, amelyek a magyar társadalomra egészségügyileg alapvetően jellemzőek voltak. A korkedvezményes nyugdíjazással összefüggő eredménytelenség ellenére a kutatásra sikerként tekintettünk, mert mégis össze tudtunk állítani egy olyan reprezentatív egészségügyi adatbázist, amelynek segítségével jobban oda lehetett koncentrálni a prevencióra. Ez egyébként később azt is jelentette, hogy többedmagunkkal és munkáltatói segítséggel megalakítottuk a Magyar Posta Egészségbiztosítási Pénztárát.

Ön szerint, egy ilyen Európai Uniós projekt, mint a GINOP-534 konstrukció, hogyan segíti elő a munkavédelem ügyét az érintett ágazatban?

Nemrég jelent meg a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának a 2018 I-III. negyedévi ellenőrzési jelentése, mely alapján, egyet kell, értsek a liganet.hu weboldalon közölt címmel: ”A munkavédelmi szabályok betartása nem jellemző”. A Munkavédelmi Főosztály jelentése alapján 2018 1-9 hónapjában 154 db bejelentett munkabalesetből 67 db volt halálos. Én halkan kérdezem; hány munkabalesetet nem jelentettek be? Amit én látok, hogy a munkavédelmet hajlamosak elhanyagolni egyes cégek, pedig a munkavédelemre fordított költségek nem mérhetők a munkavállalók egészségéhez, és főleg az életéhez. Ugyanakkor a munkabiztonságra fordított befektetés olcsóbb, mint a bírság. A munkavédelmi szervezetet ugyan felállítják, de nem adnak neki olyan hatáskört, amellyel érdemben tudna tenni érte vagy ellene. Vannak vállalkozások ahol a munkabiztonsági feladatokat rendészeti feladatként kezelik. Egyes munkáltatók esetében a munkabalesetek megtörténte után, a munkavédelmi jegyzőkönyvek fel vétele helyett, inkább a dolgozók kiszorítása jellemző a jogaik érvényesítéséből. Tehát ez a „nehogy rossz legyen rólam a kép” attitűd, vagy egy átgondolatlan vélt költségcsökkentés sokszor háttérbe szorítja a valódi munkavédelmi kötelezettségek teljesítését. A pályázat ezen sokat tudna segíteni. Az információk eljuttatásával, tananyagok, szakmai kiadványok vagy akár egy ilyen interjún keresztül is.

Hogyan lehetne valahogy ezen változtatni, valahogy kiállni, - akár a pályázat segítségével - a dolgozók mellett, és a prevenciót népszerűsíteni?

A legfontosabb az, hogy tudjanak róla. Tehát, hogy van ilyen lehetőségük. Azt gondolom, hogy egy ilyen projektnek az lenne a feladata, hogy minél szélesebb körben hirdesse a munkavédelem fontosságát! Ennek egyik eszköze lehet a kutatás és eredményeinek közzététele.

Fontos lenne figyelembe venni, hogy az alsóbb szintű munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetők, valamint a munkahelyeken dolgozók tudják a legjobban, hogy milyen munkahelyi baleseteknek lehetnek kitéve, és mit tehetnek ennek megelőzésére. Tennének is érte, de hát ők a szervezeti struktúra alján helyezkednek el. Nem nagyon tudnak mit csinálni. Fontos lenne nekik is lehetőséget biztosítani, hogy bele tudjanak szólni, név nélkül, ismeretlenül.

Közeledünk az ünnepekhez, amely kiemelt szezon a postai, raktározási ágazatban, a szolgáltatás igénye ebben az időszakban meghaladja az átlagos értékeket. A határidők nyomása ránehezedik az iparági munkaadók és munkavállalók vállára. Ki tudna emelni olyan stresszkezelő módszert/javaslatot/technikát, amely segítség lehet az iparági munkaadók és munkavállalók számára?

A stressz kapcsán egy 2013-as postai esettanulmány (melyet Dr. Grónai Éva főorvos készített) kimutatta, hogy a vizsgát munkavállalók - jellemzően kézbesítők - átlagos stressz szintje közepes 35% volt. A dolgozók 30%-a az ún. „A” pszichológiai csoportba tartoztak. Náluk a stressz hatására könnyebben alakulhatnak ki ún. pszichoszomatikus betegségek, úgy, mint magas vérnyomás, infarktus, cukorbetegség, fekély, depresszió stb. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a stressz kialakulásához bizonyos pszichoszomatikus expozíciók is nagyban hozzájárulhatnak, melyeket főleg szervezeti szinten lehet keresni.

Sok problémát megoldhat, ha a munkáltató törekszik legújabb technológiák alkalmazására. Tehát, ha én innovatív technológiát tudok alkalmazni, azok már önmagában megóvnak bizonyos veszélyhelyzetektől és munkabalesetektől. Azonban ne mentsük fel a munkavállalót se, van neki is dolga abban, hogy megóvja, saját egészségét! Legyen tisztában a munkájával járó veszélyekkel, használja a munkáltató által biztosított védőfelszerelést, tartsa be a technológiai folyamatokat és munkautasításokat. Legyen tehát tisztában jogaival, de tegyen eleget kötelességeinek a balesetmentes munkavégzés érdekében. A projektben dolgozók számára már az is kézzelfogható eredménynek fog számítani, ha a munkavédelmi-munkabiztonsági ismeretek és feladatok nagyobb hangsúllyal jelennének meg a jövőben mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon.

A projekt hivatalos honlapján a későbbiekben további hasznos információkat talál: http://www.postaesfutarbiztonsag.hu/

infoblokk kedv final CMYK  ESZA

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

ADATVÉDELEM

SiteFace Kft.

ITD Informatika Zrt.

Informatikai üzemeltetőnk:
ITD Informatika logo vektor horizontal feher 01

Hírlevél