szechenyi 2020

Híreink

Kapacitásbővítéshez vásárolt nagy értékű ingatlant a BILK Logisztikai Zrt., ahol 30 ezer négyzetméternyi raktárkapacitást hoznak létre.

A BILK Logisztikai Zrt. további 7,4 hektárral növelte meglévő, több mint 70 hektáros logisztikai központjának területét. A társaság vezérigazgató-helyettese, Wáberer Lívia közölte: a Magyarország egyik legnagyobb egybefüggő logisztikai raktárvárosával közvetlenül határos mező megvásárlása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nyílt elektronikus rendszerén lebonyolított aukció keretében történt. Hozzátette, hogy az adás-vételi szerződés aláírását követően megkezdődtek az ingatlan hasznosításának előkészületei.

A Wáberer György tulajdonában lévő piacvezető vállalkozás bővítésének igényét az értéknövelt logisztikai szolgáltatások iránti kereslet tartós növekedése fogalmazta meg. A valamennyi jelentős nemzetközi cél- és tranzitútvonal kereszteződése mentén lévő, az M0-ás autóútról önálló lehajtóval és közvetlen vasúti kapcsolattal rendelkező logisztikai raktárkomplexum első csarnokának alapkövét 15 évvel ezelőtt rakták le. Azóta összesen 160 000 m2 raktár- és 20 000 m2 irodakapacitás épült itt ki. A komplexumban A kategóriás  logisztikai, gyűjtő, illetve hűtött raktárcsarnokok, és ADR-minősítésű raktárak továbbá irodaépületek létesültek, amelyeket a társaság jellemzően hosszú távú szerződésekkel ad ki. A bérlők évek óta a BILK kapacitásainak 100 százalékát igénybe veszik és ezzel a logisztikai központ több mint 1000 embernek ad munkát a dél-pesti régióban. A BILK Logisztikai Zrt. árbevétele éves szinten meghaladja a 3,5 milliárd forintot.

Wáberer Lívia azt is bejelentette, hogy a központhoz csatolt területen hamarosan megkezdődnek azok az infrastrukturális beruházások, amelyek további, összesen 30 ezer m2 területű raktárcsarnok építéséhez és működtetéséhez szükségesek.

Forrás: mfor.hu

A szekszárdi Sygnus Kereskedelmi Kft. érdekkörébe tartozó Adony Logisztikai Központ Kft. tulajdonába kerülnek a felszámolás alatt álló adonyi Magtárház Kikötő Kft. vagyonelemei. Az adonyi bázis ma Magyarország legnagyobb gabonatároló kapacitásának számít. A Sygnus Kft. évente 300-400 ezer tonna gabonával kereskedik a hazai és az exportpiacon.

Zajlik az értékesítési folyamat az adonyi Magtárház Kikötő Kft. felszámolási eljárásában – tájékoztatta az agrárszektor.hu-t a felszámolást végző Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft. Az állami cég az értékesítés befejezéséről konkrétumot nem közölt, de azt hozzátette, hogy a pályázati kiírásban szereplő szerződéskötési, fizetési és birtokba adási határidők még nem zárultak le.

Az évek óta felszámolás alatt álló Magtárházat az NRN legutóbb augusztusban hirdette meg 6,1 milliárd forintos irányáron, míg a végül elfogadott nyertes ajánlat 3 057 000 000 forintól szólt. Az adonyi logisztikai telephely 450 ezer tonnás névleges gabonatároló-kapacitást, illetve több dunai kikötőállást foglal magába, így Magyarország legnagyobb gabonaraktár, illetve gabonarakodó bázisának számít.

Az adonyi vagyonelemek az Adony Logisztikai Központ Kft. tulajdonába kerülnek, amely az agrárszektor.hu értesülései szerint a szekszárdi Sygnus Kereskedelmi Kft. érdekkörébe tartozik. A Sygnus magánszemély tulajdonosai eddig Pakson is működtettek gabonatároló és -rakodó kapacitásokat, a most megvásárolt adonyi telephelyet pedig három éve a felszámolótól bérelték és üzemeltették az Adony Logisztikai Központ Kft.-n keresztül.

