szechenyi 2020

Híreink

35 százalékkal nőtt a kínai áruk kezeléséből származó vámbevétel tavaly

A Magyarországra érkező kínai áruforgalomnak köszönhetően jelentősen nőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elvégzett vámeljárások, és az ebből befolyó vámbevételek összege 2018-ban – hangzott el a 10. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián, Herceghalmon.  A kínai termékeket érintő vámeljárások száma tavaly – az év első kilenc hónapjának adatai alapján – kilenc százalékkal emelkedett, az ebből befolyó vámbevételek összege pedig közel 35 százalékkal nőtt. Kovácsics Iván, a kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztos a konferencián hangsúlyozta, hogy a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom vámkezelése gyorsan megtörténhessen.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 2019. január 31-és február 1. között tízedik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferenciát. A rendezvény fókuszában a logisztikai iparág versenyképessége, a digitalizáció és a modern logisztikai megoldások állnak.

Az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a Kína és Magyarország közötti export-import forgalom. A Kínából Magyarországra behozott áruk értéke 2017-ben 200 milliárd forinttal bővült, és már közel 1460 milliárd forintot tett ki, míg az exportforgalom 735 milliárd forintra nőtt. Mára az Európai Unió legfontosabb harmadik országbeli külkereskedelmi partnere is Kína, az kínai behozatal a teljes EU import közel 25 százalékát teszi ki. Az unióba legnagyobb volumenben gépipari termékek érkeznek, de textiltermékek aránya is eléri 10 százalékot.

Az elmúlt évben érdemben nőtt az Európai Unióba érkező, és Magyarországon közösségi szabadforgalomba helyezett kínai áru volumene, amely elsősorban a vámkezeléshez kapcsolódó tevékenységeken – munkahely és infrastruktúra-használati díj – keresztül jelentős költségvetési többletbevételt jelent. A kínai termékeket érintő vámeljárások száma 2018-ban (az első kilenc hónap adatai alapján) kilenc százalékkal, 174 ezerről 191 ezerre, az ebből származó vámbevétel pedig 34, 7 százalékkal, 22,2 milliárd forintról 34 milliárd forintra nőtt. A kínai áruk vámkezeléséből származó bevétel tavaly már az összes vámbevétel közel hat százalékát tette ki – mondta el a konferencián Kovácsics Iván. A kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a növekvő forgalomban fontos szerepet játszik a magyar vámkezelés, amelynek jó a megítélése. Hozzátette, hogy Magyarország is érdekelt az „Egy övezet, egy út” sikerében, és szeretne részesülni a növekvő forgalomból. A miniszteri biztos elmondta, hogy becslések szerint 2027-re napi 321 konténer fog közlekedni az új selyemúton, és stratégiai cél, hogy Magyarországra is hetente legalább öt irányvonat érkezzen.  

Ebben kulcsszerepe lehet a magyar vámkezelés hatékonyságának: kritikus pont a vámeljárások számának folyamatos növekedése – elsősorban az e-kereskedelem miatt – ha ezt nem tudjuk kezelni, akkor nem fog rajtunk keresztül menni az árui, hanem más útvonalat keres magának – hangsúlyozta Kovácsics Iván. Kifejtette, abban az esetben, ha az áru nem akad fenn a kockázati értékelésen, egy átlagos vámeljárás hossza ma mindössze 23 perc.  Amennyiben azonban kétség merül fel az áruval kapcsolatban, akkor azt manuális vizsgálat alá vetik, ami hosszabb, olykor hónapokig tartó folyamat.  A problémát elsősorban az alacsony vámértékű, kockázatos áruk – ruházati termékek, lábbelik - kezelése jelenti, ezért a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom (különös tekintettel az e-kereskedelemben beérkező áruk) vámkezelése gyorsan és kulturáltan megtörténhessen.

Látványosan nőhet a magyar cégek bevétele

Amennyiben a Távol-Keletről az Európai Unióba irányuló konténeres áruk nemcsak áthaladnak Magyarországon, hanem itt is vámolják el őket – azaz léptetik be hivatalosan az uniós piacra –, akkor a folyamatban résztvevő logisztikai szereplők jelentős, konténerenként mintegy 180-280 ezer forint plusz bevételre tehetnek szert – véli a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége. Fülöp Zsolt a Szövetség elnöke szerint, ha az egész folyamatot, háztól-házig magyarországi adózású logisztikai szolgáltatók szervezik, akkor ez az összeg még nagyobb – útiránytól és célállomástól függően – konténerenként akár 880 -1.700 ezer forint is lehet. (Még abban az esetben is, ha az adott áru vámmentesen érkezik az országba. Ha pedig az érkező áruk utáni vámfizetése is Magyarországon történik, akkor ezek a jövedelmek sokkal nagyobbak is lehetnek.)

