Dávid Ilona: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően javult a vasúti árufuvarozás helyzete

Posted by Bíró Koppány Ajtony

Velence, 2017. január 27., péntek (MTI) – Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen javult a vasúti árufuvarozás helyzete, a legtöbb tranzitvonalon lassítás nélkül átjárható az ország – mondta a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója pénteken Velencén, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége nemzetközi közlekedéslogisztikai konferenciájának második napján. Dávid Ilona azt követően mondott beszédet, hogy az MLSZKSZ-től átvette a Logisztikai Érdemrend díjat.

Kiemelte, hogy a következő években folytatódnak a villamosítási projektek, így valamennyi szomszédos ország felé elérhető lesz a minőségi, olcsó vasúti árufuvarozási szolgáltatás. Emlékeztetett arra, hogy a szerbiai irány volt sokáig az egyetlen kivétel, mert a Belgrád felé vezető korridor nem volt az uniós hálózat része, és így 2030-ig nem lett volna forrás a fejlesztésére. Elmondta: a Budapest-Belgrád vasútvonalat végül kínai forrásból fejlesztik egy nagy nemzetközi projekt részeként, hogy a görög Pireusz kikötőjébe a kelet-ázsiai hajókon érkező konténereket vasúton szállítsák tovább Nyugat-Európa felé. Úgy vélte, Magyarországon át számos szárazföldi logisztikai terminál gyorsabban elérhető, mint egyes nyugat-európai kikötőkből. Dávid Ilona beszélt arról is, hogy a MÁV – bár a Cargo üzletág privatizációja óta nincs korszerű logisztikai tevékenysége – jelenleg is sokféle szolgáltatást kínál a logisztikai piacnak. Példaként említette a közcélú rakodóterületeket, ahol komoly árufuvarozási tevékenység zajlik, főként cukorrépát, gabonát, faanyagot és követ szállítanak azok segítségével. Ígéretet tett arra, hogy a jövőbeni vasúti infrastruktúrafejlesztéseknél figyelembe veszik az árufuvarozási igényeket és a rakodóterületeket is korszerűsíteni fogják.

 

Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója és Kovacsics Iván tanácsadó a kínai áruk magyarországi logisztikai elosztásának lehetőségéről beszélt. Mint mondták, a beérkező áruforgalmat tekintve Magyarország a környező országokkal összevetve első helyen áll, de a teljes konténerforgalomban csak huszadik Európában. Ennek oka, hogy az országnak nincs tengeri kikötője, így a vasúti fuvarozásra kell koncentrálni a jövőben.Közölték, hogy az elmúlt évek erőfeszítéseinek eredményei már kezdenek látszani: márciusban érkezhet Budapestre az első olyan irányvonat, amely Kínából származó, konténerekbe rakott árukat hoz vasúton.

 

Pablo Hoya, az Europlatform (European Logistics Platforms Association) spanyol elnöke elmondta, hogy Magyarország a szervezet legújabb tagja, miután nemrégiben csatlakozott a másik hét résztvevőhöz (Németország, Dánia, Finnország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Portugália). Az érdekképviseleti szövetség 1991 óta több mint 100 európai logisztikai platformot képvisel együtt az összes árufuvarozási korridorral.

 

John A. Foord, a FONASBA (Federation of National Associations of Ship Brokers and Agents) elnöke a tengerhajózásban nehéz időszakot élnek, mert a személy- és teherhajók túlterheléssel küzdenek, miközben nagyon alacsonyak a fuvardíjak, ami hosszútávon nagy hátránnyal jár. Szólt arról is, hogy a tengereken egyre kevesebb a hajó, de egyre több az akár 20 ezer TEU (20 láb hosszúságú fém konténer) befogadóképességű óriás uszály. A meghatározónak számító távol-keleti irányba szinte csak ilyen óriáshajók közlekednek, ezért reális a veszélye annak, hogy a nyolcezer TEU-s vagy annál kisebb hajók néhány éven belül eltűnnek.

Válassza ki a pénznemét
HUF Magyar forint