A gabonaforgalmazással foglalkozó Sygnus évente 300-400 ezer tonna terménnyel kereskedik, amelyet a hazai és a külpiacon értékesít. Ezzel a társaság 3-5 százalékos részesedést mondhat magáénak a magyar gabona-kereskedelmi piacon.

Az adonyi gabonaközpont még a 2002-2006 közötti szocialista kormányzás idején épült fel, de később működése ellehetetlenült az uniós gabonaintervenciós felvásárlási rendszer megszűnése miatt. Korábbi hírek szerint a beruházást az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) finanszírozta, amelynek 13 milliárd forintnyi követelése maradt fenn, a Magtárház Kft.-nél pedig összesen csaknem 16 milliárdos kötelezettség halmozódott fel.

Ennek megfelelően a társaság elsőként kirendelt felszámolója az adonyi logisztikai bázist még 15 milliárdért próbálta értékesíteni 2012-ben, majd az ár fokozatosan csökkent az utolsó kiírásban szereplő 6,1 milliárdos összegre, illetve az elfogadott vételi ajánlatban rögzített 3 milliárd forintra.

Az NRN a hitelezői követelésekkel kapcsolatban az agrárszektor.hu érdeklődésére csupán annyit közölt, hogy a felszámolás alatt álló vállalat vagyona zálogjoggal terhelt, ezért az igényeket az ide vonatkozó törvényi rendelkezések szerint elégítik ki. A felszámoló a hitelezők személyéről, követelésük nagyságáról és a felszámolási eljárás további teendőiről nem kívánt nyilatkozni, mivel ezeket nem nyilvános adatoknak minősítette.

/ Agrarszektor.hu / Hazafi László / 2017. november 20. /

/MTI-Foto: Illyés Zoltán/

Previous Next

Kínai-magyar megállapodások a logisztikai együttműködés fejlesztésére

Megállapodást írt alá a kínai Xi’an (Hszian) Nemzetközi Szárazföldi Kikötő Befektetési és Fejlesztési Vállalat, valamint a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), a Mahart Container Center Kft., a CECZ csoporthoz tartozó GHIBLI Szállítmányozási Kft. és a Záhony-Port Zrt. a kínai-magyar logisztikai együttműködés fejlesztésére. A megállapodással a felek a logisztikai csereforgalom volumenének növelését kívánják elősegíteni. Az MLSZKSZ szerint a megállapodás eredményeként, már rövidtávon a jelenlegi sokszorosára nőhet a vasúton, két irányból az országba érkező kínai konténerforgalom, amelynek egyre nagyobb része léphet Magyarországon keresztül az Európai Unió területére.

A logisztikai együttműködési megállapodásokat kínai részről a Pekingtől mintegy 900 kilométerre, délnyugatra fekvő, nyolcmilliós Xi’an (Hszian) városában található Xi’an (Hszian) Nemzetközi Szárazföldi Kikötő Befektetési és Fejlesztési Vállalat, magyar oldalról pedig az MLSZKSZ, a GHIBLI Szállítmányozási Kft., a MAHART Container Center Kft. és a Záhony-Port Zrt. írta alá.

A megállapodás keretében – amelynek célja a két ország közötti logisztikai forgalom volumenének növelése és a szakmai kooperáció elősegítése – kínai befektető cég és a magyar felek gyakorlati lépésekkel igyekeznek segítséget nyújtani egymásnak a logisztikai együttműködés fejlesztésére, valamint létrehoznak egy üzleti információmegosztási mechanizmust és népszerűsítik egymást a hivatalos kommunikációban. Az aláírók abban is megállapodtak, hogy segítik az üzleti utak, a delegációk rendszeres látogatásainak szervezését, amelyek során logisztikai promóciós eseményeket tartanak egymásnak, a területben rejlő lehetőségek jobb kiaknázása érdekében.

Az MLSZKSZ augusztusban számolt be arról, hogy három magyar cég közreműködésével elindult a kínai-magyar konténeres irányvonati forgalom – addigra közel 40 vonat és mintegy 1.400 konténer érkezett három útvonalon hazánkba. A Szövetség szerint reális esély van arra, hogy a Kínából az EU-ba áramló áruforgalom jelentős részét regionális logisztikai központként Magyarország ossza szét a kelet-európai térségbe.