A konferencián Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára is kiemelte, a magyar kormány arra törekszik, hogy az Európai Unióba irányuló kínai konténeres áruforgalom minél nagyobb része érkezzen Magyarországra, és az árukat itt helyezzék közösségi szabadforgalomba. Ahhoz, hogy a vonatok ezt az útirányt válasszák, meg kell teremteni a szükséges feltételeit – tette hozá az államtitkár. 

Tizenhét munkacsoportot hozott létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium a logisztikai ágazat problémáinak megoldása érdekében azt követően, hogy tavaly novemberben az iparág meghatározó szereplői átfogó helyzetértékelést nyújtottak be a Magyar Kormánynak – hangzott el a 10. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián, Herceghalmon. A rendezvényen Pomázi Gyula iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormány kész együttműködni a szakmai szereplőkkel, de akkor tudja egy ágazat problémáit hatékonyan kezelni, ha az adott iparág projekt és programszinten is meg tudja fogalmazni a legfontosabb kihívásait – ahogy ezt a logisztikai ágazat is tette. A logisztikai szakma szereplői úgy látják az iparág versenyképessége érdekében elsősorban a munkaerőhiány kezelése és szakképzés fejlesztése, valamint infrastrukturális beruházások szükségesek.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 2019. január 31-és február 1. között tízedik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferenciát. A rendezvény fókuszában a logisztikai iparág versenyképessége, a digitalizáció és a modern logisztikai megoldások állnak.

A vasúti árufuvarozás legnagyobb problémája a második világháború óta, hogy nincsenek kifejezetten az árufuvarozást érintő infrastruktúra beruházások – hangsúlyozta a konferencián Kovács Imre. A Rail Cargo Hungária Zrt. vezérigazgatója hozzátette, „Most sok beruházás van, és bízunk benne, hogy ez segíti majd a vasúti árufuvarozást, de a fejlesztések ideje alatt a sok vágányzár és korlátozás egyben kiszámíthatatlanná is teszi azt. A vasúti ágazat másik égető problémája a munkaerőhiány, nincs mozdonyvezető, ezért át kell alakítani az oktatási rendszert.

Több mint 30 milliárd forintnyi kikötői beruházás történt az elmúlt években, és a digitalizáció területén is nyugat-európai színvonalúak a magyar kikötők – mondta Szalma Béla. A Magyar Dunai Kikötők Szövetségének elnöke szerint viszont a vízi fuvarozásban hatalmas problémát jelent a dunai vízállás: tavaly az év ötven százalékában 1,6 méter alatti volt a hajózhatóság a folyón, ami azt jelentette, hogy egy ezer tonnás hajóra mindössze 300 tonna árut tudtak rakodni. Megoldást kell találni arra, hogy legalább két és fél méteres merüléssel lehessen a Dunán egész évben hajózni. „Ez stratégiai kérdés, amely az ivóvízellátástól kezdve a paksi atomerőműig szerteágazó terülteket érint” – mondta Szalma Béla.

Korábban nem látott párbeszéd alakult ki az államigazgatásban dolgozó szakemberek és a szakmai szereplők között, hogy átvizsgálják a közúti fuvarozás legégetőbb problémáit – mondta Dittel Gábor. A Nit Hungary főtitkára kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tavaly novemberben a Nemzeti Logisztikai Összefogás szervezetei által benyújtott ágazati helyzetértékelést követően 17 munkacsoportot hozott létre a dokumentumban szereplő problémás területek áttekintésére. A főtitkár szerint nemzetközi viszonylatban jól áll a magyar árufuvarozás, de a Mobilitás Csomag és a Brexit nagy bizonytalanságot jelent a közúti fuvarozók számára. „Ha a Mobilitási Csomagot bármilyen összetételben elfogadják, akkor a harmadik országbeli fuvarozók olyan versenyelőnyhöz jutnak, mert rájuk nem fog vonatkozni a szabályrendszer”- emelte ki Dittel Gábor. A főtitkár szerint a piacvédelem területén komoly előrelépések történtek, a magyar hatóságok hozzáállása megváltozott azzal, hogy önálló csoportot hoztak létre a külföldi fuvarozók ellenőrzése érdekében. 