Átadták a HungaroControl Remote Tower, azaz távvezérlésű toronyirányító központját a szakszolgálat Igló utcai épületében. A központból egyelőre kényszerhelyzeti irányítás zajlik majd.

A központba 14 kamera képét vezették be, és 360 fokban jelenítik meg egy LED-falon. A HungaroControl az élő kameraképeket összekötötte a felújított radarokból érkező információkkal, így azok az élő képen jelennek meg.Három kamera képe zoomolható, és infravörös tartományban is használható, így rossz látási viszonyok között is képes a gépek megjelenítésére.

A légiforgalmi irányítók ma még a toronyból végzik egyebek közt az induló gépek hajtóműindítási engedélyének kiadását, a futópályához irányítást, a felszállási engedély megadását, illetve érkező gépek esetén a leszállási engedély kiadását, és az állóhelyre gurítást. A központból a jövőben a kényszerhelyzeti irányítás zajlik majd, a teljes irányítás átvételéhez további kameraképek és optikai kábelek elhelyezése szükséges, ezek a fejlesztések már tervben vannak.

A távvezérlésű toronyirányítás központja az Igló utcában. (Fotó: HungaroControl)

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója az ünnepélyes átadáson azt hangsúlyozta, hogy hét éves terv vált valóra, amely akkor vált végleg eldöntötté, amikor 2012 decemberében egy a HungaroControltól független áramellátási hiba miatt másfél napra leállt Ferihegy forgalma.

A projekt alapjául egy kanadai projektet vettek, így kanadai szakmai partnert és beszállítót választottak, aki telepítette a kamerákat, összekötötte a kameraképeket és a radarinformációkat és egy rendszerbe foglalták őket.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter elmondta, hogy a HungaroContro fejlesztése a maga nemében egyedülálló a világon, és ezzel nem csak válaszolnak a légiközlekedés és a légiforgalmi irányítás kihívásaira, de irányt is mutatnak.
Forrás: airportal.hu

Önálló pályázóként a HungaroControl 85%-os támogatási intenzitás mellett, közel 700 ezer euró értékben nyert pályázati támogatást az Implementation of PBN procedures in Hungary (PBN4HU) elnevezésű projekt megvalósításához.

A projekt keretében hét polgári és három katonai repülőtéren valósulhat meg a teljesítményalapú eljárások megtervezése, a Performance Based Navigation (PBN).

Az eljárás megvalósulása révén lehetővé válik a műholdas megközelítések kivitelezése, a projekt további részeként pedig egy nemzeti GNSS- (GPS, Galileo és GLONASS) jelmérő és -feldolgozó hálózat kiépítése is.

A tervezett feladat elvégzése a HungaroControl Zrt. több osztályát is érinti. Az eljárástervezők, a pénzügyi, jogi és műszaki fejlesztési szakemberek mátrixstruktúrában fognak együttműködni annak érdekében, hogy a projekt két és féléves időtartama alatt megtervezésre és publikálásra kerüljenek a műholdas navigációs eljárások az érintett repülőtereken (Békéscsaba, Debrecen, Győr-Pér, Kecskemét, Nyíregyháza, Pápa, Pécs-Pogány, Sármellék, Szeged, Szolnok), valamit beüzemelésre kerüljön a monitorrendszer. A projektmegvalósítás ideje: 2017.09.01.-2020.02.29.

A projektben foglalt célok elérésével a Társaság presztízsértékű helyet tud majd felmutatni az Európában megvalósult GNSS-alapú eljárások tekintetében: a megvalósult munka révén Franciaországgal (a kontinensünk ilyen tekintetben legfejlettebb országával) egyenrangú sűrűségben lesznek PBN-eljárások Magyarország területén.

A nemzeti GNSS- jelmérő és -feldolgozó hálózat kiépítésével és üzemeltetésével pedig a HungaroControl olyan képesség birtokába jut, amely a GNSS-interferenciák elemzése területén egyre fontosabbá válik. Hosszú távon a közeli országok hasonló hálózataira tekintettel (pl. Blue MED FAB) további szinergiák kiaknázása is lehetségessé válhat.