Fülöp Zsolt az MLSZKSZ elnöke kiemelte a logisztikai szakma összefogását és a kormány támogatását, egyben reményét fejezte ki, hogy a logisztikához kapcsolódó társszakmáknál is létrejönnek ezek a munkacsoportok.   

A vámszakma feledésbe merült az uniós csatlakozásunkat követően, most, hogy elkezdtük felfedezni, jöttünk rá, hogy elfelejtettünk szakembereket képezni – mondta Sipos László. A Magyar Vámügyi Szövetség elnöke szerint a szakképzett munkaerőnek fontos szerepe van a vámeljárásokban, mert egy hiba sokkal nagyobb károkat tud okozni, mint amennyi előnyt jelent egy jól elvégzett vámkezelés. A vámszakma ugyanakkor kilábalt a legmélyebb gödörből, most fontos lenne, hogy a szakma civil, illetve államigazgatási szférában dolgozó szakemberei együttműködjenek annak érdekében, hogy hatni tudjanak a vámeljárásokat meghatározó nemzetközi szabályozási folyamatokra. 

A logisztikai ágazat akkor lesz sikeres, ha megérti, hogy a jövőben az ágazatok közötti együttműködés lesz az legfontosabb kihívás – hangsúlyozta Pomázi Gyula. Az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár szerint, ha megértjük, mit akarnak a vevők, hogyan alakulnak át a vevői értékláncok, akkor van kitörési pont. Kifejtette, hogy a kormányzattal való együttműködés iránya a program- és projektalapúság. Ha meg tudja fogalmazni egy ágazat a problémáit – legyen szó beruházási, képzési, vagy kompetencia problémákról -, akkor a kormányzat tudja azokat kezelni. De mindenképpen javaslatcsomagok kellenek, mert az egyes ágazatok között forrásverseny van. „Ha egy szakma jól tudja megfogalmazni ezeket az igényeket, akkor meg tudja nyerni a forrásokért folyó versenyt” – tette hozzá Pomázi Gyula.

A Prologis, Inc., a világ vezető logisztikai ingatlanvállalata a mai napon közzétette európai tevékenységének 2018. negyedik negyedévi és éves eredményeit.

Működési eredmények

A vállalat 205.059 négyzetméternyi területre kötött új bérleti szerződést és 385.501 négyzetméternyi bérleti szerződést hosszabbított meg. 2018-ban a bérleti szerződések összesen 3,06 millió négyzetmétert tettek ki, amely egy várt csökkenés volt.

Kiemelkedő új bérleti szerződések a negyedik negyedévben:

  • 20.150 négyzetméter a Maurice Ward Group számára a Prologis Park Pilsen II területén (Csehország)
  • 25.707 négyzetméter az ID Logistics számára a Prologis Park Clesud területén (Franciaország)
  • 21.869 négyzetméter a Transport International Transmec számára (Isle D’Abeau, Franciaország)
  • 15.986 négyzetméter a Picnic számára a Prologis Park Eemhaven területén (Hollandia)
  • 10.339 négyzetméter egy autóipari óriás számára a Prologis Park Munich Neufahrn területén (Németország)

dji 0662 large

Prologis Park Brno, Csehország

„Jelenlegi portfóliónk minden eddiginél erősebb” – mondja Ben Bannatyne, a Prologis Europe elnöke. „A kereslet egészséges, többéves értékesítési programunkat a tervezettnél előbb sikerült lezárnunk, az ebből befolyó összegből pedig újabb fejlesztéseket indítottunk. A továbbiakban a bérleti díjak emelkedéséből, valamint a vállalatunk méretéből fakadó számtalan előnyt hasznosítjuk, ennek részeként ügyfeleink kiszolgálása, problémás ügyeik megoldása kiemelt figyelmet kap, hogy kapcsolatunkat még szorosabbra fűzzük velük.”

Tőkebevonás

A vállalat a negyedik negyedévben 12, összesen 287.783 négyzetméternyi fejlesztést indított el Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Szlovákiában és az Egyesült Királyság területén, melyek 31,1 százaléka build-to-suit, 68,9 százaléka spekulatív jellegű volt.