Több, informális és kétoldalú egyeztetés után 2017. 11. 08-án került sor a PBN4HU projekt hivatalos projektindító eseményére. A rendezvényen a HungaroControl munkatársai mellett részt vett többek között Astrid Mechel, az INEA projekthez rendelt brüsszeli kapcsolattartó, Dér Erika, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légi- és Víziközlekedési Főosztály Légügyi Osztályának osztályvezetője, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) és a Honvédelmi Minisztérium képviselői.

Jelen voltak továbbá a fejlesztésben érintett vidéki repülőterek delegáltjai, a GNSS jelmonitorozásban már tapasztalattal rendelkező nemzetközi szakemberek, valamint a BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszékének vezető kutatói, akik a monitorrendszer üzemeltetésében szerzett jártasságukkal tudnak hozzájárulni a projekt sikeréhez.

A projektindító megbeszélésen elsőként a brüsszeli kapcsolattartó ismertette a támogatás pénzügyi hátterét, majd a HungaroControl projektvezetője vázolta a feladatok tervezett ütemezését és a gyakorlati megvalósítás részleteit. Ezt követte az érintett szakértők technikai jellegű egyeztetése a további kérdésekről.

Forrás: AIRportal.hu

Previous Next

 

Nemzetközi konferenciát rendez a 160 éves magyar közlekedéslogisztika előtt tisztelegve a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) januárban.  A rendezvényen bemutatják nemzetközi logisztika legújabb trendjeit és technológiai újításait, valamint megvitatják a hazai hatósági szabályozás aktuális kérdéseit is. Az esemény jelentőségét emeli az az évforduló, hogy jövőre lesz 160 éve, hogy felépült az első, rakodásra is alkalmas partfal a Lánchíd pesti végénél a Dunán. Ez a kikötőépítés indította el Pest-Budát, majd Budapestet a régió szállítmányozási csomópontjává válásának útján, amihez nem sokkal később az államvasutak megalakulásával a vasúti, majd a „postarepülőgépek” formájában a légiközlekedés is csatlakozott.

A január 25-26-i kétnapos konferencia körüljárja a logisztikai iparág aktuális témáit, így többek közt szó lesz a hazai logisztikai iparág versenyképességéről, valamint a logisztikai piacvédelem helyzetéről az Európai Unióban. A rendezvények megvitatják azt is, lehet-e a hatósági szabályozás eszköze a versenyképességnek, bemutatják a hatósági átalakítások tapasztalatait is. Ismét napirenden lesznek a közlekedéslogisztikai technológiai újításai, és a digitalizációval kapcsolatos kérdések (automata raktározás, gépek közti kommunikáció stb.) is. A legjobb gyakorlatokat és a legújabb trendeket hazai és nemzetközi cégek példáink keresztül mutatják be a konferencián.

A MLSZKSZ szerint a konferenciának különleges apropót ad, hogy a 2018-as év több jelentős közlekedéstörténeti esemény kerek évfordulója is. Az első rakodásra is alkalmas partfal 160 éve épült fel, a Lánchíd pesti végénél, a Dunán. Éppen 150 éve alakult meg az állami vasúttársaság, a Magyar Királyi Államvasutak; 100 éve pedig felszállt az első magyar postarepülőgép; 90 éve avatták fel a csepeli kikötőt. A kombinált fuvarozás története pedig legalább 130 évvel ezelőttre, 1888-ra nyúlik vissza, amikor Baross Gábor megteremtette a Magyar Államvasutak Hajózási Vállalatát. Jövőre ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját a MASPED Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt. és a Volán Tefu Rt. is (jogutódja a Waberer’s International Nyrt.).

Legfontosabb évfordulók 2018-ban:

Rakodópart

Széchenyi István már 1834-ben javasolta, hogy építsenek Pest-Budán egy vasúti átrakásra alkalmas kikötőt. Az első, rakodásra is alkalmas partfal 1858-ben épült a Lánchíd pesti végénél, húsz évvel később pedig már több mint kilenc kilométernyi rakodópart szegélyezte kétfelől a Dunát.