2018-ban a Prologis 15 build-to-suit és 22 spekulatív projektet indított el, összesen 918.076 négyzetméteren, amelynek 47,6 százaléka már előzetesen bérbeadásra került. A negyedév megkezdett fejlesztései között a következőket említhetjük:

  • 49.700 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Dirft III területén (Egyesült Királyság)
  • 39.400 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Brno területén (Csehország)
  • 30.176 négyzetméter BTS bővítés a Prologis Park Tilburg területén (Hollandia)
  • 22.084 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Siziano területén (Olaszország)

dji 0662 large

Prologis Park Pilsen II, Czech Republic

„A negyedik negyedévet az egészséges kínálat és az azonnali, erős kereslet összhangja jellemezte. Mindez a továbbra is alacsony üresedési rátával együtt a spekulatív épületek számának rendszerezetettebb növekedését eredményezte.” – teszi hozzá Ben Bannatyne. „A piaci feltételek továbbra is kedvezők, a változatos és széles körű kereslet pedig kiegyensúlyozott kínálattal egészül ki. A nettó működési bevétel nagysága szerint a német, holland, cseh, olasz, spanyol, magyar és svéd piacok tekinthetők a legerősebbeknek.”

További tevékenység

A Prologis hat, összesen 105.367 négyzetméternyi épületet vásárolt Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban, valamint hat, összesen 218.323 négyzetméter alapterületű telket Csehországban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában. A vállalat 2018 során összesen 157.663 négyzetméternyi épületet és 1,7 millió négyzetméternyi telket vásárolt.

A Prologis 57, összesen 1,06 millió négyzetméternyi épületet értékesített Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban, továbbá kilenc, összesen 780.698 négyzetméter alapterületű telket adott el Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon és Lengyelországban. 2018-ban összesen 1,75 millió négyzetméternyi épület értékesítése és 1,38 millió négyzetméternyi telek eladása valósult meg.

A negyedév végén a vállalat konszolidált alapon vagy konszolidálatlan vegyesvállalatokon keresztül összesen 16,3 millió négyzetméter ingatlant és fejlesztési projektet birtokolt részben vagy egészben Európában.

A pilóta nélküli légijárművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van

Egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma, tavaly tizenhárom repülőgép személyzete jelezte a HungaroControl légiforgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek közelében - közölte a HungaroControl Zrt. pénteken az MTI-vel.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a pilóta nélküli légijárművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van.

Az egyik legkirívóbb eset Magyarországon tavaly novemberben történt, amikor egy érkező járat pilótája azt jelezte a HungaroControl irányítónak, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a repülőgép alatt - ismertették.

A társaság minden alkalommal megtette a szükséges intézkedéseket, továbbá megkezdte egy olyan felderítőrendszer beszerzését, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni - közölte a vállalat. A beruházásról részletesen később adnak tájékoztatást.

A közleményben felidézték, legutóbb a London-Heathrow-i repülőtéren függesztették fel a forgalmat drónészlelés miatt. Korábban, ugyancsak Nagy-Britanniában a gatwicki futópályát zárták le másfél napra.

Forrás: MTI/HungaroControl

Meghaladta a 99 százalékot a BILK Logisztikai Nyrt. kapacitásainak kihasználtsága, a társaság ezért azt ígéri, hogy folytatja a 186 ezer négyzetméteres intermodális raktárváros bővítését.

A BILK csütörtökön a dinamikus fejlesztéspolitika jelentőségét hangsúlyozta, a társaság a tavalyi eredményei közül kiemelte, hogy az év végén 7900 négyzetméternyi iroda bérlését 5 évvel meghosszabbította a használója, míg a társaság egy másik ügyfelével 18 ezer négyzetméternyi raktárkapacitás öt plusz öt évre vonatkozó, kizárólagos használatáról állapodott meg.

A társaság kiemelte, hogy 2018-ban összesen csaknem 70 ezer négyzetméter raktár és 7300 négyzetméter irodaterület használatáról született megállapodás.

A Budapesttől délre fekvő logisztikai központ októberben több mint félmilliárd forintos beruházással 3800 négyzetméteres raktárcsarnokkal bővült. Ugyanekkor jelentették be, hogy a BILK 3,5 milliárd forintból újabb 20 ezer négyzetméternyi raktár- és irodakapacitás építését készíti elő, a társaság raktárainak és irodáinak kihasználtsága akkor 98,3 százalékos volt.

Forrás:portfolio

A kétszámjegyű forgalombővülés eredményeként a 2018-as évben  mintegy 14,9 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A magyar főváros repülőtere ezzel tavaly a közép-kelet-európai régió leggyorsabban növekedő forgalmú repülőtere volt. A robusztus növekedésre alapozva a Budapest Airport hosszútávú repülőtér-fejlesztési tervei 225 milliárd forintos (700 millió eurós) beruházási összeggel számolnak, amelyet a repülőtér-üzemeltető a következő években infrastrukturális fejlesztésekre, egyebek között egy új terminálépület megvalósítására kíván fordítani.

A Budapest Airport 14 867 491 érkező és induló utast kezelt 2018-ban, mintegy 1,8 millióval többet, mint 2017-ben, ezzel 13,5%-os éves növekedési ütemet ért el. A budapesti repülőtér ezzel Közép-Kelet Európa leggyorsabban növekvő repülőterévé vált. A gépmozgások száma (felszállások és leszállások együttesen) 2018-ban csak 12%-kal, összesen 115 028-ra emelkedett, ami a járatkihasználtság további javulását is jelzi.

A Budapest Airportról 2018-ban 45 légitársaság segítségével 134 úti célt lehetett közvetlenül elérni (48 ország 121 városában) – Magyarország légi összeköttetései még soha nem voltak ennyire kiterjedtek. A tavalyi év különleges abból a szempontból is, hogy nem kevesebb, mint 4 közvetlen transzatlanti járat állt az utasok rendelkezésére a nyári szezonban (a LOT New Yorkba és Chicagóba, az Air Canada Torontóba repült, az American Airlines napi járatot üzemeltetett Philadelphia repülőterére). A LOT a téli menterendi időszakban is üzemelteti járatait, az Air Canada és az American Airlines pedig napi járatokkal tér vissza a 2019-es nyári szezonban.

Nem csak a hosszútávú járatok produkáltak várakozáson felüli eredményeket, a légiközlekedés minden szegmense jól teljesített. A Qatar Airways szélestörzsű repülőgéppel (Airbus A330) naponta repülte a Doha-Budapest útvonalat, és a csúcsszezonban további napi két keskenytörzsű repülőgépet is üzembe állított. A BUD 2018-as forgalmának közel 49%-át képviselő két légitársaság, a Wizz Air és a Ryanair is jelentős mértékben bővítette útvonalhálózatát. Az easyJet, az Aeroflot, és a Turkish Airlines ugyancsak növekvő utasforgalomról számolt be.

2019-ben az új desztinációk száma várhatóan tovább bővül. A LOT februártól naponta kétszer repül a London City repülőtérre, a Transavia nantes-i járatot nyit, a Ryanair pedig Corkba, a szardíniai Cagliariba, Bariba és Sevillába is repül 2019 nyarán, míg a China Eastern várhatóan új Sanghaj-Budapest járatot indít júniustól. A nem-schengeni forgalom részaránya 2018-ban 35%-ról 37%-ra nőtt Budapesten, így a nem-schengeni járatokat kiszolgáló B utasmóló megnyitása kifejezetten időszerű volt.

„Infrastrukturális beruházásaink az utas- és légiáru-forgalom növekedéséhez igazodnak. A tavaly átadott új, 10 000 négyzetméteres B-oldali móló jelentősen növelte nem-schengeni utasaink kényelmét,” mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette, „Új beruházások egész sorát tervezzük a repülőtéri infrastruktúra további fejlesztésére. Nem kevesebb, mint 225 milliárd forintos (700 millió eurós) beruházást tervezünk 2024-ig, aminek legfontosabb eleme egy teljesen új terminálépület megtervezése és megvalósítása lesz a jelenlegi 2. Terminál tőszomszédságában. Idén átadjuk az új, összesen 20 000 négyzetméteres Cargo City logisztikai központot, amely az eddiginél jobban szolgálja majd az exportorientált magyar gazdasági szereplők és a velük együttműködő logisztikai vállalatok igényeit.”

A Budapest Airport az elmúlt két évben jelentős belső felújításokat hajtott végre a 2A és a 2B terminál utasforgalmi és kereskedelmi területein. Az idei év első felében két újabb, világszínvonalú utasbiztonsági folyosót állítanak üzembe, lényegesen kibővülnek és korszerűsödnek az olyan utasforgalmi területek, mint amilyenek a várók, a vizesblokkok vagy a beszállókapuk környékén lévő várakozó területek.

A Budapest Airport az elmúlt 12 év során több mint 145 milliárd forintot (450 millió eurót) fordított a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér infrastruktúrájának fejlesztésére és korszerűsítésére. A legfontosabb projekt a SkyCourt, a 2A és 2B terminált összekapcsoló központi terminálépület, a hozzá tartozó korszerű utasbiztonsági ellenőrzési és poggyászkezelő rendszerek megvalósítása volt.

Forrás: BUD

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

ADATVÉDELEM

SiteFace Kft.

ITD Informatika Zrt.

Informatikai üzemeltetőnk:
ITD Informatika logo vektor horizontal feher 01

Hírlevél