A vasútminiszter

Baross Gábor a vasúti fejlesztések úttörőjeként vasminiszterként vonult be a közlekedéstörténeti emlékezetbe, de kevesen tudják, hogy volt egy „vasútminiszter”is. A kiegyezés korszakának közmunka és közlekedésügyi miniszterének, gróf Mikó Imrének fontos szerepe volt az állami vasúttársaság létrejöttében, aminek jövőre lesz éppen 150 éve. Az állam 1868. június 30-án (7 millió 500 ezer forintért) megvásárolta az állandó csőddel küszködő Magyar Északi Vasút Társaságot, és annak Pesttől Salgótarjánig és Józseftárnáig kiépített 126 kilométer hosszú, egyvágányú vasútját, minden tartozékával együtt. Ez a szerződés lett a Magyar Királyi Államvasutak alapító okmánya.

Földön, vízen, levegőben

A kombinált fuvarozás nem új találmány, már a 19. században elterjedt megoldás volt. Baross Gábor csaknem 130 éve, 1888-ban megteremtette a Magyar Államvasutak Hajózási Vállalatát, hogy „a MÁV síneit a vízen is meghosszabbítva” az ország közforgalmi igényeit vízi úton is, legalább részben kielégítse. A társaság 1938-ban vízrebocsátott, 1200 lóerős „Széchenyi”, és az 1939-ben megépült „Baross” lapátkerekes vontató volt Európában az első két dízel-elektromos meghajtású hajó.

Lassan száz éve történt, hogy 1918. július 4-én Mátyásföld forgalmi repülőtérről bécsi útiránnyal felszállt az első magyar postarepülőgép. A körülmények nagyon kezdetlegesek voltak, a repülést alig segítette külső berendezés és a gépek műszerezettsége is nagyon alacsony színvonalú volt. Ez törvényszerűen vezetett a hamarosan bekövetkező katasztrófákhoz és ezzel a postajárat megszüntetéséhez. Eközben, 1918 szeptemberében 20 személyes Farman-gépekkel megindult az első, hivatalos, menetrend szerinti légijárat Párizs és London között.

Második Rotterdam Csepelen

Jövőre lesz 90 éve, hogy felavatták a csepeli kikötőt, amelyet szabadkikötővé egyes jogi akadályok miatt csak később, 1937-ben minősítettek. Az 1928. október 20-i ünnepélyes eseményen Bethlen István akkori miniszterelnök tartott beszédet. Szavai szerint „itt Közép-Európa legmodernebb, talán legtökéletesebb kikötője épült fel, mely tanúbizonyságot tesz arról, hogy e nemzet azoknak a sorscsapásoknak ellenére, amelyek érték, a békés munka területén a maga akarásának és tudatának tanúbizonyságát adta.” Eredetileg nyolc medencét terveztek a kikötőbe, amiből végül hármat építettek meg.

Az eseményt természetesen felkapta a korabeli közbeszéd is, társadalmi jelentőségét mutatja, hogy Móricz Zsigmond is lelkesedett az elképzelésért. Az író a Pesti Naplóban ekképpen méltatta az építkezést: „partjukon több hajó fér el, mint Rotterdamban (…) Itt fog, mert itt kell felépülni egész Európának egy központi raktár-vára. (…) Látom a jövőt, mikor ezen a területen halmozódnak fel Európa gazdasági életének fölöslegei.”

A nemzetközi hajózás szempontjából jelentős fordulat történt 1948-ban. Jövőre lesz 70 éve, hogy a hét dunai állam megkötötte a dunai hajózás rendjére vonatkozó belgrádi egyezményt. Az egyezmény alapján megkezdte működését a dunai hajózási együttműködést elősegítő szervezet, a Duna Bizottság, amely 1954-ben helyezte át székhelyét Budapestre és azóta is itt működik.

Ugyancsak jövőre ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját a MASPED Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt. és a Volán Állami Közúti Teherfuvarozási Vállalat (röviden: Volán Tefu Rt.) is, amelyet 1994-ben privatizált a Waberer’s International jogelődje.

Forrás: MLSZKSZ/Logisztika.com

Rólunk

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége meghatározó, véleményformáló, szakmai érdekképviselet.

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

SiteFace Kft.

IT Divízió Kft.

Informatikai üzemeltetőnk:
IT Divízió Kft.

Hírlevél